Létezik egy falu, ahol mindenki magyarul beszél, és 1000 kilométerre van tőlünk! Ők a csángó-magyarok!
Egy teljesen idegen környezetben megmaradt magyar csodáról beszél a világ. Az egykori ezer éves magyar birodalom egy utolsó, elmorzsolt könnycseppje ez a falu!
/Azt gondolná az ember, hogy a Trinanoni békeszerződés után külföldre szorult magyar falvak mára már kihaltak, és csak néhány száz kilométerre tőlünk lelhetők már csak fel\./
Ezért sem tudnak sokan mit kezdeni azzal a magyar lakta és magyarul beszélő faluval, mely a Fekete-tengertől néhány kilométerre található.
A TV2 stábla Vujity Trvrtkoval látogatott el ebbe a hihetetlen, magyarok uralta "ozásiba".
Lakói katolikus magyarok, csángók. Mindenki érti és beszéli a magyar nyelvet.
Talán ez a legkeletibb, egyelőre még érintetlen magyarok által lakott település, amiről a román miniszterelnök-helyettes (Kelemen Hunor) sem tudta, hogy létezik.
Ez a félezres falucska teljesen magyar lakta hely. Mint egy kis megmaradt csoda, az egykori ezer éves határtól néhány száz kilométerre.
A tengermelléki magyarokkal a Tv2 stábja találkozott is. A csángóföldi magyarok által lakott piciny falu szinte mesebeli.
A nagy "verekedés" - így nevezték sajátosan ott a világháborút - tömegével indultak megy a csángóföldi magyarok keletre, a tenger felé. Hatalmas szekerekkel indultak útnak a családok, és azok, akik már éheztek, és túl ridegnek tartották a körülményeiket.
Így születhetett meg az a pici település, ahol a Vujity Tvrtko is járt.
Rengeteg itt az ortodox hívő, és sok a muzulmán dzsámi, azonban egyetlen templom van, ami katolikus, ez a mi tengermelléki magyarjaink temploma.
A temetőikben elrománosított magyar nevekkel találkozhatunk. A keresztfák mögött ott magasodik a katolikus templom.
Minden képzeletét felülmúlta az odaérkező stábnak az, hogy MINDEN ember magyarul beszélt a faluban.
A falubeliek közül sokan elmondták, hogy az első nagy verekedés után a magyarok egy része itt kötött ki, mivel a román államtól földet kaptak. Először csak 3-4 ember és család emelt itt házat, majd a második nagy verekedést követően elkezdett kialakulni a falu.
Oituz faluja tehát az ezer éves Magyarország egyfajta lenyomata. Egy emlék. Sokan pedig úgy tartják, hogy az egykori Nagy Magyarság elmorzsolt, távolra gördülő könnycseppe.
OSZD MEG másokkal is!
Forrás: avilagtitkai.com
2019. április 17. (szerda), 10:20
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
