Lázár dünöng ! A Ménesbirtokot is visszavehetik tőle!
Bóna Szabolcs vizsgálatot indított: a Ménesbirtok is visszakerülhet az államhoz
Bóna Szabolcs nekimegy Lázár János agrárhátországának: a Ménesbirtok sorsa is napirendre kerülhet
/Komoly politikai és gazdasági ügy bontakozik ki Lázár János körül\./
Bóna Szabolcs nem kerülgette a témát. Úgy fogalmazott, eljött az őszinteség kora, és ideje végignézni, mi történt azokkal az állami vagyonelemekkel, amelyeket a korábbi időszakban alapítványi rendszerbe szerveztek ki. A miniszter szerint nem lehet tovább úgy tenni, mintha ezeknek a cégeknek a működése, nyeresége és pénzmozgása ne tartozna a nyilvánosságra.
A Szeged.hu beszámolója alapján Bóna azt is felvetette, hogy az ATEV Fehérjefeldolgozó nyereségéből milliárdos összegeket vehettek ki osztalékként, és ezek a pénzek jó eséllyel kampánycélokra mehettek. Ez súlyos állítás, amelynek bizonyítása természetesen vizsgálatot, dokumentumokat és pontos pénzügyi feltárást igényel, de már önmagában az is nagy kérdés, hogyan termelhetett ekkora nyereséget egy olyan cég, amely alapvető közérdekű feladatot lát el.
A bűz, amit már nem lehetett nem észrevenni
Az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok megnyitóján eredetileg nem Lázár János ügye lett volna a központi téma, Hódmezővásárhelyen azonban volt valami, amit egyszerűen nem lehetett kikerülni: az ATEV környékén terjengő kellemetlen szag.
A Szeged.hu helyszíni beszámolója szerint az állatkiállítás területére vezető úton alig lehetett leengedett ablakkal haladni, mert az út az állati fehérjefeldolgozó mellett vezet el. Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester ezért a miniszteri tájékoztatón külön szóba is hozta az ügyet.
Ez a szag azonban most már jóval több, mint egy helyi panasz vagy környezetvédelmi probléma. Szimbólummá vált. Annak a rendszernek a jelképévé, amelyben korábban állami cégek és vagyonelemek kerültek alapítványi kézbe, miközben a működésük, a bevételeik és a hasznuk sorsa egyre kevésbé volt átlátható az emberek számára.
A helyiek régóta érzik a problémát a levegőben, most pedig úgy tűnik, a politika is kénytelen foglalkozni vele.
Bóna Szabolcs szerint nem lehet tovább halogatni az átvilágítást
Bóna Szabolcs agrárminiszter a vásárhelyi állatkiállításon világossá tette: nagyon gyorsan nekilátnak a Jövő Nemzedék Földje Alapítványhoz tartozó cégek átvilágításának. A HVG is arról számolt be, hogy a miniszter szerint felül kell vizsgálni a Lázár Jánoshoz köthető alapítványosított agrárcégeket, köztük azokat az állami vállalatokat is, amelyek korábban az alapítvány alá kerültek.
Az alapítványhoz tartozik többek között az ATEV is, amely állati melléktermékek kezelésével foglalkozik. Ez nem egy szokványos piaci cég, hanem olyan szolgáltatást végez, amelyre a mezőgazdasági és élelmiszeripari szereplőknek szükségük van. Éppen ezért Bóna szerint logikusabb lenne, ha egy ilyen vállalat nonprofit módon működne, nem pedig milliárdos nyereséget termelne, amelyből aztán osztalékot vesznek ki.
A beszámolók szerint az ATEV az elmúlt években jelentős nyereséget termelt. Ez pedig már nemcsak gazdasági kérdés, hanem közérdekű ügy is.
Mert ha egy nélkülözhetetlen szolgáltatást végző cég túl nagy profitot termel, miközben a gazdák, a helyiek és a környezet viselik a terheket, akkor joggal merül fel a kérdés: kinek dolgozott valójában ez a rendszer?
Miért lett ekkora ügy az ATEV nyeresége?
Az ATEV nem egy egyszerű vállalkozás, amely szabad piaci alapon működik, és ha valakinek nem tetszik, másik szolgáltatót választ. A cég feladata az állati melléktermékek kezelése, vagyis olyan tevékenységet végez, amelyet a gazdálkodók, állattartók és élelmiszeripari vállalkozások nem nagyon tudnak megkerülni.
Pontosan ezért érzékeny kérdés, ha egy ilyen szerepű vállalat jelentős nyereséget termel, majd ezt az alapítvány osztalékként kivonja belőle. Bóna Szabolcs szerint a rendszer logikája már alapjaiban kérdéses lehet. Ha a szolgáltatás közérdekű, akkor nem az lenne a cél, hogy milliárdokat szivattyúzzanak ki belőle, hanem az, hogy a működése tisztességes, megfizethető, biztonságos és környezetileg elfogadható legyen.
A miniszter állítása szerint az ATEV nyereségéből kivett milliárdok jó eséllyel kampánycélokra mehettek. Ezt jelenleg politikai állításként kell kezelni, amelynek igazolásához hivatalos vizsgálatokra, számlákra, döntési iratokra és pénzmozgások feltárására lesz szükség.
De már maga a kérdés is súlyos: miért vettek ki ekkora összegeket egy olyan vállalatból, amelynek működése alapvetően a mezőgazdaság és az élelmiszeripar biztonságát szolgálja?
És ha valóban közérdekű feladatot lát el, akkor miért nem a szolgáltatás javítására, a környezetvédelmi problémák enyhítésére vagy a díjak mérséklésére fordították a nyereséget?
A Ménesbirtok is visszakerülhet az államhoz?
A legnagyobb politikai visszhangot mégis a Mezőhegyesi Ménesbirtok ügye válthatja ki. Több lap is arról írt, hogy a Tisza-kormány visszaveheti Lázár János alapítványától a Nemzeti Ménesbirtokot. Az Index beszámolója szerint Bóna Szabolcs a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány alá került állami cégek felülvizsgálatáról beszélt, és ebbe a körbe a Mezőhegyesi Ménesbirtok is beletartozhat.
A 24.hu úgy fogalmazott: cégeket és több mint ezer ingatlant húzhatnak ki a leköszönt miniszter alól.
Ez nem csupán egy vagyonpolitikai ügy. A Ménesbirtok történelmi, mezőgazdasági és politikai szempontból is különleges jelentőségű.
Ha a Ménesbirtok valóban visszakerülne állami kontroll alá, az egyértelmű üzenet lenne: az új agrárvezetés nem tekinti érinthetetlennek azokat a vagyonelemeket, amelyeket az előző rendszer alapítványokba mentett át.
Ez már nem apró igazgatási korrekció lenne, hanem politikai üzenet.
„Eljött az őszinteség kora”
Bóna Szabolcs vásárhelyi megszólalásának egyik legerősebb mondata ez volt: „Eljött az őszinteség kora.”
Ez a mondat most különösen nagy súllyal hangzik az agrárpolitikában. Az elmúlt években sokszor lehetett hallani arról, hogy állami vagyonelemek alapítványi struktúrákba kerültek, miközben az emberek számára egyre nehezebben volt követhető, ki döntött ezekről, hová került a haszon, ki rendelkezett a vagyonnal, és valójában mit szolgált ez az egész rendszer.
Bóna most azt ígéri, hogy ennek vége. Nem elég papíron átfutni a cégek működését, hanem valódi kérdéseket kell feltenni. Ki döntött a vagyon kiszervezéséről? Milyen cégek kerültek az alapítvány alá? Mekkora nyereséget termeltek? Ki vette ki a pénzt? Mire költötték? És ami talán a legfontosabb: szolgálta-e mindez a közérdeket?
Ha a vizsgálat valóban ilyen mélyre megy, az Lázár János számára a kormányváltás utáni időszak egyik legkellemetlenebb ügye lehet.
Mert itt már nemcsak politikai nyilatkozatokról van szó, hanem földről, cégekről, pénzről, ingatlanokról és olyan döntésekről, amelyek hosszú évekre meghatározták egy egész agrárgazdasági háttér működését.
Lázár János régi hátországa kerülhet célkeresztbe
Lázár János politikai ereje hosszú ideig nemcsak kormányzati pozícióiból fakadt. Hódmezővásárhelyi beágyazottsága, agrárgazdasági kapcsolatrendszere, a Mezőhegyesi Ménesbirtok körüli befolyása, az alapítványi struktúrák, az állami cégek és a hozzájuk kapcsolódó ingatlanvagyon mind részei voltak annak a háttérnek, amely politikailag is erősítette őt.
Most éppen ez a háttér kerülhet vizsgálat alá.
Az ATV összefoglalója szerint Bóna arról is beszélt, hogy az ATEV milliárdos profitját az alapítvány osztalékként vette ki, és ezt „jó eséllyel” kampányra költhették.
Ez a mondat politikailag rendkívül erős. Nem egyszerű gazdálkodási hibára utal, hanem arra a gyanúra is, hogy közérdekű vagy korábban állami vagyonból olyan pénzmozgások történhettek, amelyek végül politikai célokat szolgáltak.
Ezt természetesen bizonyítani kell. De az, hogy egy miniszter nyilvánosan erről beszél, azt jelzi: az ügy nem marad a háttérben, és nem intézik el néhány udvarias mondattal.
A gazdák és a helyiek számára sem mindegy, mi történik
Ez az ügy nemcsak Lázár Jánosról, az alapítványokról vagy a politikai háttérről szól.
Ha egy ilyen szolgáltatás drága, nehézkesen működik, bűzproblémákat okoz, vagy a nyereségét nem fejlesztésre, környezetvédelmi javításokra és jobb működésre fordítják, hanem osztalékként kivonják belőle, akkor annak a terheit végső soron a gazdák, a helyiek és a fogyasztók fizetik meg.
Bóna Szabolcs ezért beszélt a nonprofit működés logikájáról. Egy ilyen cég esetében szerinte nem a profitmaximalizálásnak kellene az elsődleges célnak lennie, hanem annak, hogy a rendszer biztonságosan, megfizethetően, átláthatóan és tisztán működjön.
Ez különösen fontos egy olyan térségben, ahol az emberek nem elvont pénzügyi táblázatokból érzékelik a problémát, hanem szó szerint a saját levegőjükben.
A politika sokszor távolinak tűnik, de amikor egy ilyen ügy a gazdák zsebére, a helyiek mindennapjaira és egy város levegőjére is hatással van, akkor már nem lehet azt mondani, hogy ez csak a minisztériumok és alapítványok belügye.
Most jöhetnek a dokumentumok
A politikai bejelentés önmagában még csak az első lépés. Az igazi kérdés az lesz, mit találnak majd a vizsgálatok.
Átnézik-e az alapítványi döntéseket? Feltárják-e az osztalékfizetéseket? Kiderül-e, pontosan hová került az ATEV nyeresége? Megnézik-e, milyen állami cégek és ingatlanok kerültek a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány alá? Lesz-e következménye, ha szabálytalanságot, közérdeksérelmet vagy indokolatlan vagyonkivonást találnak?
Ezekre a kérdésekre ma még nincs végleges válasz. Az viszont már most látszik, hogy az agrártárca nem akarja érintetlenül hagyni Lázár János korábbi gazdasági hátországát.
És egy ilyen vizsgálatnál a legfontosabb nem is az, ki mit mond a sajtóban, hanem az, mit mutatnak a papírok.
Mert a dokumentumok néha többet mondanak minden politikai beszédnél.
Vissza az államnak, vissza a közérdeknek?
A Ménesbirtok és az ATEV ügye azért válhat különösen szimbolikussá, mert pontosan arról szól, amiről az elmúlt évek egyik legnagyobb vitája: mi számít közvagyonnak, ki rendelkezhet vele, és hová kerül a haszon.
Ha egy korábban állami vagyon alapítványi kézbe kerül, majd abból milliárdos osztalékokat vesznek ki, akkor joggal merül fel a kérdés: ez valóban a jövő nemzedékét szolgálta, vagy inkább egy politikai-gazdasági kör mozgásterét növelte?
Bóna Szabolcs most azt üzeni: ezekre a kérdésekre választ kell adni.
Ha pedig a vizsgálat végén az derül ki, hogy a rendszer nem a közérdeket szolgálta, akkor a Ménesbirtok és a hozzá hasonló vagyonelemek visszavétele is napirendre kerülhet.
Ez pedig már nemcsak egy agrárpolitikai döntés lenne, hanem egy korszak lezárásának jelképe.
Lázár János számára kellemetlen időszak kezdődhet
Lázár János hosszú ideig a Fidesz egyik legerősebb vidéki politikusa volt. Most viszont olyan területen indulhat vizsgálat, amely közvetlenül érinti az ő politikai örökségét és gazdasági hátterét.
A Ménesbirtok, az ATEV, az alapítványba vitt állami cégek, az ingatlanvagyon és a börtönföldek felülvizsgálata együtt már jóval több, mint egy egyszerű minisztériumi ellenőrzés.
Ez politikai elszámoltatásnak tűnik.
Ha Bóna Szabolcs valóban végigviszi azt, amit Hódmezővásárhelyen belengetett, akkor Lázár János körül nagyon gyorsan fogyhat a levegő.
A bűzös ügyek után most jöhetnek a papírok.
És a papírok néha sokkal hangosabban beszélnek, mint bármelyik politikus.
2026. június 13. (szombat), 07:59
Kapcsolódó cikkünk
Elindult a vizsgálat Lázár János alapítványa ellen: cégeket, ménesbirtokot és több mint ezer ingatlant vehet vissza az állam
Elindult a vizsgálat Lázár János alapítványa ellen: cégeket, ménesbirtokot és több mint ezer ingatlant vehet vissza...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
