Magyar Péter egyszerre ment neki a Fidesznek és a Mi Hazánknak – kőkeményen helyre tette őket!
Magyar Péter két fronton csapott vissza: a Fidesznek és Toroczkainak is keményen odaszúrt.
Magyar Péter egyszerre üzent a Fidesznek és a Mi Hazánknak
/Magyar Péternek elege lett abból, hogy miközben Pakson már ténylegesen dolgoznak a Duna medrében, a Fidesz a késlekedést kéri rajta számon, a Mi Hazánk pedig saját sikereként próbálja bemutatni a kormány döntését\./
„Akik 16 évig tétlenül végignézték hazánk kiszáradását, most késlekedésről papolnak. Akik pedig két hete még semmit nem tudtak Paksról és mederkotrást + átemelő szivattyúkat követeltek, most magukat ünneplik. A kormány inkább dolgozik.”
A három mondat két különböző politikai támadásra adott választ. A Fidesz esetében a 16 évnyi kormányzati felelősséget emelte ki, a Mi Hazánknál pedig arra mutatott rá, hogy egy parlamenti javaslat még nem azonos egy ténylegesen végrehajtott válságkezelési művelettel.
A Duna medrének süllyedése, az egyre gyakoribb alacsony vízállás és annak paksi következményei ugyanis nem 2026 júliusában váltak ismertté. A Paks II. előkészítéséhez készült korábbi vizsgálatok már jelezték, hogy a folyó változásai veszélyeztethetik az erőmű hűtővízellátását.
A 2023-ban nyilvánosságra került adatok szerint tartós beavatkozás nélkül 2030-tól a szárazabb években szinte biztosan előállhat olyan vízszint, amely már problémát okozhat a paksi szivattyúk működésében.
Az előző kormány ismerte a veszélyt, ezért vészhelyzeti megoldásokra készült. A Paksi Atomerőmű többmilliárdos szerződéseket kötött az alacsony vízállás idején szükséges hűtővíz biztosítására és úszó dízelszivattyúk rendelkezésre állására. A 2025–2028-as időszakra is futott ilyen, több mint hárommilliárd forintos megállapodás.
Csakhogy ez nem ugyanaz, mint megoldani a problémát. A vészszivattyú akkor segíthet, amikor már kialakult a baj, a Duna medrének évtizedes süllyedését azonban nem állítja meg.
Ezért különösen nehéz úgy számonkérni egy alig három hónapja hivatalban lévő kabinetet, hogy miért nem cselekedett hamarabb, amikor a veszélyt az előző kormányhoz tartozó állami szervezetek dokumentumai már évekkel korábban rögzítették.
Pakson már néhány milliméteren múlt az erőmű termelése
A valódi kérdés nem az, hogy tudtak-e a problémáról, hanem az, hogy miért kellett megvárni, amíg 2026 augusztusában néhány milliméteren múlik Paks teljes termelésének kiesése. Augusztus elején az erőmű valóban rendkívül közel került ahhoz a ponthoz, ahol az utolsó működő turbina termelését is le kellett volna állítani.
A Duna medre az elmúlt ötven évben 1–1,5 métert süllyedt. Ennek paksi kockázatai régóta ismertek voltak, a fenékküszöbök és más nagyobb vízszintszabályozó műtárgyak kérdését azonban hosszú ideig politikai és szakmai vita övezte.
A jelenlegi kormány válasza már nem egy újabb tanulmány elkészítése lett. Elrendelték a Paks és Dunaszentbenedek közötti fenékküszöb megépítését, készenlétbe állítottak két, egyenként 80 méteres bárkát, a munkálatok támogatására 100 katonát vezényeltek a helyszínre, a kivitelezést pedig 24 órás munkarendben szervezték meg.
A döntés jogi háttere is megszületett. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet kiemelt beruházássá nyilvánította a fenékküszöböt és az ideiglenes mederelzárást, kijelölte az eljáró hatóságokat, valamint megteremtette a kivitelezéshez szükséges kereteket.
A terv szerint körülbelül 145 ezer köbméter követ használnak fel. A műtárggyal akár egy méterrel emelnék meg a vízszintet a hűtővízcsatornánál, miközben a két bárka irányított elsüllyesztésével további mintegy 20 centiméteres ideiglenes tartalékot alakítanának ki.
A teljes beavatkozás költségét nagyjából hatmilliárd forintra becsülték. A munkához vízügyi és energetikai szakemberek, mérnökök, kivitelezők, katonák, hajósok és hatóságok összehangolt együttműködése szükséges.
Toroczkai már saját győzelmeként ünnepelné a döntést
A Mi Hazánk nem a fenékküszöb megépítését támadta, hanem azt állította, hogy Magyar Péter valójában az ő javaslatukat hajtja végre. A párt hivatalos közleményében az szerepelt, hogy „a Mi Hazánk javaslatát hajtja végre Magyar Péter”, Toroczkai László pedig azt üzente a miniszterelnöknek, hogy a keresett szó a „köszönöm”.
Toroczkai augusztus 10-én a parlamentben valóban a román példát kérte számon a kormányon. A Mi Hazánk később külön kiemelte a bárkák elsüllyesztésének és a fenékküszöb megépítésének lehetőségét.
Tóth Máté energiajogász korábbi nyilatkozataiban ugyanakkor ennél szélesebb javaslatcsomagról beszélt. Szóba kerültek mobil átemelő szivattyúk, a hűtővízcsatorna előtti mederrendezés és egy ideiglenes duzzasztómű megvalósíthatóságának vizsgálata is.
És itt van az a rész, amelyet Toroczkai önünneplése elegánsan kihagy. A parlamentben azt mondani, hogy „csinálják azt, amit a románok”, néhány másodperc. Annak megállapítása azonban, hogy a román megoldásból mi alkalmazható a paksi folyamszakaszon, már komoly műszaki, jogi és biztonsági feladat.
El kell dönteni, pontosan hol épüljön meg a műtárgy, milyen magas legyen, hogyan változtatja meg a folyó áramlását, mennyi kő szükséges hozzá, milyen vízügyi és nukleáris engedélyeket kell megszerezni, valamint miként lehet megszervezni a folyamatos kivitelezést.
Toroczkai joggal mondhatja, hogy napokkal korábban beszélt hasonló megoldásokról. Ettől azonban még túlzás azt állítani, hogy a kormány egyszerűen lemásolt egy Mi Hazánk-bejegyzést. Egy ötlet felvetése és egy állami mérnöki, jogi, pénzügyi, biztonsági és logisztikai művelet végrehajtása nem ugyanaz.
Egy ellenzéki politikus feladata, hogy kérdezzen, javasoljon és nyomást gyakoroljon. A kormánynak viszont ki kell választania a műszakilag végrehajtható megoldást, elő kell teremtenie a pénzt, biztosítania kell a jogi hátteret, meg kell szerveznie a munkát, és vállalnia kell a felelősséget az eredményért.
Magyar Péter visszaterelte a vitát oda, ahol lennie kell
Magyar Péter nem kezdett hosszú vitába sem a Fidesszel, sem Toroczkai Lászlóval. Egymás mellé helyezte a két politikai helyzetet: az egyik oldalon egy korábbi kormány áll, amelynek idején már dokumentálták a veszélyt, mégsem született tartós megoldás; a másikon pedig egy ellenzéki párt, amely saját sikereként próbálja bemutatni a kormányzati beavatkozást.
A közben zajló munkát azonban könnyű ellenőrizni. A fenékküszöb megépítését elrendelték, a szükséges rendelet megjelent a Magyar Közlönyben, a bárkákat Paksra irányították, a katonák megérkeztek, a kivitelezést pedig folyamatos munkarendben végzik.
Ezért működik a „kormány inkább dolgozik” mondat. Ebben a vitában ugyanis nem az dönti el az eredményt, hogy ki mondta ki először a „bárka” vagy a „fenékküszöb” szót. Az lesz a döntő, hogy elkészül-e időben a működő műtárgy, és képes lesz-e megfelelő vízszintet biztosítani Paks számára akkor is, amikor a Duna ismét rekordközeli mélységbe süllyed.
A Fidesznek azt kellene megmagyaráznia, hogy 16 év alatt miért nem született tartós megoldás egy régóta ismert problémára. A Mi Hazánknak pedig azt, miért tekinti saját eredményének azt a beruházást, amelyet szakembereknek kellett megtervezniük, engedélyeztetniük és kivitelezhetővé tenniük.
A politikában tényleg könnyű azt mondani, hogy „ezt kellene csinálni”. A kormányzás ott kezdődik, amikor másnap reggel oda kell vinni 145 ezer köbméter követ, két 80 méteres bárkát, 100 katonát, a mérnököket és az engedélyeket, majd vállalni kell, hogy a teljes rendszer működni is fog. Pakson most pontosan ez történik.
2026. augusztus 13. (csütörtök), 15:14
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
