Magyar Péterék egy NER-es üzletembert raktak kulcspozícióba – Hadházy Ákos kiakadt
Hadházy Ákos kiakadt, amiért Magyar Péterék egy NER-es üzletembert raktak kulcspozícióba.
Nem először fogalmaz meg súlyos kritikát az új kormány személyzeti döntéseivel kapcsolatban Hadházy Ákos április 12-e óta. /A volt országgyűlési képviselő pénteken a közösségi oldalán arról írt, hogy szerinte egy, a korábbi rendszerhez szorosan kötődő üzletember került az Országgyűlés Hivatalának egyik legfontosabb vezetői pozíciójába\./
Hadházy kifogásolta, hogy az Országgyűlés Hivatalának új főigazgatójává Divinyi Zsombort nevezték ki. Állítása szerint Divinyi korábbi állami és üzleti tevékenysége miatt komoly kérdéseket vet fel, hogy miért éppen ő kapta meg ezt a stratégiai jelentőségű tisztséget.
A kinevezésről kiadott közlemény Divinyi alkalmasságát az állami intézményekben és civil vállalkozásoknál szerzett, mintegy tízéves vezetői tapasztalatával indokolta. Hadházy azonban úgy véli, hogy a szakmai múlt részletesebb áttekintése egészen más képet mutat.
A volt képviselő arra is figyelmeztetett, hogy miközben Magyar Péter és politikai közössége egyre élesebben támadja az általuk „óellenzékinek” nevezett szereplőket, különösen fontos figyelni arra, kiket helyeznek vezető pozíciókba. Megfogalmazása szerint ugyanis fennáll annak a veszélye, hogy a korábbi rendszer személyi és gazdasági kapcsolatai részben tovább élnek az új struktúrában.
Hadházy szerint nagyon kell figyelnünk, hogy a hangos „óellenzékizés” közben
nehogy felépüljön az Újfidesz.
A kinevezés, amely Hadházy szerint súlyos kérdéseket vet fel
Hadházy Ákos bejegyzésében már a nyitó mondatban világossá tette, hogy rendkívül rossz döntésnek tartja Divinyi Zsombor kinevezését. A volt képviselő nem pusztán szakmai kifogásokat fogalmazott meg, hanem azt állította, hogy az új főigazgató korábbi tevékenysége szorosan összekapcsolódott a NER gazdasági és intézményi rendszerével.
Bejegyzését a következő mondatokkal kezdte:
„Rossz hír: úgy tűnik, egy NER-es kislovag “üzletember” lett az Országgyűlés Hivatalának új főigazgatója.
Divinyi Zsombort a kinevezésekor kiadott közlemény szerint a tízéves »állami intézménynél és civil vállalkozásnál betöltött vezető pozíciója« tette alkalmassá. Csakhogy ha megnèzzük ezeket az intézményeket és vállalkozást, akkor azt látjuk, hogy”
Hadházy ezt követően részletesen ismertette, hogy milyen állami intézményekben és milyen vállalkozásban töltött be vezetői pozíciókat Divinyi. A volt képviselő értékelése szerint ezek a korábbi állomások nem csökkentik, hanem éppen növelik a kinevezéssel kapcsolatos aggályokat.
Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója olyan pozíciót tölt be, amely jelentős szervezési, működtetési és információs felelősséggel jár. Hadházy ezért különösen problémásnak tartja, ha erre a tisztségre egy olyan személy kerül, akinek korábbi szakmai kapcsolatai szerinte a leváltott rendszerhez köthetők.
A volt országgyűlési képviselő nem azt vitatta, hogy Divinyi rendelkezhet szakmai ismeretekkel és vezetői tapasztalattal. Kritikájának középpontjában az áll, hogy szerinte egy valódi rendszerváltás során nemcsak a szakmai alkalmasságot, hanem a korábbi rendszerben vállalt szerepet és az abból származó gazdasági előnyöket is mérlegelni kell.
Hadházy bejegyzése alapján a kinevezés azért is érzékeny kérdés, mert az új kormány egyik legfontosabb ígérete az elszámoltatás, az átláthatóság és a korábbi korrupciós gyakorlatok feltárása volt. A volt képviselő szerint nehéz hitelesen megvalósítani ezeket a célokat, amennyiben olyan személyek kerülnek bizalmi tisztségekbe, akik korábban vezetőként vagy üzleti szereplőként együttműködtek a NER intézményeivel.
Az állami karrier és az uniós támogatások kezelése
Hadházy Ákos külön alpontban foglalkozott Divinyi állami intézményeknél betöltött korábbi pozícióival. A volt képviselő szerint Divinyi olyan szervezetekben dolgozott projektmenedzserként, majd felsővezetőként, amelyeknek az uniós forrásfelhasználási gyakorlatát ő maga az elmúlt 13 évben számos alkalommal bírálta.
Hadházy bejegyzésében ezt írta:
„– az állami karrier azt jelentette, hogy az EU-s pénzeket szakmányban ellopó, különösen korrupt intézményeknél, az Oktatási Hivatalnál majd az Állami Egészségügyi Ellátó Központnál (később: Országos Kórházi Főigazgatóság) volt az EU-s támogatások leszívásáért felelős projektmenedzser, felsővezető.
A bejegyzésben szereplő súlyos minősítések Hadházy Ákos kijelentései. A volt képviselő azt állítja, hogy az érintett intézményeknél az uniós támogatások felhasználásával kapcsolatban hosszú időn keresztül visszaélések történtek, és ezek egy részét korábban ő maga is nyilvánosságra hozta.
Hadházy értelmezése szerint a vezetői felelősség kérdését nem lehet elválasztani azoktól az intézményektől, amelyekben az adott személy dolgozott. Úgy véli, hogy amennyiben valaki projektmenedzserként vagy felsővezetőként részt vett jelentős uniós forrásokat kezelő szervezetek munkájában, indokolt részletesen megvizsgálni, milyen döntéseket hozott, milyen projekteket irányított, és milyen módon viszonyult az esetleges szabálytalanságokhoz.
A volt képviselő ugyanakkor nem mutatott be olyan bizonyítékot, amely szerint Divinyi személyesen bűncselekményt követett volna el. Kritikája arra épül, hogy Divinyi vezetőként dolgozott azokban az intézményekben, amelyeknek működését Hadházy korábban korrupciógyanúsnak nevezte.
Hadházy szerint egy valódi politikai és közigazgatási megújulás során különös óvatossággal kell kezelni azoknak a kinevezését, akik a korábbi rendszerben magas pozíciókat töltöttek be. Álláspontja szerint önmagában az, hogy valaki jó szakember, még nem ad választ arra, milyen szerepet vállalt az Orbán-rendszer intézményeiben, illetve hogyan viszonyult az ott tapasztalható folyamatokhoz.
A volt képviselő azt is kifogásolta, hogy a kinevezés indoklásában a vezetői tapasztalat pozitívumként szerepelt, miközben szerinte éppen ennek a tapasztalatnak a részletes feltárása lenne szükséges. Hadházy megközelítésében nem elegendő azt közölni, hogy valaki hosszú éveken keresztül vezetőként dolgozott: azt is meg kell vizsgálni, hogy hol, milyen környezetben és milyen eredményekkel végezte a munkáját.
A számítógépes cég gyors növekedése és az állami megrendelések
Hadházy kritikájának másik lényeges eleme Divinyi üzleti pályájára vonatkozott.
Bejegyzésében így fogalmazott:
„– az üzleti karrier pedig azt jelentette, hogy 2021-ben átvett egy kisebb számítógépes céget, amelyik ezután pillanatok alatt milliárdos forgalomra tett szert, mert hatalmas megrendeléseket kapott Rogánéktól.”
Hadházy ezt követően jelezte, hogy tisztában van az állítások súlyosságával. Azt írta, hogy az általa közölt információk egy részét egy hozzá eljuttatott levél tartalmazza, amelynek minden részletét nem tudta ellenőrizni. Ugyanakkor azt állította, hogy a történet főbb vonalai a nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok segítségével igazolhatók.
Erről a következőket írta:
„Tudom, hogy ez meredeken hangzik, de sajnos úgy tűnik, igaz. Szó szerint idemásolok egy felháborodott levelet erről. Természetesen nem tudom minden állítását ellenőrizni, de a főbb vonalak a nyilvános adatbázisok alapján sajnos biztosan igazak. A kommentek közé pedig beteszek majd néhány linket:”
A Hadházy által idézett levél szerzője ennél is súlyosabb állításokat fogalmazott meg Divinyi korábbi üzleti kapcsolatairól. A levél szerint Divinyi cége a Tiborcz családhoz köthető üzleti környezetben működött, és az informatikai közbeszerzések révén jelentős bevételeket szerzett.
Az idézett levél így kezdődik:
„»Divinyi Tiborczék egyik táskás embere, rommá kereste magát az elmúlt évek informatikai közbeszerzésein. Az egész IT szektor kiakadt ezen.
A cége eredete: a 2008-ban alapított Boost IT Kft. a 2020-as évek elején Bönde Ádám cége volt, aki teljes egészében Tiborcz Péter embere (korábban ő irányította a Szimmetria és Soloron nevű cégeket is, Tiborcz család cégei). Amikor Bönde Ádám a közigazgatásba ült be Tiborcz utasítására, az egyébként szakmailag felkészült Dr. Divínyi Zsombor vette át az ügyvezetői feladatokat, lett 100%-os tulajdonos, vagyis strómanságot vállalt (korábban is benne volt a cégben, csak nem a tűzvonalban).
A levél szerzője Divinyit szakmailag felkészült embernek nevezte, ugyanakkor azt állította, hogy a cég tulajdonosává válásával úgynevezett strómanszerepet vállalt. Ez az állítás nem Hadházy saját megfogalmazása, hanem az általa szó szerint közölt levélben szereplő vélemény.
A levél részletes adatokat is közölt a Boost IT növekedéséről. Eszerint a társaság 2022-ben, zártkörű részvénytársasággá történő átalakulásakor még 239 millió forintos árbevétellel rendelkezett, miközben mindössze 6 főt foglalkoztatott. A levél szerint a vállalkozás ezt követően bekerült egy jelentős digitális kormányzati keretmegállapodásba.
A levélben ez olvasható:
„2022-ben a Boost IT Zrt-vé való átalakulásakor 239m Ft-os árbevétellel működött, ekkor 6 fős mikrovállalatként szervezték be Tiborczék az ITSZ23 DKÜ tanácsadói keretmegállapodásba az egyik konzorcium vezetőjének. Innentől a közbeszerzésekben való »sikerességét« jól mutatja, hogy 2025-ben már 1,36 mrd Ft-os árbevételt értek el.”
A közölt számok alapján a vállalkozás árbevétele 2022 és 2025 között több mint ötszörösére növekedett. Hadházy és az idézett levél szerzője szerint ez a növekedés szoros összefüggésben állhatott az állami és informatikai közbeszerzésekből származó megrendelésekkel.
A levél azonban nem pusztán a bevételek növekedéséről tett állításokat, hanem arról is, hogy a társaság működését állítólag más, a Tiborcz-körhöz sorolt vállalkozások irányították.
A levélben megfogalmazott kapcsolatok és az információk továbbításának kockázata
A Hadházy által nyilvánosságra hozott levél szerint a Boost IT nem önálló piaci szereplőként működött, hanem a MultiContact nevű társasággal együttműködve, annak irányítása alatt vett részt különböző állami informatikai feladatokban.
A levélben a következő kijelentések szerepelnek:
„A cég teljes egészében Tiborczék utasításai alapján működött, a MultiContact által kézzel vezérelve. A DKF-nél afféle »Kállay kettősként« működtek együtt: ahol a Boost IT írt tanulmányt és vitte a feladatokat, ott MultiContact volt a megvalósító, illetve fordítva.
A levél szerzője ezekkel az állításokkal azt sugallta, hogy a két vállalkozás összehangoltan vett részt a feladatok megszerzésében és végrehajtásában. A megfogalmazás szerint az egyik társaság bizonyos esetekben a tanácsadási vagy előkészítési feladatokat végezte, míg a másik a megvalósításban vett részt, más esetekben pedig fordított szereposztásban dolgoztak.
Ezek az állítások rendkívül súlyosak, ugyanakkor Hadházy saját bejegyzésében is hangsúlyozta, hogy a levél valamennyi részletét nem tudta ellenőrizni. A közlés lényege ezért az, hogy a volt képviselő szerint a nyilvános cégadatok és közbeszerzési információk legalább a történet főbb elemeit alátámaszthatják, a további részletek tisztázásához azonban alapos vizsgálatra lenne szükség.
Az idézett levél végén a szerző Divinyi szakmai felkészültségét ismét elismerte, de azt állította, hogy az elmúlt években kialakult üzleti és politikai kapcsolatai miatt a kinevezése kockázatot jelenthet.
A levélben ez olvasható:
„Bár jó szakemberről van szó Dr. Divínyi Zsombor személyében, elmúlt évekbeli elköteleződése alapján kizárt, hogy ő ne Tiborczék embere legyen, ami óriási kockázat az elszámoltatásra nézve az Országgyűlés Hivatalánál keletkező információk esetleges továbbítása kapcsán.«”
A levél szerzője tehát attól tart, hogy az Országgyűlés Hivatalában keletkező, esetlegesen az elszámoltatással vagy a korábbi rendszer ügyeinek feltárásával kapcsolatos információk illetéktelen személyekhez kerülhetnek. Erre vonatkozó konkrét bizonyítékot azonban a közölt szöveg nem mutatott be; a levélben ez kockázatként és feltételezésként szerepel.
Hadházy a levél idézése után ironikus megjegyzéssel reagált azokra a lehetséges magyarázatokra, amelyek szerint a korábbi rendszerben vezető pozíciót betöltő vagy állami megrendeléseket elnyerő személyek valójában belülről próbálták mérsékelni a visszaéléseket.
A volt országgyűlési képviselő ezt írta:
„Nos, persze gondolom, majd kiderül, hogy állami cégvezetőként Divinyi úr is egyike volt a »belső ellenállóknak«, akik megpróbálták csökkenteni a lopást, a Rogánékkal üzletelő cége pedig biztosan rendkívül profi munkát végzett.”
Ezzel Hadházy egyértelművé tette, hogy nem tartja meggyőzőnek azt az érvelést, amely szerint a korábbi rendszer intézményeivel és gazdasági szereplőivel együttműködő emberek többsége kényszerből vállalta a szerepét, vagy valójában a rendszeren belüli ellenállóként tevékenykedett.
Rendszerváltás helyett gengszterváltás, és az „újfidesz” veszélye
Hadházy bejegyzésének végén két politikai következtetést fogalmazott meg. Az első arra vonatkozott, hogy milyen emberekből lehet hitelesen felépíteni egy új közigazgatást. Elismerte, hogy Magyarországon számos jó szakember dolgozott együtt valamilyen formában az Orbán-rendszerrel, és közülük többen anyagilag is gyarapodtak.
A volt képviselő ugyanakkor határozottan elutasította azt az érvelést, hogy a korábbi rendszerrel való szoros együttműködés elkerülhetetlen lett volna minden szakmailag alkalmas ember számára.
Hadházy erről a következőket írta:
„De azért teszek ide két szomorú megjegyzést:
– tudom, hogy rengeteg jó szakember van ebben az országban, akik kollaboráltak és tollasodtak az Orbán-rendszerben. Azonban biztosan nem igaz az, hogy minden jó szakember befeküdt volna nekik, pláne nem olyan szinten, mint Divinyi úr. A hírek szerint a most elnyert pozícióra 94 pályázat érkezett. Egészen biztos vagyok benne, hogy volt közöttük olyan alkalmas pályázó, aki nem vett részt felsővezetőként az eddigi vircsaftban. Ha a korábbi rendszert kiszolgáló emberekből építjük fel az új közigazgatást, az nem rendszerváltás lesz, hanem csak gengszterváltás.”
Hadházy számára különösen fontos körülmény, hogy a hírek szerint 94 pályázó jelentkezett az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói tisztségére. A volt képviselő úgy véli, ilyen nagyszámú jelentkező között bizonyosan lehetett olyan szakmailag megfelelő személy, aki nem töltött be felsővezetői pozíciót a korábbi rendszer intézményeiben, és nem épített fel jelentős állami megrendelésekkel rendelkező vállalkozást.
Érvelése szerint egy új kormány nem hivatkozhat arra, hogy kizárólag a korábbi rendszerben megerősödött szakemberek közül választhat vezetőket. Hadházy úgy látja, hogy Magyarországon sok olyan felkészült szakember dolgozik, aki nem vállalt vezetői vagy gazdasági szerepet a NER működésében, és ezért hitelesebben képviselhetné a változást.
A „gengszterváltás” kifejezéssel Hadházy arra figyelmeztetett, hogy önmagában a politikai vezetés lecserélése nem jelent valódi rendszerváltást. Megközelítése szerint akkor beszélhetünk tényleges változásról, ha az intézmények működési elvei, személyzeti döntései, ellenőrzési mechanizmusai és gazdasági kapcsolatai is megújulnak.
Amennyiben a korábbi rendszerben megerősödött személyek továbbra is kulcspozíciókat kapnak, Hadházy szerint fennáll a veszélye annak, hogy a hatalmi struktúrák egy része változatlanul tovább működik. Ebben az esetben szerinte nem a rendszer változik meg, hanem csupán azok személye, akik a rendszert irányítják.
A volt képviselő második megjegyzése közvetlenül Magyar Péter politikai kommunikációjára vonatkozott. Hadházy szerint miközben Magyar és támogatói egyre gyakrabban támadják az úgynevezett „óellenzék” politikusait, legalább ugyanekkora figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy saját személyzeti döntéseikkel ne teremtsenek egy, a Fideszhez hasonlóan működő új politikai rendszert.
Bejegyzését ezzel a figyelmeztetéssel zárta:
„– a hangos és elszánt “óellenzékezés” közben pedig nagyon kell figyelni, nehogy felépüljön az »újfidesz«.”
Hadházy kritikájának lényege tehát nem pusztán Divinyi Zsombor személyéről szól. A kinevezést egy olyan folyamat jelének tekinti, amely szerinte megmutathatja, hogy az új politikai vezetés valóban szakítani kíván-e a NER személyi és gazdasági hálózataival, vagy a szakértelemre hivatkozva továbbra is szerepet biztosít azoknak, akik a korábbi rendszerben vezető pozíciókat töltöttek be vagy jelentős üzleti lehetőségekhez jutottak.
A volt képviselő álláspontja szerint a rendszerváltás hitelessége azon is múlik, hogy kik kerülnek az új államigazgatás meghatározó pozícióiba. Nem tartja elfogadhatónak azt, hogy a korábbi rendszerrel szoros kapcsolatban álló emberek automatikusan nélkülözhetetlen szakemberekként jelenjenek meg, miközben azok, akik éveken keresztül távol tartották magukat a NER gazdasági és politikai világától, továbbra sem jutnak lehetőséghez.
Hadházy ezért nem csupán a kinevezés indoklását kérdőjelezte meg, hanem annak politikai üzenetét is. Szerinte a történtek azt az érzetet kelthetik, hogy az új vezetés a korábbi rendszer egyes szereplőit nem elszámoltatni, hanem saját intézményi struktúrájába beépíteni kívánja.
A volt országgyűlési képviselő bejegyzéséből ugyanakkor az is világosan kiderül, hogy az általa idézett levél minden állítását nem tudta teljeskörűen ellenőrizni. A legsúlyosabb személyes és üzleti minősítések ezért egy névtelen vagy a nyilvánosság számára nem azonosított levél szerzőjének kijelentései, amelyeket Hadházy a közösségi oldalán tett közzé.
A kinevezés körül kialakult vita így várhatóan nem zárul le Hadházy bejegyzésével. Továbbra is választ igényelhet, milyen szempontok alapján választották ki Divinyi Zsombort a 94 pályázó közül, milyen konkrét feladatai voltak korábbi állami munkahelyein, milyen állami és közbeszerzési megrendelésekben vett részt a Boost IT, valamint milyen garanciák védik az Országgyűlés Hivatalában keletkező érzékeny információkat.
Hadházy Ákos szerint azonban a legfontosabb kérdés ennél is egyszerűbb: valódi rendszerváltás történik-e, vagy csupán a korábbi rendszer egyes szereplői kapnak új pozíciókat és új politikai hátteret.
2026. július 25. (szombat), 12:06
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
