Laura Kövesi az Európai Ügyészség főügyésze megérkezett Magyarországra – korábbi korrupciós ügyek is célkeresztbe kerülhetnek!
Kövesi Budapesten tárgyalt: korábbi magyar ügyeket is vizsgálhat az Európai Ügyészség
/Laura Codruța Kövesi európai főügyész Budapesten egyeztetett a magyar kormány és az ügyészség képviselőivel az Európai Ügyészség magyarországi működésének előkészítéséről\./
Az együttműködés részleteiről egyeztettek
Az Igazságügyi Minisztériumban tartott megbeszélésen Görög Márta igazságügyi miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Pósfai Gábor belügyminiszter és Lajtár István legfőbbügyész-helyettes is részt vett.
Kármán András szerint az Európai Ügyészség bekapcsolódásával Magyarországon hamarosan „új időszámítás kezdődik”. A pénzügyminiszter a találkozót a kormány korrupcióellenes céljaival kapcsolta össze: közlése szerint a kabinet a szabálytalanul megszerzett közpénzek és vagyontárgyak visszaszerzésére, valamint az általa túlárazottnak tartott beruházásokra fordított kiadások csökkentésére törekszik.
Ez a kormány célkitűzése és politikai értékelése. Egy-egy konkrét beruházás vagy támogatás jogellenességét hatósági eljárásban kell bizonyítani.
A csatlakozás már nyáron hatályba lépett
Magyarország május végén jelezte hivatalosan, hogy részt kíván venni az Európai Ügyészség munkájában.
Magyarország ezzel a szervezet 25. részt vevő tagállamává vált. Az Európai Unió országai közül Dánia és Írország marad kívül az együttműködésen.
A jogi csatlakozás azonban önmagában nem indította el a magyarországi szervezet teljes működését. A korábbi kormányok elutasították a belépést, az új kabinet pedig hivatalba lépése után kezdeményezte azt; most a döntés végrehajtásához szükséges intézményi feltételeket kell megteremteni.
Az induláshoz ügyészekre és működési szabályokra van szükség
Az EPPO hivatalos tájékoztatása szerint a szervezet a magyar európai ügyész kinevezését követő huszadik napon válik operatívvá Magyarországon. Az indulás pontos dátumát egyelőre nem közölték.
A rendszerben a magyar európai ügyész a luxembourgi központhoz kapcsolódik, míg a magyarországi nyomozásokat helyben dolgozó európai delegált ügyészek folytathatják. A részt vevő országokban legalább két delegált ügyészre van szükség.
Rendezni kell a hatóságok együttműködését, az adatkapcsolatokat és a hatáskörök megosztását is. Kármán külön kiemelte a NAV szerepét az EPPO által elrendelt nyomozásokban.
Az uniós pénzeket károsító bűncselekményeket vizsgálhatják
Az Európai Ügyészség hatásköre az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekre terjed ki. Ide tartozhat az uniós támogatásokkal kapcsolatos csalás, az ezekhez kötődő korrupció és pénzmosás, valamint bizonyos nagy összegű, határokon átnyúló áfacsalások.
Ha egy magyarországi ügy megfelel a jogszabályi feltételeknek, az EPPO nyomozást indíthat, illetve meghatározott esetekben folyamatban lévő eljárást is átvehet.
A gyakorlatban tehát az uniós pénzekkel kapcsolatos visszaélések kivizsgálásában és bíróság elé vitelében kaphat új szereplőt a magyar rendszer. Az EPPO nem veszi át valamennyi hazai korrupciós ügyet. Független uniós szervként ügyészei nem fogadhatnak el utasítást a magyar kormánytól vagy más nemzeti hatóságtól. European Union
A korábbi ügyek vizsgálatának is vannak feltételei
A bizottsági határozat alapján az EPPO hatásköri szabályai a 2021. június 1-je után elkövetett, a szervezet hatáskörébe tartozó bűncselekményekre is alkalmazhatók Magyarországon. Ezt az időbeli hatályt a magyar kormány kérte, az Európai Bizottság pedig elfogadta.
Így a magyarországi működés megkezdése után a csatlakozást megelőző időszak uniós finanszírozású ügyei is vizsgálhatók lehetnek. Ehhez minden esetben teljesülniük kell az eljárás megindítására vagy átvételére vonatkozó feltételeknek.
A rendelkezés nem jelenti valamennyi korábbi közbeszerzés vagy támogatás automatikus felülvizsgálatát. A már jogerősen lezárt ügyekre külön jogi korlátok vonatkoznak, és önmagában a projekt időpontja vagy uniós finanszírozása nem elegendő ahhoz, hogy az Európai Ügyészség eljárjon.
Források: a csatolt eredeti szöveg; az Igazságügyi Minisztérium közleménye; az Európai Ügyészség magyarországi tájékoztatója és ismertetője; az Európai Bizottság (EU) 2026/1701 határozata.
2026. szeptember 29. (kedd), 19:36
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
