Letartóztatások a 2 milliárdos ügyben: Rács mögé került Őrsi Gergely, Láng Zsolt, Molnár Zsolt, Puskás Péter, két momentumos és két vállalkozó
Összehangolt ügyészségi akció után jöttek a letartóztatások
/Újabb súlyos fordulatot vett az úgynevezett óbudai korrupciós ügy, amely a gyanú szerint már nemcsak egyetlen kerületet, nemcsak egyetlen politikai oldalt, és nem is csupán egy önkormányzati ciklust érint, hanem éveken és párthatárokon átívelő rendszerről szólhat\./
A nyomozás jelenlegi állása szerint a hatóságok 12 újabb személyt gyanúsítottak meg, így az ügyben eddig összesen 32 személy gyanúsítotti kihallgatása történt meg. Az ügyészségi akció során több helyszínen tartottak házkutatást, lefoglalásokat hajtottak végre, és a nyomozó ügyészek több tízmilliós nagyságrendben foglaltak le készpénzt, valamint értékes ingóságokat. Az eljárással párhuzamosan vagyon-visszaszerzési eljárás is folyamatban van, vagyis a hatóságok nemcsak a büntetőjogi felelősséget vizsgálják, hanem azt is, hogyan lehet biztosítani azokat az összegeket és vagyonelemeket, amelyek a gyanú szerint bűncselekményhez kapcsolódhatnak.
Az ügy azért is keltett rendkívül nagy visszhangot, mert a gyanú szerint nem elszigetelt, alkalmi korrupcióról lehet szó, hanem hosszú időn keresztül működő, önkormányzati szerződésekhez, parkfenntartási munkákhoz, közétkeztetési megbízásokhoz és politikai befolyáshoz kapcsolódó rendszerről. A hatóságok közlése alapján a vizsgált időszak 2011 és 2024 között húzódhatott, vagyis 13 éven át tarthatott az a folyamat, amelyben a gyanú szerint politikusok, önkormányzati szereplők és vállalkozói körök érdekei találkoztak. A vesztegetési céllal kifizetett pénz összege a közlés szerint meghaladja a 2 milliárd forintot, ami önmagában is az elmúlt évek egyik legsúlyosabb önkormányzati korrupciós ügyévé emeli az eljárást.
Kétmilliárdos parkfenntartási szál a nyomozás középpontjában
A megalapozott gyanú lényege szerint egy parkfenntartási munkákat végző, több budapesti önkormányzattal is szerződéses kapcsolatban álló cégcsoport tényleges irányítója hosszú éveken át fizethetett korrupciós pénzeket azért, hogy cégei folyamatosan szerződésekhez jussanak, azok a szerződések zavartalanul fennmaradjanak, illetve a feltételek számára kedvezően alakuljanak.
A hatóságok szerint a vállalkozó célja az lehetett, hogy a parkfenntartási és ahhoz kapcsolódó önkormányzati megbízások ne kerüljenek veszélybe akkor sem, ha politikai fordulat történik egy kerületben. Vagyis a gyanú szerint a rendszer lényege éppen az volt, hogy a pénz, a befolyás és a szerződések világa akkor is működjön tovább, ha közben a városházán más politikai szereplők kerülnek pozícióba. A vesztegetési pénzek összege a közlés szerint meghaladja a 2 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy nem aprópénzről, nem alkalmi szívességekről, hanem nagy tételben működő, szervezett korrupció gyanújáról beszélnek a hatóságok.
A gyanú szerint a parkfenntartási cégcsoport irányítója nem egyszerűen csak üzleti kapcsolatokat épített, hanem politikai döntéshozókhoz, önkormányzati vezetőkhöz és pártbefolyással rendelkező szereplőkhöz is eljuttathatott pénzeket. A cél a szerződések biztosítása, a zavartalan üzletmenet fenntartása és a feltételek javítása lehetett. Ez különösen súlyos állítás, mert az önkormányzati közpénzek felhasználása elvileg a közérdeket kellene, hogy szolgálja, nem pedig azt, hogy egy adott vállalkozói kör évekig bebetonozza magát egy-egy kerület megbízásai köré.
Óbudai háttéralkuk és a belső támadások elnémítása
A korrupciós gépezet a gyanú szerint kezdetben a budapesti III. kerületi önkormányzatnál, vagyis Óbudán indult be. Az ügyészségi közlés alapján a vállalkozó rendszeresen fizethetett korrupciós pénzt Puskás Péter akkori fideszes alpolgármesternek. A gyanú szerint Puskás Péter az ellentétes politikai oldalak közötti zavartalan együttműködés érdekében a pénzen 70-30% arányban osztozott Ceglédy Gergő baloldali önkormányzati képviselővel. A hatósági közlés szerint az önkormányzat vezetésében történt politikai fordulat után ezt az arányt megfordították, vagyis a rendszer a gyanú szerint nem megszűnt, hanem egyszerűen alkalmazkodott az új politikai helyzethez.
Kiemelt jelentőségű részlet, hogy a nyomozás szerint a pénzek nemcsak a szerződések biztosítására szolgálhattak, hanem a politikai támadások elcsendesítésére is. A gyanú szerint Puskás Péter és Ceglédy Gergő a parkfenntartási szerződést rendszeresen támadó Szkaliczki Tünde önkormányzati képviselőnek is juttathatott a pénzből, mégpedig a vállalkozó és Matisz Károly pártigazgató közreműködésével, azért, hogy a képviselő befejezze a politikai akcióit.
A hatóságok szerint a vállalkozó Matisz Károlyt külön is vesztegethette, hogy a saját pártjába tartozó más képviselőket befolyásolja a kerületben. Ez azt jelenti, hogy a gyanú szerint a korrupciós pénzek nemcsak egyéni haszonszerzésre szolgálhattak, hanem politikai mozgások irányítására is. Ha a szerződéseket támadó képviselőt le lehetett csendesíteni, ha a párton belüli szereplőket be lehetett folyásolni, és ha a politikai oldalak közötti arányokat a választási eredményekhez igazították, akkor a kép, amely kirajzolódik, már nem egyszerű mutyi, hanem egy egész döntéshozói környezet pénzzel történő puhítása lehet.
A II. kerületi szál és a pártvezetői befolyás gyanúja
A nyomozás szerint a korrupciós hálózat nem állt meg Óbudánál, hanem a budapesti II. kerületi önkormányzathoz is átnyúlt. A gyanú szerint a vállalkozó előbb Láng Zsolt fideszes, majd az őt követő Őrsi Gergely szocialista polgármesternek is rendszeresen juttatott vesztegetési pénzt a zavartalan üzletmenet érdekében.
Ez a szál különösen azért súlyos, mert a gyanú szerint a rendszer nem állt le egy polgármester távozásával, hanem tovább működhetett, más szereplőkkel, más pozíciókkal és más befolyási csatornákkal. A hatóságok által felvázolt kép szerint nem az számított, ki ül éppen a polgármesteri székben, hanem az, hogy a vállalkozói érdekek érvényesüljenek, a szerződések fennmaradjanak, és a politikai döntéshozatal megfelelő irányba mozduljon. Ez az állítás azért is erős, mert a közpénzből finanszírozott önkormányzati feladatoknál minden ilyen befolyásolási kísérlet közvetlenül a választók bizalmát ássa alá.
A helyi szinten túl a gyanú szerint országosabb politikai befolyás is szerepet kaphatott. Az ügyészségi közlés alapján a vállalkozó Molnár Zsolt országgyűlési képviselőnek is folyamatosan fizethetett korrupciós pénzeket azért, hogy az önkormányzati politikusok feletti pártvezetői befolyását az üzletember érdekében érvényesítse. A nyomozó hatóság szerint Molnár Zsolt a pénzek kérésekor több esetben kiterjedt kapcsolataira, valamint a vesztegetési pénzek állítólagos belső továbbosztására hivatkozott.
Közétkeztetési szál, pécsi kapcsolat és a nyomozás következő kérdései
Az ügynek a hatóságok szerint van egy másik, szintén súlyos szála is: a közétkeztetés. A gyanú szerint ugyanazon parkfenntartó vállalkozó segítségével egy nagymúltú közétkeztetési szolgáltatást végző cégcsoport tulajdonosa és ügyvezetője is részt vehetett a vesztegetési rendszerben. A cél ebben az esetben a menzaszerződések, vagyis közétkeztetési megbízások megtartása lehetett. A gyanú szerint a közétkeztetési cég képviselője ugyanazon csatornán keresztül, Molnár Zsolt közreműködésével Kőhegyi István pécsi vezető politikusnak is juttathatott pénzt.
Ez a szál azért emeli még nagyobbra az ügy súlyát, mert a közétkeztetés nem távoli, elvont önkormányzati szolgáltatás: iskolákhoz, óvodákhoz, intézményekhez, mindennapi ellátáshoz kapcsolódik. Ha a gyanú beigazolódik, akkor nemcsak parkfenntartási szerződésekről és kerületi háttéralkukról lehet szó, hanem olyan közszolgáltatásokról is, amelyek sok család hétköznapjait érintik. A közpénzekkel kapcsolatos ügyeknél mindig súlyos kérdés, hogy a döntéseket valóban szakmai, gazdasági és közérdekű szempontok alapján hozták-e meg, vagy a háttérben pénzek, kapcsolatok és politikai alkuk mozgatták a folyamatokat.
A nyomozás jelenlegi szakaszában az érintettek gyanúsítottak, az eljárás pedig még folyamatban van, ezért a büntetőjogi felelősségről végső döntést majd a bíróság hozhat. Ugyanakkor az ügyészségi közlésben szereplő adatok már most rendkívül súlyos képet rajzolnak: 2011 és 2024 között, 13 éven át, politikai oldalakon átívelően működhetett egy olyan rendszer, amelyben a vesztegetési célra kifizetett pénz összege meghaladja a 2 milliárd forintot. A történetben önkormányzati vezetők, pártpolitikai szereplők, cégvezetők, parkfenntartási szerződések és közétkeztetési megbízások is szerepelnek, vagyis az ügy tétje nemcsak néhány politikus sorsa, hanem az is, hogy kiderül-e: hogyan működhetett éveken át egy ekkora korrupciós háló a fővárosi önkormányzati világban.
2026. június 05. (péntek), 18:30
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
