Tragikus veszteség: 41 évesen elhunyt Apostol-Kovács Judit, a magyar ugrókötél-sport egyik legmeghatározóbb alakja
Mély megrendüléssel gyászolja Maklár és az egész hazai sportélet Apostol-Kovács Judit halálát. /A mindössze 41 évesen elhunyt sportoló, edző és klubelnök generációkat vezetett be az ugrókötél világába, és olyan örökséget hagyott maga után, amely évtizedekig meghatározza majd a magyar kötélugrás jövőjét\./
Judit neve fogalom volt nemcsak Makláron, hanem a nemzetközi mezőnyben is: többszörös Európa- és világbajnok versenyzőként, később pedig elhivatott edzőként és a Maklári Bosch Kötélugró Klub elnökeként dolgozott fáradhatatlanul azért, hogy minél több gyermek és fiatal megtapasztalhassa a sportág örömét.
Judit mindössze ötéves volt, amikor először meglátta a tévében az ugrókötelet – és azonnal tudta, hogy ez lesz az ő útja. A sportág ekkor még gyakorlatilag ismeretlen volt Makláron, ám ez nem tartotta vissza. Édesanyja, Kovácsné Farkas Zsuzsa – lánya lelkes kérlelésének engedve – honosította meg a sportot először a helyi iskolában, majd az évek során felépítette azt a klubot, amely nemcsak országos hírnévre tett szert, hanem Európa- és világbajnokokat nevelt.
A Maklári Bosch Kötélugró Klub mozgatórugója, motorja és arca lett később maga Judit.
Emlékezésében Judit így írt szakmai útjáról:
„Az ugrókötél sportág teljesen meghatározza az életemet… Az első nemzetközi versenyemen 1994-ben vettem részt, amikor lehetőségem volt az USA-ba utazni. Gyermekfejjel nem tűnt olyan nagy dolognak, ma már tudom, mekkora lehetőség volt. Az első Európa-bajnoki címemet 1999-ben szereztem, és ezt még számtalan követte egészen 2004-ig, amikor a profi pályafutásomat befejeztem. Büszkén írom le, hogy 6 évig folyamatosan megvédtem az egyéni Európa-bajnoki címemet, csapatommal háromszoros összetett Európa-bajnokok vagyunk, és 2004-ben az összetett csapat világbajnoki címet is megszereztük.
Az ilyen eredmények nemcsak kiemelkedő tehetségre, hanem fegyelmezett munkára, szívós kitartásra és rendíthetetlen alázatra utalnak – ezek a tulajdonságok pedig edzőként is végigkísérték Juditot.
A korábbi polgármester nem véletlenül nevezte „maklárikumnak” az ugrókötelet – Judit és édesanyja olyan hagyományt teremtettek, amelyet ma már a település identitásának részeként emlegetnek.
Judit halálhíre mindenkit megrendített, aki ismerte őt – tanítványokat, szülőket, versenyzőtársakat, barátokat és azokat is, akik csak messziről követték munkáját.
A településen és a sportág egészében egyhangú a vélemény: Judit olyan űrt hagy maga után, amelyet nem lehet betölteni.
Maklár, a magyar ugrókötél-sport és mindazok, akik valaha találkoztak vele, most egy olyan embert gyászolnak, akinek élete rövid volt ugyan, de hatása mérhetetlen.
A legutolsó interjú, amelyben Apostol-Kovács Judit még egyszer elmondhatta, mit jelent számára a sport és a közösség
Nyugodj békében, Judit. Örökséged tovább él minden maklári ugrókötélben, minden tanítványod mozdulatában és minden bajnoki címben, amelyet a jövőben a neveddel a szívükben érnek el.
2025. december 04. (csütörtök), 15:13
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.