Lannert Judit lehet a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi minisztere

Magyar Péter bejelentése szerint Lannert Judit oktatáskutató lesz a leendő TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi minisztere. /A döntés azért is figyelemre méltó, mert Lannert Judit nem pártpolitikai háttérből, hanem több évtizedes szakmai tapasztalattal érkezne az oktatás irányításába\./

Közgazdász és szociálpolitikus végzettségű szakember, szociológiából szerzett PhD-fokozatot, és 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással. Dolgozott az Országos Közoktatási Intézetben, később az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetben is, valamint a magyar közoktatás állapotát elemző szakmai munkák egyik ismert szereplője. A Portfolio beszámolója szerint Magyar Péter 2026. április 24-én jelentette be, hogy Lannertet jelöli a tárca élére.

Lannert Judit szakmai gondolkodásának középpontjában az oktatási egyenlőtlenségek csökkentése, a hátrányos helyzetű tanulók támogatása, valamint a kreatív és kritikai gondolkodás fejlesztése áll. Nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy egy oktatási rendszer valódi minőségét nem elsősorban az elitképzés mutatja meg, hanem az, hogy képes-e felemelni azokat is, akik nehezebb körülmények közül érkeznek. Mint fogalmazott: „Igazán jól működő rendszerek azért lennének jól működők, mert az alulról jövőket is föl tudják húzni.” Hozzátette, hogy az elitképzés fontos része lehet az oktatásnak, de önmagában nem oldja meg a magyar iskolarendszer problémáit: „Nem az elitképzés húzza ki ilyenkor. Az egy ékkő, ez egy szép ékkő az oktatásban. Szükség van rá, persze. De ha föl akarunk mozdulni ebből, akkor az alsó részt kell megnézni, onnan azokat kell fölhúzni.

”

A megszólalás egyik legerősebb üzenete az, hogy az iskola nem mondhat le a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulókról sem. Lannert szerint gyakori probléma, hogy a rendszer eleve kevesebbet feltételez ezekről a gyerekekről, holott megfelelő módszerekkel jelentős fejlődést lehet elérni. Ennek példájaként említette az Angliából adaptált Kreatív Partnerség programot, amelyben művészeket vontak be a tanításba, és újszerű módszerekkel dolgoztak tantárgyi órákon.

A nyilatkozat szerint a program hatását mérték is, és „szignifikáns javulást találtunk a romatanulók és a hátrányos helyzetű tanulók matematikatudásában is ezzel a rendszerrel.” Lannert ebből azt a következtetést vonja le, hogy a tanulók képességeit nem szabad előítéletek alapján korlátozni: „Nagyon gyakran még az a probléma, hogy el sem hisszük, hogy képesek lennének többre, akik hátrányosabb helyzetűek.”

A leendő miniszterjelölt oktatáspolitikai szemléletében fontos szerepet kapna a kreatív tanulás is. Lannert szerint a 21. századi oktatás nem épülhet pusztán sok tantárgyra, túlterhelt tananyagra és frontális tanításra.

Ehelyett olyan iskolára lenne szükség, ahol a diákok mernek kérdezni, hibázni, problémákat felismerni és új megoldásokat keresni. Ezt így fogalmazta meg: „Az lenne jó, ha végre lehetne hibázni.” Szerinte a hibázástól való félelem akadályozza a problémamegoldást, mert a tanulók csak akkor tudnak fejlődni, ha biztonságos közegben próbálkozhatnak. „Akinek meg fél a hibától, az soha nem fog tovább lépni, az megmarad egy kereten belül” – mondta.

Lannert Judit korábbi nyilatkozatai is hasonló irányt mutatnak.

A Népszavának adott interjúban arról beszélt, hogy át kellene gondolni az iskola feladatait, tartalmát és szervezeti működését, a kulcsszavak pedig a kritikai és kreatív gondolkodás fejlesztése lennének. A Qubit friss beszámolója szerint Lannert úgy látja, az oktatási reformhoz nem csupán intézményi vagy technikai változtatásokra van szükség, hanem új szemléletre is: „Mielőtt a prioritásokat felállítjuk, kellene egy új narratíva.”

Összességében Lannert Judit bemutatása azt sugallja, hogy a TISZA-kormány oktatáspolitikájában a hangsúly várhatóan az esélyteremtésre, a kreativitásra, a gyerekközpontúbb szemléletre és a hátrányos helyzetű tanulók felemelésére kerülne.

A nyilatkozat alapján nem egy szűken vett adminisztratív oktatásirányítás képe rajzolódik ki, hanem egy olyan reformszemléleté, amely szerint az iskola akkor működik jól, ha nemcsak a legjobbaknak ad lehetőséget, hanem azoknak is, akiknek a legtöbb támogatásra van szükségük.

2026. április 24. (péntek)