A Kúria 2/2014 PJE alapján a Kormány megalkotta a 2014.évi XXXVIII. tv-t és a 2014.évi XL. tv-t.
Ez a két törvény kimondja, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el amikor a szerződésekben nem tüntették fel az árfoyamrést és amikor egyoldalúan módosították a szerződést .
Ez a tisztességtelen banki magatartás maga után vonta a bankok elszámoltatását. /Azonban az elszámolást a fenti két törvény csak a vagyoni károk egy részére írta elő és nem vette figyelembe az adósokat és családjukat ért nem vagyoni károkat \(stressz, betegségek, nélkülözések, kilátástalanság, állandó szorongás, családok széthullása stb\./
Mivel a fenti jogszabályok alapján törvényben lett kimondva a bank felróhatósága ezért a károsult fogyasztó sérelemdíjért folyamodhat a polgári bíróság előtt.
Miután a Kormány a bankok semmis szerződéseken alapuló követelését a piaci árfolyamú forintosítással legalizálta ( ezáltal újabb extraprofitot dugott a zsebükbe adósrabszolgaságba kényszerítve a fogyasztót) ezért nincs más út mint a kölcsönszerződés perrel való érvénytelenítése.
Csakhogy a Kormány erre is gondolt ( a bank súgására) és kötelezi az adóst, hogy ne csak a szerződés érvénytelenségét kérje hanem a jogkövetkezmények levonását is. Vagyis hiába van hatályos jogszabály (Ptk239./A.§) a pusztán megállapítási kereset előterjeszthetőségére az adósnak meg kell jelölnie milyen jogkövetkezmény levonását kéri.
Ha a szerződés semmisségének kimondása után még mindig az adós tartozik akkor a tartozását 15 napon belül egyösszegben vissza kell fizetnie vagyis a Kormány elvette az adós alkupozícióját a bankkal szemben .
Ezt az alkupozíciót vette el a Kormány az egy eljáráson belüli elszámolás kötelezettségével amely ellentétes a hatályos Ptk. előírásaival.
Az az adós aki eddig sem tudta fizetni a törlesztőrészleteket az ezután sem fogja tudni ezért nem maradt más hátra mint a még fennálló tartozást csökkenteni.
Ezt csak úgy tudja, hogy kártérítési pert indít a bank ellen az elmúlt 7-8 év gyötrelmeiért. A jogalap már megvan hozzá hiszen törvény mondja ki a bankok tisztességtelen eljárását.
A pert nem feltétlenül azért kell megindítani, hogy évekig pereskedjen az adós (bár a sérelemdíj esetében bizonyítás nélkül lehet perelni) hanem azért,hogy ismét alkupozícióba kerüljön és legyen mit beszámítania a bank követelésébe.
Vagyis ha érvénytelenségi perrel az adós le tudja csökkenteni a még fennálló tartozását a felvett és a visszafizetett összeg különbségére akkor azt még tovább tudja csökkenteni a bankkal szembeni sérelemdíj jogos követelésével.
Forrás: aktivblog.net
2015. május 19. (kedd), 22:47
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.