Ezt a logikus kérdést teszik fel Magyarországon egyre többen, mert a januári nyugdíjak kifizetése késik, nem érkezett meg időben a nyugdíjasok bankszámlájára. /Az Index beszámolója szerint nem csupán a nyugdíjak késnek, hanem az ápolási díjak, a rokkantsági segély, az árvaellátás, a túlóradíjak is\./
Az illetékesek azt ígérik, hogy a pénz hétfőre mindenki számláján ott lesz, azonban a hivatkozások, amelyekkel a késést indokolták hamisak. Mind a bankok, mind a Giro Zrt. jelezte, hogy a hiba nem náluk keresendő, az Államkincstár nem utalta át a pénzt. Ez teszi gyanússá az egészet, hogy hazudnak.
A dőzsölés mögött szegénység lapul
Az eset a jéghegy csúcsa, és rámutat a jobban teljesítő Orbán-rendszer sötét titkaira, a mélyben lapuló sokkal súlyosabb problémákra, amelyeket elhallgatnak. Sokszor nem értik az emberek, honnan van ezeknek ennyi pénzük, hogy még százmilliárdokat el is tudnak lopni. A szociális szféra-, az oktatás- és az egészségügy mellett a létszámleépítésekből: az államigazgatás már nem tudja ellátni a feladatát.
Miközben Orbán két kézzel szórja a pénzt, a tízmilliárdokat a világ “keresztényeinek” megmentésére, határon túli futballstadionokra, a kórházakban rászakad a plafon a műtött betegekre, az iskolákban minden minimálisra van tekerve, a működőképesség határán tengődnek, az államigazgatás nem tudja ellátni a feladatát.
A helyzet súlyosságát mutatja, hogy már a nyugdíjakat sem tudják időben kiküldeni. Pedig Erzsi néni, a Röfi gazdája biztosan nagyon várja a pénzt Nagygeciben, ahol Orbán azt ígérte, hogy majd ad máskor is egy kis pénzt, nemcsak a választások előtt. Januárban nem lehetséges, hogy ne legyen pénz, feltehetően súlyos hiányosságok és működési zavarok vannak a rendszerben, mert a pénz az államigazgatásból is hiányzik. Nem szeretnénk demagógok lenni, de Orbán Ráhel biztosan nem érzi meg ennek következményeit a harminc belvárosi lakásával és a Rolex órájával, de a kisnyugdíjasok várják a napot, amikor végre megérkezik a kis nyugdíjuk és fellélegezhetnek.
Mindez csupán egy nappal azután, hogy a világ legkorruptabb miniszterelnöke, akinek stróman barátja az ország leggazdagabb embere, és akinek csak a látható vagyona 300 milliárd forint, előadta a sajtónak a nagy mesét a makulátlan országról, a gazdasági sikerekről. Orbán minden szava hazugság, légvárakat épít, a látszat mögött borzalmas, s egyre borzalmasabb lesz a valóság. A presztizsberuházások, a nagy rongyrázások, pénzszórások, Várba költözés, magánrepülőzés és szervezett rablás mögött tömeges elszegényedés, leépülés és a működésképtelenség jelei mutatkoznak meg.
Szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy az ellenzéki polgármester a XV. kerületben étkezési jegyeket oszt a nyugdíjak elmaradása miatt, mert tudja, hogy a nyugdíjasok nagy részének a hétvégére nem lesz étele. Ez azonban előrevetíti azt a helyzetet, amikor majd a nyugdíjak helyett a rezsim osztja az élelmiszerjegyeket, és Soros meg a bevándorlók és a Helsinki Bizottság miatt, az elüldözött CEU miatt eljöhet az idő, amikor élelmiszerjegyekkel tudnak majd vásárolni, mert nyugdíj nem lesz.
Megvan, honnan van pénzük: az emberek zsebéből
Orbán kezdettől fogva ügyeskedik, és takargatja az alapvető strukturális bajokat. Először éppen a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások ellopásával (“védelem alá helyezésével”) kezdték, átláthatatlan hitelek formájában folytatták, gyanús orosz és kínai beruházásokkal akarják betömködni a lyukakat, az ország az uniós támogatásokból és a multinacionális cégekből, elsősorban a német autógyárakból él, miközben a pénzt a szegényeken, a rokkantakon, a hajléktalanokon, a nyugdíjasokon, az oktatáson, az egészségügyön, a tüzoltókon, a rendőrökön, a közalkalmazottakon, a szociális hálón, a tudományon, a kultúrán és az államigazgatási dolgozókon spórolják meg, lerohasztva az országot.
Mint kiderült, nem technikai probléma áll a nyugdíjak csúszása mögött, hanem súlyos pénzhiány, amely a létszámhiányban mutatkozik meg. Ez a rendszer működésképtelensége. Ha van valami, amire Orbán figyel, akkor az a nyugdíjak kifizetése, mert ha a nyugdíjasok nem kapják meg a pénzüket, az nemcsak őket, hanem a gyerekeiket, családtagjaikat is érinti, és az egész országot ellene hangolja. Ha a nyugdíjas egyszer beint neki, akkor Orbánnak vége. Ennek ellenére már a nyugdíjakat sem tudja időben kiküldetni. Akkor pedig a háttérban nagy bajok vannak, a mélyben súlyos problémák lapulnak. A nagyszájú populista hazugságokkal és a gobbelsi propagandával szemben beköszönt a valóság.
Ez azonban csak a jégyhegy csúcsa, itt-ott kibukkanó hegyei. Az igazi valóság akkor jön el, amikor ezeket már nem tudják takargatni, amikor az egész jéghegy látszik, és Orbán hajója orra áll. Amikor majd a jegyeket is be kell osztani, amikor nem lehet se orosz, se kínai, se arab pénzzel eltakarni mindent, amikor az uniós támogatások megszűnnek, amikor nemcsak Ráhelnek, hanem Magyarországnak is a saját lábára kell állnia. Akkor derülnek ki a hazugságok és kezdenek menekülni Orbán csatlósai és vazallusai a kilopott milliárdjaikkal a világba.
Orbán legutóbb is hazudott, hogy a magyar munkavállalók 6 százalékja távozott külföldre. Szerény számítások szerint már egymilliónál több magyart regisztráltak Nyugat-Európában. Az nem 6 százalék. A rabszolgatörvényre is ezért volt szükség. Kiürül az ország, nincs munkaerő, de pénz sincs rá. Aki van, azt is elbocsátják. Ezért kellett a többségnek külföldre menni.
Most ott tartunk, hogy rabszolgatörvénnyel emelik a túlórák számát, továbbá “megkönnyítik” a nyugdíjasok munkavállalását, ez azt jelenti, hogy az a nyugdíjas, aki meg akar élni, és élve akar maradni, annak el kell menni dolgozni, miközben már a nyugdíjakat sem tudják időben kifizetni. Most még csak létszámhiány miatt (ami szintén pénzhiány), de eljön az idő, amikor nem lesz rá pénz sem. Mészáros Lőrinctől pedig nem lehet a pénzt visszaszerezni. Az ugyanis akkor már az igazi tulajdonos számláján lesz.
2019. január 12. (szombat), 21:46
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.