A lakásban is lehet hallani a kitörést és az ablakok is megremegtek - mondta az indexnek egy Szicíliában élő olvasójuk. /Az Etna Európa legaktívabb vulkánja, aktivitása pedig 2013 szeptembere óta fokozódik, nyolc hónap szünet után tavaly februárban éledt újra\./
Facebookon lehet követni a vulkánkitörést:
..................
Hazánkban egy vulkánkitörés esélye rendkívül alacsony, de külföldi utazásaink során vagy egy esetleg munkahelyi kiküldetés során elképzelhető, hogy egy alvó, vagy aktív vulkán közelében fogunk tartózkodni. Az alábbi összeállítás a teljesség igénye nélkül készült az Amerikai Vöröskereszt útmutatása alapján, de ez országonként a felkészülés, védekezés módja és mikéntje jelentősen változhat.
Ismerd meg a vulkánkitörésre figyelmezető jelzéseket és vészhelyzeti terveket.
* sárlavina és hirtelen áradás
* földcsuszamlás, sziklaomlás
* földrengés
* hamufelhő, savas eső
* szökőár
Készíts vészhelyzeti terveket. Ha alvó vagy nyugvó vulkán közelében tartózkodsz, ismerd meg a rendelkezésre álló menekülési útvonalakat.
Készíts vészhelyzeti kommunikációs terveket. Abban az esetben, ha egy vulkánkitörés elszakítja a családtagokat, rendelkezni kell egy kapcsolat felvételi tervvel. A vulkánkitörés nagy valószínűséggel szét fogja szakítani a családokat (A szülők dolgoznak, vagy távol vannak otthonról, a gyerekek pedig iskolában vannak.
Kérjétek meg egy távoli helyen - vulkán veszélyzónáján kívül élő rokont, barátot - hogy legyen a "családi kapcsolattartó". A távoli helyen lévő ismerős sikeresen összehozhatja a családot, ha felveszik a kapcsolatot vele.
Az alábbi vészhelyzeti csomagra lesz szükséged:
Szerezz be védőszemüveget és légző maszkot a család összes tagja számára, amely megvédi őket a vulkáni hamutól. Lépj kapcsolatba a katasztrófavédelem, polgári védelem vagy a Vöröskereszt helyi képviselőjével bővebb információért.
Bár biztonságosnak tűnhet, hogy otthonodban várd meg a vulkánkitörést és várd meg a kitörés végét, de ez nagyon veszélyes lehet, ha a veszélyzónában van otthonod vagy a szállásod. Kövesd a hatóság utasításaid és kövesd a vészhelyzeti / kiürítési utasításokat.
Mindig kövesd a hatóságok utasításait. Kerüld el a hágókat és folyóvölgyeket.
Ha otthon ér a vulkánkitörés:
Ha szabadban ér a vulkánkitörés:
Védd magad a hamufelhőtől:
Maradj távol a lezárt területektől, amelyet a hatóságok jelölnek ki.
A vulkánkitörés hatása több kilométerre is kierjedhet. Sárlavinák és hirtelen áradások, erdőtüzek és halálos piroplasztikus folyam érhet utol akkor is, ha te magad nem is látod a kitörést. Kerüld el a folyóvölgyeket és az alacsonyabb területeket.
Ha lehetséges, maradj távol a vulkáni hamuval borított térségtől.
Ha a szabadban vagy:
Tisztítsd meg a háztetőd a vulkáni hamutól. A vulkáni hamu hihetetlen nehéz és be tudja omlasztani az épületek tetejét. Legyünk rendkívül elővigyázatossal, miközben a háztetőn dolgozunk.
A vulkáni hamu egy vulkáni kitörés során a kráterből kihányt 2 mm-nél kisebb átmérőjű kőzetdarabok gyűjtőneve. A vulkáni tefra méret szerinti osztályozásának legkisebb kategóriája.
Az égés során keletkező hamutól eltérően, mely puha és könnyű, a vulkáni hamu kemény és nehéz. Vízben nem oldódik, és főleg nedves állapotában jól vezeti az elektromosságot. Emiatt a kitörésekkor fellépő hamuzápor során az égbolt gyakorta sárga vagy ködös, gyakorta villámlás és dörgés kíséri. Kénes illata van.
A vulkáni hamu legpusztítóbb megjelenési formája a piroklaszt sűrűségár - piroplasztikus folyam. Ez általában a kitörési oszlop összeomlása során keletkezik, amikor a vulkán lejtőjén forró hamuból, gázokból és egyéb kőzetdarabokból álló lavina keletkezik. Ez általában több száz °C hőmérsékletű és hatalmas sebességgel zúdul alá a vulkán oldalán.
A vulkáni hamu nem mérgező, viszont belélegzése halálos lehet elsősorban asztmában vagy más légúti betegségekben szenvedők számára. A tüdőbe kerülő vulkáni hamu cementálódhat, ami szintén halálos kimenetelű. A durva felülete miatt irritálja és horzsolja a szem felületét. A vulkáni hamu nagy veszélyt jelent a repülőgépek számára, ugyanis a finom szemcsék megzavarják a motorok működését.
A sárlavina egy halálos természeti jelenség, amely mozgása során a 40-80 km/h sebességet is elérhet. A forró láva és hamufelhő a vulkán kitörése során megolvasztja a hó és jégsapkát, így egy hirtelen áradás jön létre. A megolvadt, lezúduló víz keveredik a vulkáni hamuval, a talajjal és az ott lévő törmelékkel. (kavicsok, kőtömbök, kitört fák) Ez a halálos keverék alkotja a sárlavinát, amely a patak és folyómedreken zúdul le, gyakran akár 100 km távolságra is a vulkántól. Heves esőzések is okozhatnak sárlavinát, amely a vulkán oldalán található törmelékes kőzetből jön létre.
Forrás: Katasztrófavédelem
2018. december 25. (kedd), 10:33
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.