Radnóti Miklós
Apámhoz az égbe
Apám ott fenn az égbe!Gondolsz-e néha rám?Mert én sokszor bámulva a légbe…Elgondolom, hogy milyen kár…Hogy ily korán meghaltál… Apám!
Sokszor, ha az élet rögös utjain,Abba a gyakran emlegetettGöröngyökbe botlik meg lábam…Elgondolom, hogy milyen kár…Hogy nem vagy velem… Apám!
Ha az élet zajgó tengerén -Irányitó, erős kéz kellene…Hányszor, de hányszor megcsókolnámA te jóságos, dolgos, de sajnos már holt kezed,Elgondolnám közben, hogy milyen kár…Hogy árván hagytál - Apám!
2018. június 17. (vasárnap), 08:45
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.