Megváltozott a túlélő házastárs és a szülő öröklése is!

Változtattak a házastársak öröklésén – törölték az élettársakra vonatkozó szabályt törölték!

Dr. /Izsák Orsolya ügyvéd a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta\: ha nincsen végrendelet, a törvényes rend szerint történik az öröklés\./

Végrendelkezni bárki javára lehet, de a törvényes rend szerinti leszármazókat és a házastársat is megilleti a köteles rész, amely az új Ptk szerint a törvényes örökrész egyharmada.

Ha nincsen leszármazó, a régi szabályozás szerint mindent a házastárs örökölt. A jelenlegi változások szerint a házastárs örökli azt a közös tulajdoni illetőséget, amely a lakhatást biztosítja, azon túl fele részben örököl a szülővel együtt.

A túlélő házastárs csak abban az esetben örökölhet mindent, ha a szülő már nem él.

Az új szabályozás a bejegyzett élettársakra vonatkozó jogi szabályozást törölte. A jogász ezért azt javasolja, hogy aki élettársi kapcsolatban él, mindenképpen végrendeletben rendelkezzen. Eddig az élettárs a jogszabályban közeli hozzátartozóként szerepelt, az új törvényben azonban csak hozzátartozói minőségben.

Ennek azért van jelentősége, mert a közeli hozzátartozót több esetben preferálja a jogszabály.

Az új Ptk-ban a magán- és a közvégrendelet megmaradt, de a végrendelet szabályai változtak, ezért ebben az ügyben is érdemes szakemberhez fordulni.

Dr. Izsák Orsolya az ingatlan tulajdoni hányadával kapcsolatban elmondta: a közös tulajdonú ingatlanokon haszonélvezeti jog alapítása történik, azonban minden egyéb különvagyon illetőségen a házastárs egy gyermekrésznyi részt örököl.

A túlélő házastársnak lehetősége van arra, hogy ennek megváltását kérje a leszármazóktól.

Az adóság öröklésével kapcsolatban a szakember azt mondta: ilyenkor lehetőség van a hagyatéki tárgyalásban visszautasítani a hagyatékot, ebben az esetben az a magyar államra száll. A magyar állam azonban nem utasíthatja vissza a hagyatékot. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy érdemes a hagyatéki leltár készítésekor megnézni, hogy a tartozás mértéke nem nagyobb-e, mint maga a vagyon.

Dr. Izsák Orsolya elmondta: részben változtak az örökbe fogadásra vonatkozó öröklési jogi szabályok is.

Ha az örökbe fogadó – örökbe fogadott esetében elhalálozás történik, a korábbi szabályozással ellentétben a vér szerinti szülő nem örökölhet, kizárólag abban az esetben, ha az örökbefogadó közeli hozzátartozó volt.

Aszalós Andrea, a NAV sajtóreferense a műsorban elmondta: az öröklési illeték mértéke tavaly változott. A lakástulajdon és az ahhoz kapcsolódó úgynevezett vagyoni értékű jog öröklése esetén az illeték mértéke kilenc százalék. Minden egyéb vagyontárgy megszerzése esetén az úgynevezett tiszta érték 18 százaléka az öröklési illeték.

A tiszta érték azt jelenti, hogy a vagyon forgalmi értékéből levonják a hagyatékot terhelő tartozást, egyéb terheket, és ebből számítják a 18 százalékos illetéket.

A kedvezményekkel kapcsolatban Aszalós Andrea elmondta: az illetékmentesség elég széles körben érvényesíthető. Ezek közül a legjelentősebb, amely 2010 óta biztosítható, az egyenes ági rokonok közötti öröklési illetékmentesség, amely tavaly óta már a házastárs öröklése esetén is jár.

A sajtóreferens kiemelte még, hogy a termőföld öröklésekor is jelentős kedvezmény jár abban az esetben, ha az örökös családi gazdálkodó, így 4,5 százalékos illetéket kell fizetnie.

Aszalós Andrea hangsúlyozta: az öröklést az illeték kiszabása miatt be kell jelenteni az illetékes megyei adóhatósághoz, ez főszabály szerint továbbra is a közjegyző dolga.

Forrás : www.hirado.hu

2016. szeptember 09. (péntek), 21:26