KIADTÁK LEGFRISSEBB STATISZTIKÁT, MELY SZERINT MA MAGYARORSZÁGON, MINDEN HÁZTARTÁSNAK 10 MILLIÓ FORINT MEGTAKARÍTOTT PÉNZE VAN! EZ VALÓBAN ÍGY VAN? - LEGYEN KEDVES OSSZA MÁR MEG, AKI NEM ÉRT EGYET EZZEL!
Hirdetés
Hirdetés
Kiadták legfrissebb statisztikát, mely szerint ma Magyarországon, minden háztartásnak 10 millió forint megtakarított pénze van! Ez valóban így van? - Legyen kedves ossza már meg, aki nem ért egyet Ezzel!.
/290 300 forint volt a bruttó átlagkereset, 14 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban\./
Hirdetés
A KSH szerint a növekedésre a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 25 százalékos emelése, a költségvetési szféra egyes területeit, továbbá az állami közszolgáltató cégek dolgozóit érintő keresetrendezések voltak hatással.
Hirdetés
Egyszóval: a kormány béremelési politikája érezteti hatását. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 297 300 forint volt.
Az elemzőket is meglepte a keresetek lendületes emelkedése. Horváth András, a Takarékbank elemzője kommentárjában arra figyelmeztetett: a várakozásokat felülmúló júniusi béremelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiányát, illetve a bérmegállapodások és a költségvetési életpályák hatását mutatja. Várakozása szerint idén 13 százalék körüli ütemben nőhetnek a keresetek, a tendencia pedig 2018-ban is kitart, így a várt 2,3 százalékos éves infláció mellett 10 százalékot meghaladó reálbér-növekedés lehet ebben az évben, míg 2013-tól 2017 végéig összesen 31 százalékkal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 35 százalékkal nőhetnek a reálbérek. Csak a közmunkások jártak rosszul A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak, náluk 574 100 forint a havi átlag. A legrosszabbul – a közmunkásokat leszámítva persze – szokás szerint a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén dolgozók jártak, nekik bruttó 179 800 forintból kéne kijönni valahogyan.
Hirdetés
Ami a közmunkásokat illeti, ők egy hónapban 54 300 forintból kell, hogy kijöjjenek – ez a nettó bérben egy év alatt 3,2 százalékos növekedést jelent, ami minden csoport közül a legkisebb emelkedés. Az MNB legfrissebb adatai szerint: Egyre több pénzük van a magyar háztartásoknak. Ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint tavaly a harmadik negyedév végére 43 ezermilliárd forintnál is több pénzügyi vagyont halmozott fel a lakosság, ami háztartásonként 10 milliónál is többet jelent. Az első kilenc hónapban összesen 867 milliárd forintot tettek félre a háztartások, emellett több mint 940 milliárd forintnyi hozamot vagy kamatot is bezsebeltek A készpénz és a bankbetét korszaka talán túljutott a csúcson. A háztartásoknál lévő mennyiség 11 465 milliárd forint volt szeptember végén, csaknem 10 milliárd forinttal kevesebb, mint a fél év végén. A készpénz állománya meghaladta a 3800 milliárd forintot, ami történelmi csúcsnak számít.
Hirdetés
Ezen belül forintkészpénzt csaknem 3500 milliárdnyit tartanak odahaza a háztartások, ami elképesztően nagy mennyiség. Egy átlagos családnak ez alapján nagyjából 850 ezer forintja van odahaza bankókban, és emellett tart még néhány tízezer forintnyi valutát is. A bankbetétek kamata alacsony, ez a mennyiségükre is hatással volt. Forintbetétben egyre kevesebbet tartanak a háztartások, valamelyest 5800 milliárd forint fölött alakult az állomány. A devizában több fantáziát látnak a kisbefektetők. Szeptember végére 1178 milliárd forintra hízott a volumen, lassan megközelítve a 2010 elején beállított csúcsokat.
Hirdetés
Egyre többen tartják külföldön a pénzüket. A kinti bankokban lévő magyar betétek átlagos mennyisége az idén végig 600 milliárd forint fölött volt, amiben nyilván fontos szerepet játszanak a más országokban dolgozó magyarok megtakarításai. A lakosság kedvenc megtakarítási formája tavaly az állampapír volt. A harmadik negyedév végén úgynevezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokban 4280 milliárd forintnál is több pénzt tartottak a háztartások, és ebből csaknem 3900 milliárd forint magyar állampapírban volt. A banki kötvényekből már nem vásárolnak a kisbefektetők, de a hitelintézetek sem csábítják magas kamatokkal őket. Vállalati kötvényekből mindössze 24 milliárd forintot tartanak a háztartások, ami nem meglepő azok után, hogy több tízezren égették már meg magukat ilyen hitelpapírokkal, köztük a Quaestor, a Hungária Értékpapír, az Enefi vagy a BTel kötvényeivel.
Hirdetés
Részvény jellegű befektetésben van a legnagyobb mennyiségű háztartási vagyon, 17 637 milliárd forint. Ennek döntő része valamilyen cégben lévő részesedés, elsősorban nem pénzügyi vállalatban. A tőzsdei részvény ezen belül nem lehet sok: a jegybank adatai szerint tavaly egész évben körülbelül 320 milliárd forintnyi részvényt tartott a lakosság. A részvény jellegű befektetéseken belül a befektetési alapoknak van még nagyobb szerepük, ezekből nem egészen 3800 milliárd forintnyi található a lakosságnál.
Biztosításokban és nyugdíjpénztárakban nem egészen 3700 milliárd forintnyi tartalékuk volt tavaly szeptemberben a háztartásoknak. Az életbiztosítási díjtartalékok 1860 milliárd forint fölé emelkedtek, nyugdíjpénztárakban több mint 1500 milliárd forint volt, ebből 227 milliárdot tett ki a nem államosított magánnyugdíj-megtakarítás. Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
2019. július 13. (szombat)
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
