Magyar Péter megtette!! Itt a bejelentés Sulyok Tamásról!
Magyar Péter személyesen ment a Sándor-palotába a határidő lejárta után
Magyar Péter miniszterelnök hétfő reggel 8 óra tájban személyesen kereste fel a Sándor-palotában Sulyok Tamás köztársasági elnököt, miután május 31-én éjfélkor lejárt az a határidő, amelyet korábban az államfő lemondására szabott. A találkozó politikai súlyát az adta, hogy Sulyok Tamás már vasárnap is egyértelművé tette: nem kíván távozni a hivatalából, és nem lát olyan alkotmányos indokot, amely alapján le kellene mondania.
/A helyzetben a Fidesz és a KDNP is véleményt nyilvánított, de Magyar Péter ennek ellenére személyesen jelent meg a Várban, hogy ismét közölje álláspontját az államfővel\./
A látogatás után Magyar Péter sajtótájékoztatót tartott, amelynek elején megjegyezte, hogy szerinte már csak 4-5 „fizetett propagandistát” sikerült a Várba vezényelni. Ezt követően arról beszélt, miért tartja szükségesnek Sulyok Tamás távozását, és miért gondolja úgy, hogy az államfőnek az elmúlt időszak több súlyos ügyében is meg kellett volna szólalnia.
Magyar Péter szerint nem egyszerű politikai nézetkülönbségről van szó, hanem arról, hogy a köztársasági elnöknek ki kell állnia a nemzet egységéért, és meg kell védenie azokat, akik védtelenek. A miniszterelnök úgy fogalmazott, azért érkezett a Várba hétfő reggel, hogy az államfői tekintély helyreállításáról beszéljen, mert szerinte erre kapott felhatalmazást a választáson, és nem árult zsákbamacskát.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás a hallgatást választotta a súlyos pillanatokban
A sajtótájékoztatón Magyar Péter azt mondta, Sulyok Tamás minden fontos és súlyos helyzetben a hallgatást választotta. Szerinte a köztársasági elnök feladata jóval több annál, mint hogy törvényeket írjon alá, kitüntetéseket adjon át, vagy protokolleseményeken vegyen részt. Úgy látja, az államfőnek akkor is meg kell szólalnia, amikor társadalmi feszültség, politikai támadás vagy morális kérdés kerül az ország elé.
Magyar Péter jelezte, hogy a mostani megbeszélésükön is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást, éppen a hallgatása miatt. Szerinte az államfő nem maradhat néma akkor, amikor a hatalom intézményei olyan emberek vagy csoportok ellen lépnek fel, akik védelemre szorulnának.
A miniszterelnök így fogalmazott: „Egy köztársasági elnök feladata a gyermekek oldalára állni, különösen akkor, amikor a hatalom intézményei támadnak rájuk” – folytatta Magyar Péter.
Ezzel arra utalt, hogy szerinte az államfőnek nem pusztán jogi, hanem erkölcsi és társadalmi felelőssége is van. Magyar Péter szerint egy köztársasági elnöknek akkor is kötelessége megszólalni, amikor a politikai légkör feszült, és amikor a hallgatás már nem semlegességet, hanem állásfoglalás hiányát jelenti.
A poloskázástól a kampányfenyegetésekig sorolta az ügyeket
Magyar Péter a sajtótájékoztatón több konkrét esetet is felidézett, amelyekben szerinte Sulyok Tamásnak államfőként meg kellett volna szólalnia.
Elmondása szerint a megbeszélésen pontonként kérdezte Sulyok Tamást ezekről az ügyekről. Magyar Péter szerint az államfő válaszában azt mondta, hogy a poloskázás politikai véleménynyilvánítás volt, ezért nem volt dolga véleményt nyilvánítani. A miniszterelnök ezt elfogadhatatlannak tartja, mert szerinte az államfőnek éppen ilyen helyzetekben kellene megmutatnia, hogy nem pártpolitikai, hanem nemzeti szerepet tölt be.
Magyar Péter szerint Sulyok Tamás akkor sem látta feladatának a megszólalást, amikor a Szuverenitásvédelmi Hivatal fellépett magyar emberek ellen, vagy amikor a hatalom szerinte titkosszolgálati eszközökkel akarta felszalámizni a legnagyobb ellenzéki pártot.
A miniszterelnök hosszan sorolta, szerinte mely helyzetekben kellett volna megszólalnia az elnöknek. Példaként említette a fenyegetéseket is, amelyek szerinte „a választási kampány része” voltak, miközben álláspontja szerint az államfőnek kötelessége lett volna felszólítani a kormányt, hogy fejezze be az uszítást. Magyar Péter szerint Sulyok Tamás erre is azt mondta, hogy ez nem volt a feladata.
A miniszterelnök szerint az államfőnek több ügyben kellett volna kiállnia
Magyar Péter további ügyeket is felsorolt, amelyek szerinte mind azt mutatják, hogy Sulyok Tamás nem élt megfelelően az államfői szerepével. Ide sorolta azt is, amikor Orbán Viktor a tihanyi apátságban beszélt a magyar sírokon ugráló radikális elnökjelölt támogatásáról. Magyar Péter szerint egy köztársasági elnöknek ilyen helyzetben is világossá kellett volna tennie, hol húzódnak a közéleti és erkölcsi határok.
A miniszterelnök említette Strompová Viktória leszlovákozását is, mint olyan esetet, amelyben szerinte az államfő hallgatása nem volt elfogadható. Úgy fogalmazott, hogy a magyar köztársaság minden bábnál, minden tekintélynél és minden köztársasági elnöknél fontosabb.
Magyar Péter álláspontja szerint a köztársasági elnöki tisztség nem lehet üres protokollszerep, mert az államfőnek a nemzet egységét kell kifejeznie. Szerinte ha az elnök nem szólal meg a legsúlyosabb közéleti helyzetekben, akkor elveszíti azt az erkölcsi tekintélyt, amelyre a tisztsége épül.
A sajtótájékoztatón ezért nemcsak Sulyok Tamás személyéről beszélt, hanem arról is, hogyan képzeli el a köztársasági elnöki szerep működését. Magyar Péter szerint az államfő nem állhat félre akkor, amikor a társadalom egy része igazságtalanságot, megfélemlítést vagy politikai támadást tapasztal.
Alaptörvény-módosítással mozdítanák el Sulyok Tamást
Magyar Péter a sajtótájékoztatón arról is beszélt, milyen lehetőségeket látnak Sulyok Tamás elmozdítására. Két utat említett: a megfosztási eljárást és az alaptörvény-módosítást. Mint mondta, a megfosztási eljárást nem választják, helyette az alaptörvény-módosítás mellett teszi le a voksát.
A miniszterelnök ezt így foglalta össze: „Alaptörvény-módosítással mozdítjuk el Sulyok Tamást”. Hozzátette, hogy álláspontja szerint nem személyre szabott törvényalkotásról lenne szó, hanem olyan alkotmányos megoldásról, amely rendezni tudja a kialakult helyzetet.
Görög Márta igazságügy-miniszter jelenlétét Magyar Péter azzal magyarázta, hogy Sulyok Tamás legutóbb azt kérdezte tőle, lemondás esetén melyik minisztert kell keresnie. A miniszterelnök ezzel jelezte, hogy szerinte a jogi és alkotmányos kérdések tisztázása miatt volt szükség az igazságügy-miniszter részvételére.
Az újságírói kérdések között felmerült az is, hogy az Alaptörvény mely pontját módosítanák. Magyar Péter erre azt válaszolta, hogy a tervekről a Tisza-frakción belül folytatnak egyeztetést, és csak ezután tesznek bejelentést. Az uniós forrásokkal kapcsolatban arra is rákérdeztek, ki írja majd alá a törvényeket, ha nem lesz köztársasági elnök. Erre az a válasz hangzott el: a házelnök az államfő, amíg nincs köztársasági elnök.
2026. június 01. (hétfő), 07:36
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
