– megrázó vallomást tett a tanára„A folyosóról Benedek Tibor még rám nézett, és azt mondta:
„A folyosóról Benedek Tibor még rám nézett, és azt mondta: Köszönöm” – megrázó vallomást tett a tanára.
Benedek Tibor az egyetemen is lenyűgözött mindenkit.
Azt, hogy milyen is volt Benedek Tibor, mint diák, leginkább Dr. /Botos Máté, a Politológia Tanszék vezetője, docense történetéből derül ki\./
„Egy ilyen alkalommal felfigyeltem az ünneplőbe öltözött diákok között egy izmos fiatalemberre, aki fehér pólóban és sötét nadrágban álldogált. Rögtön felismertem az akkor már ismert és mindenki által szeretett, olimpiai bajnok Benedek Tibort.
„Amikor rá került a sor, már egy halványkék ing volt rajta. Utólag tudtam meg – persze a hallgató hölgyek osztották meg velem az élményt –, hogy Tibor a folyosón vette fel a magával hozott ünneplő felsőt. Leült velem szemben, miközben a szobában Zimányi Vera professzor asszony egy másik vizsgázót faggatott.
A vizsga vége felé jártunk, amikor felajánlottam neki, hogy választhat az azonnali közepes és a négyesért való további kérdések között. Mondanom sem kell, hogy melyiket választotta.
A vizsga végeztével úgy éreztem, meg kell dicsérnem. Alázatos volt és tisztelettudó, amiről én ma is úgy véltem, nem nekem szólt, hanem a történelemnek, a tudománynak, az egyetemnek.
Minden szempontból fel kellett néznem rá. Benedek Tibor alázata és személyisége meghazudtolt mindent, amit előzőleg gondoltam róla.
„Tudja, Tanár Úr – mondta (a megszólítása szíven ütött) -, nagyon szerettem mindig is a történelmet és igyekeztem felkészülni erre a vizsgára is, de olyan nagyon kevés időm volt rá.
Ám mielőtt becsuktam az ajtót, a folyosóról Benedek Tibor még rám nézett, és azt mondta: „Köszönöm.” Nem tudom, a négyesnek szólt-e, vagy annak, hogy csak diákként kezeltem.
Úgy éreztem, talán az utóbbi lehetett számára a fontosabb. Szép tiszta helyzet volt. Semmi allűr, csak tisztán Benedek Tibor és az ő tiszteletet érdemlő tudása.
Az a legenda járta, hogy a Kar alapító dékánja, Maróth Miklós tanár úr nyilatkozatot tett: Benedek Tibor esetében nincs korlátozás, addig jár az egyetemre, amíg be nem fejezi. Ha húsz évig, akkor addig. Úgy húsz éve lehetett ez a vizsga, ahol kicsit mindketten megmérettettünk: a pályakezdő oktató és a bajnok hallgató.
Ezt az élményt őrzöm magamban róla – az örök pázmányos, a többé már sohasem vénülő öregdiákról”.
2020. június 26. (péntek), 07:23
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
