Magasrangú politikusok kapják az idézéseket ! Elindult a lavina !Ők ketten már megkapták!
Megindultak a parlamenti meghallgatások: volt politikai vezetők kerülhetnek sorra
Polt Péter és Balog Zoltán meghallgatásáról már döntöttek
/Új szakaszba lépett a parlamenti vizsgálóbizottságok munkája\: megkezdődött a személyes meghallgatások előkészítése és az idézések kiküldése\./
A bizottság egyhangúlag döntött Polt Péter volt legfőbb ügyész és Balog Zoltán volt miniszter meghallgatásáról. Balog 2012 és 2018 között vezette az Emberi Erőforrások Minisztériumát, Polt Péter pedig az ügy szempontjából meghatározó időszakban állt az ügyészség élén.
Egyiküket sem vádlottként vagy gyanúsítottként idézik be. A vizsgálóbizottság feladata a politikai, intézményi és döntéshozatali felelősségi lánc feltárása, nem pedig büntetőjogi ítéletek meghozatala.
A meghallgatandók között szerepel Csókay László, valamint Csomós Miklós és Bagdy Gábor volt főpolgármester-helyettes is. Felkerült a listára továbbá Mátrahalmi Tibor, Simon László volt Fejér megyei rendőrfőkapitány és Szabó Máté volt ombudsman. A bicskei gyermekotthon két korábbi dolgozóját zárt ülésen hallgatják meg.
Novák Katalin és Varga Judit neve is felmerült
Schummer Orsolya, a bizottság elnöke már a testület alakuló ülésén jelezte, hogy szükségesnek tartja Novák Katalin és Varga Judit meghallgatását. A Mi Hazánk ugyancsak ezt sürgette, és K. Endre nevét is felvetette, az időzítésről azonban még nem született döntés.
Novák Katalin hozta meg a kegyelmi döntést, Varga Judit pedig igazságügyi miniszterként ellenjegyezte azt.
Balog Zoltán korábban arról beszélt, hogy K. Endre feleségének kérésére közbenjárt Novák Katalinnál. Egyházkerülete már közölte, hogy a püspök eleget tesz a meghívásnak, és válaszol a bizottság kérdéseire.
Az új szabályok szerint az idézett személy önhibájából történő távolmaradása következményekkel járhat. Az első igazolatlan mulasztásért 100 ezer forintos, a másodikért 1 millió forintos bírság szabható ki. A harmadik távolmaradás után jogi lehetőség nyílhat a megjelenés kikényszerítésére is.
Az MNB és a végrehajtói rendszer ügyeit is vizsgálják
A Magyar Nemzeti Bank működését és az alapítványi vagyon sorsát feltáró bizottság elsőként Bánki Eriket és Kósa Lajost akarja meghallgatni. Mindketten szerepet játszottak abban a 2016-os politikai és jogalkotási folyamatban, amelynek során vita alakult ki az MNB-alapítványok vagyonának közpénzjellegéről.
Bánki kezdeményezte azt a törvénymódosítást, amely alapján az alapítványokhoz került vagyon elveszítette volna közvagyonjellegét, Kósa pedig akkori frakcióvezetőként védte az elképzelést. Az Alkotmánybíróság később kimondta, hogy az átadott vagyon nem veszítette el közpénzjellegét.
A tervezett meghallgatások között Matolcsy György, Matolcsy Ádám és Varga Mihály neve is megjelent, ám esetükben még nem született mindenre kiterjedő bizottsági döntés. Orbán Viktor neve szintén elhangzott az egyik ülésen, de a meghallgatásáról nem határoztak, és jelenleg nem szerepel az elfogadott névsorban.
A Toroczkai László vezette végrehajtási vizsgálóbizottság eközben közel hetven ember meghallgatásával számol. Elsőként Hack Péter jogtudóst, Szabó Máté volt ombudsmant és Fiszter Zsuzsannát, a Mi Hazánk szakértőjét kérdezik. A meghallgatások a következő héten kezdődnek, a terjedelmes névsor egy részének pedig várhatóan írásban kell válaszolnia.
Öt vizsgálóbizottság dolgozik egyszerre
Az Országgyűlés májusban összesen öt vizsgálóbizottságot állított fel. Külön testület foglalkozik a kegyelmi botránnyal, a gyermekvédelmi rendszer válságával, az MNB ügyeivel, a végrehajtási visszaélésekkel, valamint az 1987 és 2000 közötti privatizációval és közvagyonvesztéssel.
A gyermekvédelmi bizottságban Pintér Sándor, Fülöp Attila és Koncz Zsófia esetleges meghallgatása is szóba került. Ők egyelőre csak lehetséges meghallgatottak, idézésükről még nem született végleges döntés. A Fidesz és a KDNP elsősorban szakmai vizsgálatot szorgalmaz, míg a Tisza és a Mi Hazánk a politikai felelősség feltárását is fontosnak tartja.
A tervek szerint a meghallgatások alapvetően nyilvánosak lesznek, érzékeny gyermekvédelmi ügyekben azonban zárt ülést is elrendelhetnek. A készülő etikai szabályok kizárnák a megalázó, fenyegető, személyeskedő vagy megfélemlítő kérdezést.
Egy idézés önmagában senkinek a felelősségét nem bizonyítja. A vizsgálatok jelentősége azon múlik majd, hogy a bizottságok dokumentumokra, pontos dátumokra és ellenőrizhető döntési láncokra támaszkodva tárják-e fel a történteket. Az első meghallgatások ugyanakkor további neveket, iratokat és egymásnak ellentmondó vallomásokat hozhatnak felszínre.
2026. szeptember 10. (csütörtök), 19:50
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
