Lecsapott a NAV: túlárazott gépbeszerzések miatt nyomoznak
Komoly ügyet tárt fel a NAV Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatósága: egy mezőgazdasági vállalkozás gépbeszerzéseinél olyan túlárazási konstrukciót vizsgálnak, amely a gyanú szerint több mint 1 milliárd forinttal károsíthatta meg az államkasszát. A pénzügyi nyomozók egy olyan ügy részleteit derítették fel, amelyben a gépbeszerzésekhez kapcsolódó árajánlatok és számlák valóságtartalma került a hatóság látókörébe.
/A NAV közlése alapján az ügy nem pusztán egyetlen vitatott beszerzésről szólhat, hanem egy olyan konstrukcióról, amelynek lényege az lehetett, hogy a hivatalos forgalmazóktól bekért árajánlatokat később megváltoztatták, az értéküket pedig a gyanú szerint közel a kétszeresére növelték\./
A hatóságok szerint a központi költségvetést érő vagyoni hátrány meghaladja az 1 milliárd forintot, ami már önmagában is különösen jelentős összegnek számít. A nyomozás során a NAV pénzügyi nyomozói 12 helyszínen tartottak kutatásokat, és csaknem 2,4 milliárd forint értékben foglaltak le vagy zár alá vagyont. Az eljárásban öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, közülük hármat már le is tartóztattak.
Majdnem duplájára írhatták az árajánlatokat
A NAV közlése szerint a haszonhúzó társaság fejlesztésre és gépbeszerzésre kért árajánlatokat a berendezések hivatalos forgalmazóitól.
A módszer lényege az lehetett, hogy ha a gép papíron drágábbnak látszik, akkor nagyobb támogatás igényelhető rá. Ugyanez a logika érvényesülhetett az áfa-visszaigénylésnél is: ha a számlákon magasabb összeg szerepel, akkor az ezekhez kapcsolódó visszaigényelt áfa összege is nagyobb lehet. A NAV szerint a cég így jogosulatlanul jutott nagyobb összegű támogatáshoz, és jelentősen nagyobb áfát is visszaigényelt.
Ez a gyanú különösen súlyos, mert a támogatási rendszer alapja az, hogy a benyújtott dokumentumok valós gazdasági eseményeket, valós árakat és valós teljesítéseket tükrözzenek. Amennyiben az árajánlatokat valóban meghamisították, és azok értékét közel a kétszeresére növelték, az nem egyszerű adminisztratív eltérés, hanem olyan eljárás lehetett, amely közvetlenül befolyásolta a támogatás mértékét és az állam felé benyújtott pénzügyi igényeket.
Számlázási lánccal fedhették el a gépbeszerzéseket
A nyomozás adatai szerint nem egyszeri adminisztrációs hibáról lehet szó, hanem szövevényes csalási konstrukcióról. A NAV szerint a társaság olyan számlázási láncot hozott létre, amely formálisan elfedte a külföldi partnertől történő gépvásárlást, valamint a valótlan tartalmú árajánlatok és számlák kifizetését.
A számlázási lánc szerepe a gyanú szerint az lehetett, hogy a gépbeszerzések valódi útja és pénzügyi háttere ne legyen egyértelműen látható. A hatóság szerint ez a megoldás alkalmas lehetett arra, hogy a külföldi partnertől történő vásárlás tényleges körülményeit elfedje, miközben a pályázati iratokban és a pénzügyi elszámolásokban olyan összegek jelenhettek meg, amelyek nem a valós beszerzési értéket tükrözték.
A NAV szerint a vállalkozás ezzel tévedésbe ejtette a támogatás elbírálóit, és több mint 1 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a központi költségvetésnek. Az ügyet a Bács-Kiskun Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság revizorainak bűnügyi jelzése nyomán tárták fel, vagyis a vizsgálat egy adóhatósági ellenőrzési jelzésből indult ki, amely később bűnügyi eljárássá szélesedett.
Tizenkét helyszínen csaptak le a pénzügyi nyomozók
A pénzügyi nyomozók 12 helyszínen jelentek meg, hogy lefoglalják a gépbeszerzésekhez kapcsolódó pályázati dokumentumokat és eszközöket. A kutatások célja az volt, hogy a hatóságok olyan iratokat, adathordozókat és egyéb bizonyítékokat szerezzenek be, amelyek alátámaszthatják vagy tisztázhatják a túlárazásra, a számlázási láncra és a támogatások jogosulatlan igénylésére vonatkozó gyanút.
A kényszerintézkedések során közel 2,4 milliárd forint értékben történtek lefoglalások és zár alá vételek. Ez azt jelenti, hogy a hatóságok nemcsak dokumentumokat és eszközöket biztosítottak, hanem jelentős értékű vagyont is lefoglaltak, illetve zár alá vettek annak érdekében, hogy az esetleges későbbi vagyonelkobzás vagy kártérítés fedezete rendelkezésre álljon.
Az ilyen mértékű vagyonbiztosítás azt mutatja, hogy a NAV különösen nagy jelentőségű ügyként kezeli az eljárást. A közel 2,4 milliárd forint értékű lefoglalás és zár alá vétel meghaladja a gyanú szerint okozott több mint 1 milliárd forintos vagyoni hátrányt, ami arra utalhat, hogy a hatóságok szélesebb körben vizsgálják az érintett vagyoni elemeket és azok kapcsolatát az ügyben szereplő gazdasági eseményekkel.
Öt embert hallgattak ki gyanúsítottként, hármat letartóztattak
Az ügyben öt embert hallgattak ki gyanúsítottként bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt. A gyanúsítás minősítése is jelzi, hogy a hatóság szerint nem elszigetelt cselekményről lehet szó, hanem szervezetten, üzletszerűen működő konstrukció gyanúja merült fel.
A NAV tájékoztatása szerint az egyik gyanúsítottat a reptéren fogták el, amikor külföldi útjáról hazatért.
A Kecskeméti Járásbíróság három ember letartóztatását rendelte el. A nyomozás jelenlegi állása szerint a hatóságok azt vizsgálják, hogyan működhetett a gépbeszerzésekhez kapcsolódó túlárazási konstrukció, milyen szerepet tölthettek be az érintett személyek, és pontosan milyen módon okozhattak több mint 1 milliárd forint vagyoni hátrányt a központi költségvetésnek. Az ügy súlyát a gyanúsítás, a lefoglalt és zár alá vett vagyon értéke, valamint a letartóztatások ténye egyaránt jelzi.
2026. június 02. (kedd), 13:35
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
