Miért kérdezi most mindenki, hogy megye vagy vármegye?
Most azért került elő újra a megye vagy vármegye kérdése, mert a 2026-os választás után hirtelen valódi politikai tétje lett annak, hogy marad-e az Orbán-kormány idején visszahozott elnevezés, vagy ismét megye lesz belőle. A téma azért pörgött fel a sajtóban, mert a Tisza a végleges eredmények szerint 141 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben, vagyis kétharmados többsége lett, így elvileg olyan szimbolikus jelentőségű korábbi változtatásokat is visszafordíthat, mint a „vármegye” hivatalos használata.
Az sem a semmiből jött, hogy éppen ezt kezdték el kérdezgetni a lapok. Magyar Péter már 2025 decemberében nyíltan beszélt arról, hogy a vármegyék helyett újra megyék lennének. Egy kecskeméti rendezvényen, amikor „Bács-Kiskun (vár)megye” jelöltjeiről esett szó, kijavította a megfogalmazást, majd a beszéd végén már úgy búcsúzott: „Talpra Bács-Kiskun megye.” Ez azért lett fontos, mert világossá tette, hogy nem alkalmi elszólásról, hanem tudatos politikai szóhasználatról van szó.
Erre ráerősít, hogy a Tisza saját felületein is több helyen „megye” szerepel, nem pedig „vármegye”. Ez azt az érzetet kelti, hogy a párt már most a régebbi, közismertebb elnevezést használja, miközben a hivatalos állami nyelv továbbra is a vármegye formához ragaszkodik. /Emiatt lett különösen feltűnő a kontraszt a jelenlegi hivatalos terminológia és a lehetséges új politikai nyelvhasználat között\./
A „vármegye” elnevezést a Fidesz–KDNP 2022-ben emelte vissza a hivatalos jogi nyelvbe az Alaptörvény 11. módosításával, és a változás 2023. január 1-jén lépett hatályba. A hivatalos indoklás szerint ennek nem gyakorlati közigazgatási oka volt, hanem történeti és szimbolikus célja: a kormányoldal szerint ezzel az ezeréves magyar államiság hagyományaihoz nyúltak vissza, és egy olyan kifejezést állítottak helyre, amelyet szerintük a kommunista korszak törölt ki a hivatalos szóhasználatból.
Hasonló logikával vezették vissza a főispán megnevezést is. Itt nem arról volt szó, hogy egy régi közjogi tisztség eredeti formájában tért volna vissza, hanem arról, hogy a mai állami rendszerben a kormánymegbízott elnevezését cserélték le főispánra. Ennek indoklása szintén a történelmi hagyományokra, a régi magyar közigazgatási nyelv felidézésére és a múlt szimbolikus újraértelmezésére épült.
Vagyis a mostani sajtóérdeklődés oka nem egyszerű nyelvészkedés vagy nosztalgia, hanem az, hogy először látszik reális politikai esély arra, hogy a „vármegye” szó akár el is tűnhet a hivatalos nyelvből. Ezért került elő újra a kérdés: mert ami néhány éve még lezárt, egyirányú szimbolikus átnevezésnek tűnt, abból most újra nyitott politikai vita lett.
2026. április 23. (csütörtök), 12:12
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
