Magyar Péter a legkeményebb bejelentés tette meg.súlyos szavakkal állt a nyilvánosság elé!
Akár húsz évre visszamenőleg vizsgálnák a politikusok vagyonát – a jelenlegi vezetőket is érintené a terv
A megadott forrás szerint Magyar Péter szeptember 17-én ismertette a politikusok kötelező vagyonosodási vizsgálatának tervét: a NAV bizonyos esetekben akár húsz évre visszamenőleg ellenőrizhetné a vagyongyarapodás eredetét. Az elképzelés korábbi és jelenlegi tisztségviselőkre egyaránt vonatkozna. /A beszámoló alapján azonban a rendszer bevezetéséhez még parlamenti döntés szükséges, ezért az ismertetett feltételek nem tekinthetők hatályos szabályoknak\./
Korábbi tisztségviselőkre is kiterjedne az ellenőrzés
A tervezett vizsgálatok az országgyűlési képviselőket, miniszterelnököket, minisztereket, államtitkárokat, kormánybiztosokat és miniszterelnöki biztosokat érintenék.
A szabályokat a jelenlegi és a jövőbeli tisztségviselőkre is alkalmaznák, párthovatartozástól függetlenül. A forrásban ismertetett feltételek alapján így Orbán Viktorra, valamint Magyar Péterre és a Tisza-kormány tagjaira is vonatkozhatna a rendszer.
A jelenlegi politikusoknál az első megbízatás kezdetétől számított két év elteltével indulna vizsgálat. Ha valakinek időközben megszűnne a tisztsége, a terv szerint harminc napon belül automatikusan megkezdődne az ellenőrzése.
A vagyonnyilatkozat mellett a pénz eredetét is vizsgálnák
Az elképzelés túlmutatna a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésén.
Az ellenőrzés ingatlanokra, bankszámlákra, céges érdekeltségekre, biztosításokra és befektetésekre is kiterjedhetne. A hatóság olyan vagyongyarapodást keresne, amelynek eredete a rendelkezésre álló jövedelmi adatok alapján nem igazolható.
A feladathoz külön kapacitást biztosítanának: a szeptember 18-i kormányzati tájékoztatóról szóló beszámoló szerint legalább 50 revizor végezné az automatikus vagyonosodási vizsgálatokat.
Húszéves visszatekintés és a hozzátartozók vagyona
A terv egyik lényeges eleme az akár húsz évre visszamenőleges vizsgálat lehetősége. Ez az időtáv a vagyongyarapodás feltárására vonatkozna; nem azonos azzal az ötéves időszakkal, amely a már távozott tisztségviselők érintettségét határozná meg.
Bizonyos feltételekkel a hozzátartozók vagyonát is ellenőrizhetnék. A kabinetnek tulajdonított indoklás szerint ezzel azt akadályoznák meg, hogy a vagyon családtag nevére történő átírásával ki lehessen kerülni a vizsgálatot. A hozzátartozók pontos körét ugyanakkor a végleges szabályozásnak kellene meghatároznia.
A NAV azt is vizsgálhatná, ha felmerül, hogy vagyont más személyre vagy vállalkozásra ruháztak át. Ettől azonban egy családtag vagy üzleti partner tulajdona még nem minősülne automatikusan a politikus vagyonának: az összefüggést bizonyítani kellene.
Az ellenőrzés nem jelentene automatikusan jogsértést
Ha a vizsgálat igazolhatónak találná a vagyon eredetét, és nem tárna fel problémát, az eljárás lezárulna. Adófizetési mulasztásra vagy nem igazolt jövedelemre utaló eltérés esetén viszont tételes adóellenőrzés következhetne.
Bűncselekmény gyanújakor a NAV a terv szerint értesítené saját nyomozóhatóságát, és szükség szerint más illetékes szerveknek is jelezhetne. Az ellenőrzés megindítása vagy egy ilyen jelzés önmagában nem jelentené a büntetőjogi felelősség megállapítását.
A nyilvánosság havonta összesített adatokat kaphatna az elindított vizsgálatokról, az adóellenőrzésekről és a bűncselekmény gyanúját felvető esetekről.
A részleteket az elfogadott törvény határozná meg
Magyar Péter a forrás szerint korábbi politikai vállalás teljesítéseként beszélt az intézkedésről. Bejegyzésében így fogalmazott: „Vállaltuk, megcsináljuk.”
A beszámoló külön hangsúlyozza: a rendszer bevezetéséről szóló kormányzati döntésből nem következik, hogy a húsz évre visszamenőleges vizsgálatok már elindultak.
A végleges szövegből derülhetne ki, milyen adatokat használhat a NAV, hogyan kezelik az elévülést, milyen jogorvoslat áll az érintettek rendelkezésére, és milyen garanciák biztosítják az ellenőrzések pártatlanságát. Ezek ismerete nélkül a rendszer pontos működése és alkalmazhatósága még nem ítélhető meg.
2026. szeptember 21. (hétfő), 18:22
Kapcsolódó cikkünk
Magyar Péter keményen beleállt a Fideszbe – ilyen jeleneteket ritkán látni
Magyar Péter miniszterelnök 2026. szeptember 21-én, az Országgyűlés hétfői ülésén napirend előtt...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
