Komoly hőhullám érkezik jövőhéten. 35 fokos Afrikai forró levegőt hoz a nyugati szél!3 HETES HŐSÉG VÁRHATÓ AZ IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS SZERINT!A meterológusok kérik a megosztását, hogy mindenki felkészüljön!
Az eddig időjárás szempontjából meglehetősen vegyesre sikerült nyári hetek után most úgy néz ki, megérkezik az igazi kánikula.
A köpönyeg.hu előrejelzése:
Hétfő: Sok napsütés várható délutáni gomolyfelhő-képződéssel, és főleg estefelé DNy-on alakulhat ki zápor, zivatar. 30 fok körüli hőség lesz.
Kedd: Többórás napsütésre számíthatunk, néhol záporral, zivatarral. Az ÉNy-i szél egyre többfelé megerősödik. /29 fok körüli értékeket mérhetünk\./
Szerda, csütörtök: Gyakran növekszik meg a felhőzet, és főleg keleten eső, zápor, zivatar is kialakul. Az ÉNy-i szél mindkét nap erős lesz.
Péntek: Ragyogó napsütésre van kilátás, már csak elvétve fordul elő zápor. Az ÉNy-i szél élénk marad. 27 és 32 fok között alakul a hőmérséklet.
Hétvége: Erős melegedésre van kilátás, országos hőség alakulhat ki, néhol 34-35 fok is lehet.
Megismétlődhet az elmúlt évek kaotikus időjárása.
[adSulvo]
Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet – óriási károkat okoz majd
Köztudott, hogy extrém hőségben lehetetlen ugyanannyit dolgozni, min más normális környezeti viszonyok között, ezért nagy a veszélye annak, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően nagyon komolyan visszaeshet a termelékenység.
2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd, egy ENSZ-kutatás szerint a világ gazdaságainak a globális felmelegedés. Szinte emberi ésszel felfoghatatlan az összeg, az sem segít, ha átváltjuk forintra: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt az üvegház hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t ebben az időszakban mindenestől megtermel majd Magyarország.
Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk vagy hőgutát kapunk
Az okozza a veszteség nagy részét, hogy az egyre forróbb környezetben az emberek képtelenek ugyanannyit dolgozni, mint korábban.
[adSulvo]
2,1 millió halott, elveszett német GDP
Több mint 2 millió ember halt meg 1980 és 2012 között a mintegy 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként, ezek között voltak áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz. 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak ezek a katasztrófák, ami nagyjából megfelel az éves német GDP-nek.
Tord Kjellstrom a Health and Environment International Trust igazgatója közreműködött a jelentés elkészítésében, szerinte 2030-ra a csökkenő termelékenység miatt Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének. Az extrém hőség máris 15-20 százalékkal csökkenti az éves munkaórák számít Délkelet-Ázsiában, ez az arány viszont 2050-re akár meg is duplázódhat.
Nem lehet ugyanolyan intenzitással dolgozni magas hőterhelés mellett, a munkaintenzív ipari ágazatokban, a kutató szerint lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni. Csak a gazdagabb országok tudnak érdemben felkészülni a klímaváltozás hatásaira pedig.
Az is egy érdekes, hogy épp azok a szegényebb országok szenvedik majd el nagyobb mértékben a klímaváltozás okozta károkat, amelyek kisebb arányban járultak hozzá a klímaváltozás kialakulásához az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül.
A klímaváltozás inkább a kevésbé megfizetett, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számában okozhat majd jelentős csökkenést, mind a nehéz fizikai munka, a mezőgazdaság vagy a feldolgozóipar területén.
Kulcskérdésnek számít, hogy mi lesz a párizsi klímamegállapodásból
Különösen sürgető és fontos kérdés, hogy mi lesz, a még nem minden ország által aláírt klímavédelmi megállapodás sorsa és eredménye, amelyet tavaly decemberben deklaráltak . Az országok azt vállalták ebbe, hogy nem engedik meg azt , hogy az iparosodás előtti szinthez viszonyított 2 Celsius-fokot emelkedjen az átlaghőmérséklet, sőt azt szeretnék, hogy, amennyiben lehetséges a melegedés mértéke maradjon “jóval ezalatt”.
A globális felmelegedés a Földön eközben újabb mérföldkőhöz érkezett nemrég : május 23-án a Déli-sarkon a történelemben először mértek küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet.
És még nem is beszéltünk öko-menekültekből álló hullámról, amely Európát fenyegeti. A Közel-Kelet és Észak-Afrika lakói egy új tanulmány szerint hamarosan tömegesen kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket az elviselhetetlenné váló hőség és kiszáradás miatt.
Forrás : http://privatbankar.hu
2018. július 15. (vasárnap), 12:31
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
