Megkezdődik a nagytakarítás: a NAV célkeresztjébe kerülnek a vagyonosok!
Kötelező ellenőrzés és nagytakarítás: itt a Tisza-kormány első adócsomagja
Kötelező NAV-ellenőrzés jön a vagyonkezelőknél és magánalapítványoknál
/A Tisza\-kormány nem egyszerű adókorrekcióra, hanem komoly nagytakarításra készül\./
A T/387. számú javaslatot Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, előadója Kármán András pénzügyminiszter. A csomag egyelőre törvényjavaslat, ezért a parlament még módosíthatja, a Tisza kétharmados többsége mellett azonban az elfogadása aligha kétséges.
A NAV kötelező ellenőrzést folytatna a 2023. szeptember 12.
A második ellenőrzési hullám ennél is szélesebb lehet. 2028. január 1-jétől a NAV valamennyi bizalmi vagyonkezelésnél és magánalapítványnál vizsgálatot végezne az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül. Nem mintavételes ellenőrzésről lenne szó, hanem törvényben előírt, teljes körű programról.
Az adóhatóság nemcsak a bevallások számait nézhetné meg. Vizsgálhatná, hogyan került kapcsolatba a vagyonrendelő a tanácsadóval és az ügyvéddel, milyen személyes vagy gazdasági célból hozták létre a konstrukciót, mit tartalmaztak az előzetes szövegtervezetek, és szerepeltek-e a szerződésekben adóelőnyre vonatkozó kikötések.
Ellenőrizhetnék a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett kapcsolatát is. Arra is választ kereshetnének, mennyi idő telt el a vagyon bevitele és az első, tőkeként feltüntetett vagyonkiadás között, illetve milyen esemény indokolta a pénz vagy más vagyontárgy kiadását.
Nem lesz tehát elegendő bemutatni egy szabályosnak látszó szerződésköteget. A NAV azt is feltárhatja, hogy a konstrukciónak volt-e valódi gazdasági, öröklési vagy vagyonvédelmi célja, vagy azért hozták létre, hogy az adóköteles jövedelem adómentes tőkévé változzon.
Szigorodnak a vagyonkifizetések szabályai, több adót és kedvezményt eltörölnek
A csomag egyik legfontosabb eleme a bizalmi vagyonkezelésekből és magánalapítványokból történő kifizetések adózásának szigorítása. A Tisza-kormány nem magát a vagyon bevitelét adóztatná meg, hanem azt akadályozná meg, hogy a felértékelődött vagy átalakított vagyon később adómentesen kerüljön magánszemélyekhez.
Ha valaki egy alacsonyabb szerzési értékű cégrészesedést helyez vagyonkezelésbe, azt később magasabb áron értékesítik, majd a pénzt kifizetik a kedvezményezettnek, a felértékelődésnek megfelelő részt osztalékként kellhet kezelni.
Az ingyenes vagy kedvezményes magánhasználat szintén adókötelessé válhat. Ha a kedvezményezett a kezelt vagyonhoz tartozó ingatlant, járművet vagy más eszközt használja, az ezzel kapcsolatos költség 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kellhet fizetni. Kivételt jelenthetnek azok a közeli hozzátartozók, akiknek a vagyontárgy ajándékozása egyébként illetékmentes lenne.
A vagyonkezelőknek minden évben adatot kellene szolgáltatniuk a NAV számára a kezelt vagyon értékéről, az egyes vagyonelemekről és az eszközérték-növekményről. A 2026-os évre vonatkozó első adatszolgáltatás határideje 2027. március 31. lehet.
A csomag ugyanakkor nem kizárólag szigorításokat tartalmaz.
Azok a vállalkozások, amelyek ezt az adót már megfizették, a hatálybalépést követő 90 napon belül kérhetnék vissza az összeget és annak kamatait. Ez egyes nagy ipari szereplők számára komoly visszatérítést jelenthet.
Közben megduplázódnának a klasszikus levegőterhelési díjak. A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem mérgező szilárd anyagok kibocsátása után fizetendő egységdíj a kétszeresére emelkedne. A kormány indoklása szerint ezzel a „szennyező fizet” elvét akarják valóban érvényesíteni, és tisztább technológiák bevezetésére ösztönöznék a vállalatokat.
A törvénycsomag megszüntetné a műemlékekhez kapcsolódó egyes társaságiadó-kedvezményeket és a növekedési adóhitelt. Kivezetnék a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, vagyis az Orbán-korszakban felállított alapítványi struktúrákhoz kapcsolódó adóelőnyök egy részét is.
A modellváltó alapítványok által fenntartott egyetemek támogatásáért járó, akár 300 százalékos adóalap-kedvezményt utoljára a 2027-es adóévben lehetne igénybe venni. Az egyházi fenntartású egyetemek támogatására vonatkozó kedvezményt ugyanakkor megtartanák.
A kiskereskedelmi adónál megszűnne a kapcsolt vállalkozások adóalapjának automatikus összeszámítására vonatkozó szabály. Ezt már a 2026-os adóévre sem kellene alkalmazni. A kormány szerint ezzel egységesebb versenyfeltételeket teremtenek, a változás azonban vitát válthat ki arról, hogy nem nyit-e újabb lehetőséget a vállalkozások feldarabolására.
Átalakul a NAV vezetése, az uniós pénzek miatt szorosak a határidők
A tervezet az adóhatóság csúcsvezetését is átalakítaná.
A NAV elnökének juttatási szintje nem csökkenne, továbbra is az államtitkárokat megillető juttatásokra lenne jogosult. A hivatalos indoklás szerint a változás egyértelműbbé teszi a felelősségi és munkáltatói viszonyokat. Politikailag azonban közvetlenebb kormányzati ellenőrzést jelenthet annál a hatóságnál, amelyre a nagy vagyonkezelési átvilágítást bízzák.
A javaslat preambuluma kimondja, hogy az adóreformok egy része a helyreállítási alap korábban blokkolt forrásainak megszerzéséhez szükséges. A 2026. május 29-én létrejött politikai megállapodás szerint Magyarországnak augusztus 31-ig több vállalást is teljesítenie kell.
Szűkíteni kell a bizalmi vagyonkezelések adómentességét, csökkenteni kell a társaságiadó-kedvezményeket, módosítani kell a kiskereskedelmi adót, és mérsékelni kell az adónemek számát. Emiatt a legtöbb vagyonkezelési szabály már 2026. augusztus 31-én hatályba lépne.
A levegőterhelési díj emelése 2026. október 1-jén, több adó megszüntetése 2027. január 1-jén, az alapítványi társaságiadó-kedvezmények további kivezetése pedig 2027. augusztus 1-jén következne.
A csomag üzenete egyértelmű: a NAV a jövőben nemcsak a kisboltos pénztárgépét vagy a katás vállalkozó számláját vizsgálhatja. Azokba a jogi konstrukciókba is betekinthet, amelyek mögött milliárdos cégrészesedések, ingatlanok és családi vagyonok találhatók.
Az Orbán-rendszerben a vagyon gyakran gyorsabban talált menedéket egy alapítványban vagy vagyonkezelésben, mint ahogy a NAV feltehette volna az első kérdést. A Tisza-kormány első adócsomagja alapján most éppen ezekből a kérdésekből lehet kötelezően sok.
2026. július 19. (vasárnap), 20:48
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
