Ketyeg az óra Sulyok Tamásnak: már a távozás pontos dátuma is megvan! Mutatjuk!

Elkezdett ketyegni Sulyok Tamás hivatali ideje: itt a pontos dátum, mikor kell távoznia

Elindulhat a visszaszámlálás: július 18. vagy július 23. lehet a kulcsnap

Ha az Országgyűlés 2026. július 13-án megszavazza az Alaptörvény módosítását, Sulyok Tamás hivatali ideje gyakorlatilag visszaszámlálásba fordulhat. /A pontos távozási időpont attól függ, hogy az Országgyűlés elnöke mikor küldi meg számára az elfogadott módosítást, az államfő mikor írja azt alá, illetve fordul\-e az Alkotmánybírósághoz\./

Az Alaptörvény szabályai alapján az elfogadott módosítást az Országgyűlés elnökének öt napon belül alá kell írnia, majd meg kell küldenie a köztársasági elnöknek. Sulyok Tamásnak a kézhezvételtől számítva újabb öt napja van arra, hogy aláírja, és elrendelje a Magyar Közlönyben történő kihirdetését.

Amennyiben a módosítást július 13-án elfogadják, és még aznap megkapja Sulyok Tamás, az államfő aláírási határideje július 18-án jár le. Ez lenne a lehető leggyorsabb politikai és közjogi menetrend.

Ha azonban az Országgyűlés elnöke kihasználja a rendelkezésére álló teljes ötnapos határidőt, és csak július 18-án küldi meg a módosítást, Sulyok Tamás aláírási határideje július 23-án járna le. Ezért alkotmánybírósági kitérő nélkül július 23. tekinthető a rendes határidőkkel számolt felső határnak.

A tényleges távozás időpontja ugyanakkor a módosítás végleges szövegétől és annak hatálybalépési rendelkezésétől függ. Ha a jogszabály úgy rendelkezik, hogy Sulyok Tamás megbízatása a kihirdetéssel vagy a hatálybalépéssel megszűnik, akkor a távozása a Magyar Közlönyben történő megjelenéshez, illetve az ott meghatározott dátumhoz kötődik.

Ha a módosítás a kihirdetést követő napon lép hatályba, akkor a megbízatás megszűnése egy nappal későbbre csúszhat. A teljesen pontos időpontot ezért a végleges, elfogadott szöveg hatálybaléptető rendelkezése határozza meg.

Sulyok Tamás politikai alapon nem vétózhatja meg a módosítást

A köztársasági elnök mozgástere egy Alaptörvény-módosításnál szűkebb, mint egy hagyományos törvénynél. Sulyok Tamás nem küldheti vissza a módosítást pusztán azért, mert politikailag vagy tartalmilag nem ért vele egyet.

Az Alaptörvény szerint az államfő kizárólag akkor fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvény-módosítás elfogadása során nem tartották be a megalkotására vonatkozó eljárási követelményeket. Tartalmi vétóra ebben az esetben nincs lehetősége.

Ez azt jelenti, hogy Sulyok Tamás nem mondhatja egyszerűen azt, hogy nem tetszik neki a módosítás tartalma, ezért nem hajlandó aláírni. Legfeljebb arra hivatkozva kérhet alkotmánybírósági vizsgálatot, hogy az Országgyűlés az elfogadás során valamilyen eljárási hibát követett el.

Az Alkotmánybíróság az ilyen indítványt kizárólag az Alaptörvény-módosítás megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási szabályok szempontjából vizsgálhatja. A testületnek soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell meghoznia a döntését.

Ha az Alkotmánybíróság nem állapít meg eljárási szabálysértést, Sulyok Tamásnak haladéktalanul alá kell írnia a módosítást.

Ebben az esetben az alkotmánybírósági eljárás csak késleltetheti, de nem feltétlenül akadályozhatja meg a megbízatása megszűnését.

Az AB-eljárás miatt a folyamat akár augusztus második feléig is elhúzódhat. Ehhez azonban az államfőnek konkrét, eljárási jellegű kifogást kell megfogalmaznia. Politikai egyet nem értésre vagy a módosítás tartalmának elutasítására nem alapíthat alkotmánybírósági beadványt.

Ellenállás esetén megfosztási eljárás is indulhat

Ha Sulyok Tamás nem írná alá a módosítást, nem fordulna az Alkotmánybírósághoz eljárási kifogással, és a rendelkezésére álló határidőt is elmulasztaná, az már nem egyszerű politikai véleménynyilvánítás lenne. Ebben az esetben felmerülhetne az alkotmányos kötelezettsége szándékos megszegésének kérdése.

Az Alaptörvény szerint az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztását, amennyiben az államfő az Alaptörvényt vagy a tisztsége gyakorlásával összefüggő valamely törvényt szándékosan megsérti, illetve szándékos bűncselekményt követ el.

A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A legfontosabb következmény már az eljárás megindításakor bekövetkezne: Sulyok Tamás a megfosztási eljárás befejezéséig nem gyakorolhatná a köztársasági elnöki feladat- és hatásköreit.

Vagyis az ellenállással nem feltétlenül nyerne időt. Éppen ellenkezőleg: a parlamenti kétharmad egy megfosztási eljárás megindításával azonnal elvehetné tőle az államfői jogosítványok gyakorlásának lehetőségét.

Ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, vagy átmenetileg nem gyakorolhatja a hatásköreit, az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke látja el az államfő feladatait.

Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy a helyettesítés idején a házelnök nem gyakorolhatja országgyűlési képviselői jogait. A házelnöki feladatokat erre az időszakra az Országgyűlés által kijelölt alelnök veszi át.

A jelenlegi helyzetben ez azt jelentené, hogy Forsthoffer Ágnes országgyűlési elnök kerülhetne átmenetileg olyan pozícióba, amelyben a köztársasági elnöki feladat- és hatásköröket gyakorolja.

Ez az átmeneti állapot addig tartana, amíg az új államfőt meg nem választják, és hivatalba nem lép.

Az új köztársasági elnököt harminc napon belül kell megválasztani

Ha Sulyok Tamás megbízatása idő előtt megszűnik, az Országgyűlésnek a megszűnéstől számított harminc napon belül kell megválasztania az új köztársasági elnököt. A megválasztott államfő a választási eredmény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba.

Amennyiben Sulyok Tamás megbízatása július 18-án szűnne meg, az új köztársasági elnököt legkésőbb augusztus 17-ig kellene megválasztani. A megválasztott államfő ezt követően, az eredmény kihirdetésétől számított nyolcadik napon foglalhatná el hivatalát.

Ha a távozás július 23-ra csúszik, az új köztársasági elnök megválasztásának végső határideje augusztus 22. lenne. Az átmeneti időszakban az államfői feladatokat az Országgyűlés elnöke gyakorolná.

A leggyorsabb lehetséges távozási dátum tehát július 18., míg a rendes határidőkkel számolt legkésőbbi időpont július 23. lehet. Alkotmánybírósági eljárással a folyamat akár augusztus második feléig is elhúzódhat, de ha az Alkotmánybíróság nem talál eljárási hibát, Sulyok Tamásnak haladéktalanul alá kell írnia a módosítást.

A 2026. július 13-i parlamenti szavazás ezért válhat döntő jelentőségűvé. Ha az Országgyűlésben megvan a szükséges kétharmados támogatás, Sulyok Tamás mozgástere jelentősen beszűkül: aláírhatja a módosítást, eljárási kifogással az Alkotmánybírósághoz fordulhat, vagy megtagadhatja a kötelezettsége teljesítését, amivel megfosztási eljárást kockáztat.

Ha a módosítást elfogadják, Sulyok Tamás hivatali ideje már nem politikai találgatások, hanem pontos közjogi határidők alapján mérhető visszaszámlálássá válhat.

2026. július 13. (hétfő), 12:34

Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.

Előző

Következő

Hirdetés