/Elképesztő kincsre bukkantak Szombathelyen\: több mint kétszáz, nagyjából kétezer éves ezüstérmét találtak a föld alatt, mindössze 30–40 centiméteres mélységben\./
Több mint kétszáz ezüstpénz lapult a föld alatt – ennyire sekélyen rejtőzött a kincs
Szombathely északi részén, az E.ON új transzformátor-alállomásának építéséhez kapcsolódó régészeti munkálatok során olyan leletegyüttesre bukkantak, amely még a tapasztalt szakemberek számára is különlegesnek számít.
A földből 208 darab kelta ezüstérme került elő, amelyek együttes tömege meghaladja a két kilogrammot. A pénzek körülbelül kétezer éve, a Krisztus előtti 2. század végén és az 1. század elején készülhettek.
A legmeglepőbb, hogy a kincs nem mélyen a föld alatt, hanem mindössze 30–40 centiméterre a felszíntől rejtőzött.
A régészek eleinte csak néhány érmét találtak. A területet ugyanis évszázadokon keresztül művelték, a mezőgazdasági munkák pedig megbolygatták az eredeti rejtekhelyet.
Fémkereső segítségével azonban sikerült azonosítani a leletegyüttes többi részét is.
Kié lehetett a pénz, és miért ásták el? Két különös magyarázat is felmerült
Az egyik legizgalmasabb kérdés továbbra is megválaszolatlan: vajon miért rejtettek el ekkora mennyiségű ezüstöt a kelták?
A régészeti beszámolók szerint az érméket eredetileg egy gödörben helyezték el, egy részüket pedig kisebb edénybe gyűjtötték.
A kutatók két lehetséges magyarázatot is számításba vesznek.
Elképzelhető, hogy a pénzeket vallási célból, az isteneknek szánt áldozati ajándékként helyezték a földbe. Az sem kizárt azonban, hogy tulajdonosuk valamilyen fenyegető veszély miatt akarta biztonságba helyezni a vagyonát.
Utóbbi esetben különösen érdekes a kérdés: miért nem tért vissza érte?
Erre jelenleg nincs bizonyított válasz. A pénzek egykori tulajdonosának kilétét sem sikerült meghatározni.
A régészek szerint európai szinten is rendkívüli leletről van szó!
Az ezüstpénzek az úgynevezett velemi típusú tetradrachmák közé tartoznak. Ezek a kelta pénzverés emlékei, amelyek a térség egykori gazdasági kapcsolatairól is fontos információkat hordozhatnak.
Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Régészeti Intézet szakmai főigazgató-helyettese már az alállomás 2026. október 21-i átadásán hangsúlyozta az éremlelet különlegességét.
„Európai szinten is ritkaságnak számít, hazánkban a hatvanas évek végén találtak egy hasonló leletet”
– mondta a szakember a Savaria Fórum beszámolója szerint.
A pénzek anyagösszetételét már a restaurálásuk előtt megvizsgálták. Az eredmények segíthetnek jobban megérteni, hogyan használták a pénzt, milyen kereskedelmi kapcsolatok működtek, és milyen gazdasági szerepet töltött be a térség a kelta korban.
Bár a lelet több mint két kilogramm ezüstöt tartalmaz, értékét nem lehet egyszerűen a mai nemesfémárak alapján meghatározni. Történelmi jelentősége és ritkasága ugyanis messze meghaladja a benne található ezüst puszta anyagi értékét.
Nemcsak pénzt találtak: egy hétezer éves eszköz és egy kutya lábnyoma is előkerült
A régészeti feltárás során csaknem 400 régészeti emléket és több ezer kisebb leletet azonosítottak.
A legkorábbi tárgyak között egy csaknem 7000 éves, csiszolt kőből készült vésőbalta is szerepel. Ezt egykor famegmunkáláshoz, erdőirtáshoz vagy építkezéshez használhatták.
A vaskorból különleges, pávaszemmintás üveggyöngy, valamint temetkezésekhez kapcsolódó edények is előkerültek.
Még ennél is személyesebb emléket őriz egy római kori téglatöredék.
A téglán egy kutya mancsának lenyomata maradt fenn, amely feltehetően akkor keletkezett, amikor az állat rálépett a még puha agyagra.
A területen egykor római villagazdaság működött. Az épületeket később nagyrészt elbontották, de a régészeknek így is sikerült részben rekonstruálniuk az egyik központi épület alaprajzát. A feltárt épületrész nagyjából 300 négyzetméteres volt.
Hamarosan bárki megnézheti a különleges ezüstkincset
A felfedezés az E.ON Szombathely Észak alállomásának építéséhez kapcsolódik. Az energetikai vállalat 7,5 milliárd forintból valósította meg az új létesítményt és a hozzá tartozó hálózatfejlesztéseket.
A területről már a munkálatok megkezdése előtt tudni lehetett, hogy régészeti szempontból jelentős. A Magyar Nemzeti Régészeti Intézet szakemberei 2023 és 2025 között végeztek kutatásokat, majd az építkezés során is folytatták a feltárást.
A történetnek azonban még nincs vége.
Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette, hogy a különleges tárgyakból időszaki kiállítást szeretnének rendezni.
Így a nagyközönség is közelről megismerheti majd azokat az ezüstérméket, amelyek mintegy kétezer éven át rejtőztek Szombathely földjében.
A kiállítás pontos megnyitási időpontját egyelőre nem közölték.
A régészek számára pedig továbbra is nyitott marad a legnagyobb kérdés: ki rejthette el ezt a jelentős ezüstvagyont, és mi történhetett vele, hogy soha nem vitte magával?
2026. november 19. (csütörtök), 20:28
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.