Keményen reagált Magyar Péter bejelentésére Sulyok Tamás – pattanásig feszült a helyzet

Pattanásig feszült a helyzet: keményen reagált Sulyok Tamás Magyar Péter bejelentésére

Ebből még hatalmas közjogi és politikai botrány lehet. /Magyar Péter miniszterelnök és Sulyok Tamás köztársasági elnök között minden korábbinál élesebb konfliktus bontakozott ki Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítása miatt\./

Az államfő szerint Magyar Péter valótlanságokat állított, nyomást próbált gyakorolni rá, és a közvélemény manipulálására törekedett. A miniszterelnök ezzel szemben azt állítja, hogy a Fidesz az államfő közreműködésével próbálja késleltetni vagy megakadályozni a módosítás hatálybalépését. A két közjogi méltóság nyílt üzengetése azt jelzi, hogy a vita már nem egyszerűen politikai nézetkülönbségről, hanem az állami intézmények hatásköréről és az alkotmányos rendszer működéséről szól.

• Magyar Péter súlyos állításokat fogalmazott meg a parlamentben

Magyar Péter 2026. július 13-án, hétfőn, az Országgyűlés rendkívüli ülésén beszélt arról, hogy szerinte a Fidesz kézi irányításra próbál áttérni a Sándor-palotában, mert elveszítette a parlamenti vitát, és más módon szeretné akadályozni az Alaptörvény módosításának hatálybalépését. A miniszterelnök azt állította, hogy az ellenzékbe került Fidesz alkotmánybírósági beadvánnyal próbálhatja megakasztani a folyamatot, ebben pedig szerinte Gulyás Gergely is közreműködhet.

Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek az elfogadott módosítás kézhezvételétől számítva 5 napja van arra, hogy aláírja a dokumentumot. A miniszterelnök szerint az államfő az Alaptörvény módosítását tartalmi szempontból nem vizsgálhatja felül, előzetes alkotmánybírósági normakontrollt pedig csak akkor kezdeményezhet, ha úgy ítéli meg, hogy a módosítás elfogadása során közjogi érvénytelenség történt. Magyar Péter álláspontja szerint ilyen körülmény nem áll fenn, ezért egy alkotmánybírósági beadvány célja kizárólag az időhúzás lehetne.

• Az államfő határozottan visszautasította a miniszterelnök kijelentéseit

Sulyok Tamás nem hagyta válasz nélkül Magyar Péter parlamenti felszólalását. A Sándor-palota hétfő délután közzétett bejegyzésében az államfő rendkívül kemény hangon utasította vissza a miniszterelnök állításait. A közlemény szerint Magyar Péter kijelentései nem felelnek meg a valóságnak, sértik a köztársasági elnök döntési autonómiáját, és alkalmasak arra, hogy politikai nyomást gyakoroljanak az államfőre.

„Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök méltatlannak tartja és visszautasítja a hivatalban lévő miniszterelnök valótlan állításait az államfő 17. alaptörvény-módosítással kapcsolatos jogköreinek gyakorlására vonatkozóan.

A hamis tartalmú tényközlés nyilvánvaló célja a közvélemény manipulálása, valamint nyomásgyakorlás a köztársasági elnök autonóm döntését illetően az alaptörvény-módosítással szembeni alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezés tárgyában.

Az államfő nyomatékosan felhívja a figyelmet, hogy hamis manipulációval, fenyegetéssel, vagy bármilyen eszközzel a köztársasági elnök hatáskörébe történő beavatkozási kísérlet a végrehajtó hatalom képviselői részéről kirívóan sérti az alkotmányos rendet”

A közlemény alapján Sulyok Tamás nemcsak a személyét ért politikai támadásként értékelte a történteket. Úgy látja, hogy a köztársasági elnök alkotmányban rögzített hatáskörének gyakorlását próbálják befolyásolni. Az államfő ezzel egyértelművé tette, hogy saját mérlegelése alapján fogja meghozni döntését, és nem fogadja el, hogy a kormány vagy a parlamenti többség előre meghatározza, milyen lépést kell tennie.

• Megfosztási eljárást helyezett kilátásba a miniszterelnök

Magyar Péter azt is közölte, hogy ha Sulyok Tamás nem írja alá az Alaptörvény módosítását, akkor megfosztási eljárással fognak élni. A miniszterelnök álláspontja szerint az államfő nem akadályozhatja meg politikai vagy tartalmi kifogásokra hivatkozva a parlament kétharmados többsége által elfogadott alkotmánymódosítást.

Ha nem írja alá Sulyok Tamás a módosítást, akkor megfosztási eljárással fognak élni a miniszterelnök szerint, így a jogkörei majd a házelnökre, azaz Forsthoffer Ágnesre szállnak majd, amíg nem választanak új köztársasági elnököt.

A helyzet azért különösen feszült, mert az Országgyűlés elnökének az államfő akadályoztatása vagy megbízatásának megszűnése esetén ideiglenesen valóban meghatározó közjogi szerepe lehet. A konfliktus így már messze túlmutat Magyar Péter és Sulyok Tamás személyes vitáján: a következő lépések meghatározhatják, hogyan alakul a köztársasági elnöki tisztség, ki gyakorolhatja átmenetileg az államfői jogköröket, és milyen eljárással választhatnak új köztársasági elnököt.

• A parlament megszavazta a tizenhetedik Alaptörvény-módosítást

Az Országgyűlés 2026. július 13-án végül megszavazta Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosítását. A javaslatot 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el, miközben a Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson. Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke még aznap este aláírta az elfogadott dokumentumot, amely ezt követően került a köztársasági elnök elé.

Sulyok Tamásnak az alkotmányban meghatározott határidőn belül kell döntenie arról, hogy aláírja-e a módosítást, vagy előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.

A módosítás egyik legnagyobb visszhangot kiváltó rendelkezése Sulyok Tamás jelenlegi köztársasági elnöki megbízatását érinti. A döntés miatt most minden figyelem az államfőre irányul: aláírja-e a dokumentumot, vagy az Alkotmánybírósághoz fordul. Sulyok Tamás közleménye alapján nem fogadja el a rá nehezedő politikai nyomást, Magyar Péter viszont már előre jelezte, hogy az aláírás megtagadása esetén további közjogi lépéseket kezdeményeznek.

A következő napok így meghatározóak lehetnek Magyarország alkotmányos életében. Egy államfő esetleges eltávolítása, az elnöki jogkörök ideiglenes átruházása és egy új köztársasági elnök megválasztása önmagában is rendkívüli eseménysor lenne.

A miniszterelnök és az államfő között kialakult nyílt konfliktus pedig azt mutatja, hogy egyik fél sem kíván engedni. A vita tétje már nem pusztán Sulyok Tamás politikai jövője, hanem az is, hogy hol húzódnak a parlamenti többség, a kormány és a köztársasági elnök alkotmányos hatáskörének határai.

2026. július 14. (kedd), 08:21