Meghozták az új törvényt ami durván lecsap Mészárosra és Tiborczra is
Mészáros és Tiborcz érdekeltségeit is érintheti az új törvény: az állam beleszólást kérhet a saját milliárdjai mellé.
Az elfogadott törvénymódosítás lehetővé teheti, hogy legalább 60 százalékos befektetői támogatással lecseréljék a magántőkealapok kezelőit, így az állam nagyobb beleszólást szerezhet a közpénzből finanszírozott befektetésekbe. Ez Mészáros Lőrinc és Tiborcz István üzleti érdekeltségeit, valamint több ismert luxusszállodához kapcsolódó befektetést is érinthet.
Az állam az új alapkezelőn keresztül nagyobb befolyást szerezhet a Mészáros és Tiborcz üzleti köréhez kapcsolódó befektetésekre. A további állami befizetések korlátozása megnehezítheti egyes beruházások finanszírozását és folytatását. Az átvilágítás feltárhatja a korábbi döntések esetleges szabálytalanságait, amelyek további eljárásokhoz vezethetnek. Mindez szűkítheti üzleti mozgásterüket és pénzügyi hátrányt okozhat nekik, de vagyonuk automatikus elvesztését nem jelenti.
Az átvilágítás az esetleges szabálytalanságok feltárásával akár a felelősök jogi felelősségre vonásához is vezethet.
/Közpénzből finanszírozott befektetéseknél meglehetősen szerény elvárásnak tűnik, hogy az állam érdemben ellenőrizhesse, mi történik a pénzével\./
A számla az államé, a kormánykerék másé
A Szeretlek Magyarországnak nyilatkozó Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország szakértője szerint előfordult, hogy az állam 70 százalékos részesedéséhez csupán 20–50 százaléknyi szavazati jog társult. Magyarán: az állami befektető adta a pénz döntő részét, de nem feltétlenül rendelkezett ehhez igazodó befolyással.
Ezt az aránytalanságot nehéz lenne otthon elmagyarázni.
A magántőkealapok ennél összetettebb konstrukciók, de a közérdekű kérdés egyszerű: milyen biztosítékok védik az adófizetők pénzét, ha a döntési jogok nem követik az állami finanszírozás súlyát?
Hatvan százalékkal már kezelőváltást kezdeményezhetnek
A Portfolio–MTI november 2-i ismertetése szerint a javaslat lehetővé teszi, hogy az előírt, legalább 60 százalékos befektetői kezdeményezésre a zártkörű alap kezelését másik alapkezelőre ruházzák át. Ha az átruházási szerződés húsz napon belül nem jön létre, a felügyelet hatósági fellépésének is helye lehet. A Szeretlek Magyarország november 7-i beszámolója már a módosítás parlamenti elfogadásáról írt.
Ez azoknál az alapoknál lehet különösen jelentős, amelyekben az állam többségi befektető.
Egy ilyen döntéshez azonban az adott alapnál is teljesíteni kell a feltételeket. A törvényi lehetőség és a végrehajtott kezelőváltás között még eljárások, dokumentumok és konkrét befektetői döntések állnak. A politikai bejelentéstől önmagában egyetlen forint sem sétál vissza az államkasszába.
A luxusszállodák mögötti befektetések is érintettek lehetnek
A beszámolók a budapesti Marriottot, a korábbi Sofitelt, a szántódi BalaLandot és az egykori Szabadság téri MTV-székházat is az érintett befektetések lehetséges körében említik.
Ezeknél az érdekeltségeknél az lehet a változás, hogy egy közös befektetés ügyeiben másik alapkezelő képviseli majd az alapot. Ez átalakíthatja az egyeztetéseket és a döntési viszonyokat, de a konkrét következményeket az egyes konstrukciók szabályai határozzák meg.
A szállodák tehát nem kerülnek egy tollvonással állami tulajdonba. Az viszont jogos elvárás, hogy ahol közpénz segítette a befektetést, ott az ellenőrzés se rekedjen a recepció előtt.
Mészáros körénél százmilliárdos nagyságrend a tét
Az MBH Magántőkealap a Transparency szakértőjének ismertetése szerint 116 milliárd forintos állami befektetést kapott a Baross Gábor Tőkeprogram keretében. Ez már olyan összeg, amely mellett a gondos előkészítés és a követhető kockázatkezelés alapkövetelmény.
A Transparency International 2026 júliusában öt magántőkealaphoz kapcsolódó, összesen 281 milliárd forintnyi állami kötelezettségvállalás ügyében tett feljelentést. A szervezet a befektetések előkészítésében és az állami vagyon védelmében azonosított hiányosságokat kifogásolta.
A kötelezettségvállalás összege nem azonos a bizonyított kárral. A feljelentés pedig nem bírósági ítélet: abból önmagában sem Mészáros Lőrinc, sem más személy bűnössége nem következik.
Az elszámoltathatósághoz éppen a pontos különbségtétel szükséges. A hangzatos milliárdok mellé szerződések, értékelések és bizonyítékok kellenek.
Most az derül ki, mire használják az új lehetőséget
A további tőkelehívások átmeneti korlátozásáról is jelentek meg beszámolók.
A közvélemény számára a következő kérdések lesznek igazán beszédesek: mely alapoknál kezdeményeznek kezelőváltást, kik kapják meg a feladatot, milyen feltételekkel dolgoznak, és mennyit hoznak nyilvánosságra az eredményekből?
Ugyanazt az átláthatóságot kell megkövetelni az új kezelőktől is. A közpénz védelmét nem lehet pusztán személycserével letudni.
Mészáros és Tiborcz érdekeltségei számára az új szabályozás a megszokott döntési viszonyok változását hozhatja. Az adófizetők számára pedig akkor lesz kézzelfogható eredménye, ha végre világosan látszik: ki döntött a pénzükről, milyen üzleti indokkal, és milyen megtérüléssel.
A kasszához adott kulcs mellé ugyanis elszámolási kötelezettség is jár.
2026. november 08. (vasárnap), 09:40
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
