Mindent elsöpört a TISZA Párt – már senki sem állíthatja meg őket!
Száz nap alatt elsöpörte az Orbán-rendszer védvonalait a Tisza – most a gazdasági háttér következik
Száz nap alatt teljesen átrendeződött az ország
Száz nap. /Ennyi kellett Magyar Péternek és a Tisza\-kormánynak ahhoz, hogy a 16 év alatt felépített Orbán\-rendszer összes kulcsfontosságú közjogi bástyája eltűnjön, meginogjon vagy teljesen új helyzetbe kerüljön\./
A Tisza a választáson 141 mandátummal szerzett kétharmados többséget a 199 fős parlamentben. Elvitte a Fidesz addig biztonságosnak hitt hajóinak jelentős részét is. Az új kormánynak így nem kellett az előző rendszer szereplőinek támogatását kérnie a legfontosabb változtatásokhoz.
Június 15-én elfogadták az Alaptörvény 16. módosítását, amely nyolc évben maximálta a miniszterelnöki tisztségben eltölthető időt, valamint hozzányúlt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszeréhez.
Sulyok Tamás távozott, a legfőbb ügyész is lemondott
A 17. módosítás egyik leglátványosabb következménye a köztársasági elnöki poszton történt. Sulyok Tamás megbízatása megszűnt, augusztus 11-én pedig az Országgyűlés Baka Andrást választotta Magyarország új köztársasági elnökévé.
Baka András hivatalba lépésekor világossá tette, hogy nem bosszúálló államfőként szeretne működni, hanem az intézményi egyensúly helyreállítását tekinti feladatának. A Tisza tehát nemcsak leváltotta az előző korszak egyik kulcsszereplőjét, hanem már az utódot is beültette a Sándor-palotába.
Az ügyészség élén ugyancsak változás következik. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész július 22-én jelentette be lemondását, és azt kérte, hogy megbízatása augusztus 25-ével szűnjön meg. Technikailag még néhány napig hivatalban marad, politikailag azonban a történet eldőlt: a legfőbb ügyészség vezetői szintjén is lezárul egy korszak.
Ennek különös jelentőséget ad, hogy az új kormány megkezdte a korábbi állami szerződések átvilágítását, építi a vagyonvisszaszerzési rendszert, és több ügyben már feljelentések is történtek.
A Fidesz képviselői közben megtámadták az Alaptörvény 16. és 17. módosításának több elemét, de az Alkotmánybíróság visszautasította a beadványokat. Augusztus 14-én a vagyonkezelő alapítványokat érintő rendelkezéssel szembeni indítvány bukott el, augusztus 17-én pedig három újabb végzés érkezett.
Az Alkotmánybíróság nem mondta ki, hogy a rendelkezések tartalmilag hibátlanok. Az Alkotmánybíróság nem tartalmilag pecsételte rá ezekre a rendelkezésekre, hogy hibátlanok. A testület arra jutott, hogy csak az elfogadás eljárási szabályait vizsgálhatja. Politikai szempontból azonban az eredmény változatlan: az Alkotmánybíróság nem állította meg a Tisza programját.
A tartalmi felülvizsgálat korlátját még 2013-ban, a Fidesz kétharmados időszakában építették be az Alaptörvénybe. A fal, amelyet egykor mások elé építettek, most nem állította meg az új többséget.
Brüsszelben is teljes fordulat következett
A Tisza-kormány másik látványos eredménye az uniós források ügyében történt.
Július 10-én az uniós pénzügyminiszterek tanácsa az új magyar helyreállítási tervet is jóváhagyta. Ez mintegy 10 milliárd euró – 6,5 milliárd támogatás és 3,5 milliárd hitel – folyósítását teheti lehetővé.
A pénz nem egyszerre érkezik meg, mert a különböző programokhoz eltérő feltételek és kifizetési menetrendek tartoznak. Ahhoz képest azonban, hogy tavasszal még az volt a kérdés, mekkora összeget veszít végleg Magyarország, száz nap alatt teljesen megfordult a politikai irány.
Az első száz nap legnagyobb része az állami intézmények átalakításáról szólt: az alkotmányról, az államfői posztról, az ügyészségről, az Alkotmánybíróságról és az uniós kapcsolatokról.
Magyar Péter a gazdasági háttér felé fordult
Magyar Péter augusztus 17-én elrendelte a 4iG és a magyar állam teljes kapcsolatrendszerének átvilágítását. A vizsgálat nem egyetlen szerződésre vagy projektre terjed ki, hanem az állami megrendelésekre, finanszírozásokra, garanciákra, az Antenna Hungáriára, a Vodafone-ügyletre, valamint a hadiipari tulajdonokra is.
Megvizsgálják a választás előtt megkötött, több mint 1300 milliárd forintos honvédelmi keretszerződést és a több mint 850 milliárd forintos műholdprogramot is. A piac gyorsan reagált: a 4iG részvénye hétfőn 14,5 százalékot zuhant. Az üzenetet tehát nemcsak a politikai szereplők értették meg.
Magyar Péter először megszerezte és működésbe hozta a választási kétharmadból következő közjogi mozgásteret.
A politikai kritika ugyanis nem módosít szerződést. Egy kormányzati átvilágítás viszont előveheti az értékbecslést, a számlát, a finanszírozást és a teljesítésigazolást is.
Magyar Péter azt ígérte, hogy ha mindent szabályosnak találnak, azt is nyilvánosságra hozzák. Ha viszont közpénzes visszaélés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel, akkor feljelentés következhet, és megpróbálhatják visszaszerezni az érintett vagyont.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői pályázatainak beadási határideje csak augusztus 16-án zárult le. Vagyis a külön erre létrehozott vagyonvisszaszerzési gépezet még fel sem állt teljesen, miközben az első nagy átvilágítások és feljelentések már zajlanak.
Az NVVH működésének elindulása még ebben az évben komoly nyomozásokat, vagyonbiztosítási intézkedéseket és nagy értékű eljárásokat hozhat.
Az első száz nap végére új államfő került hivatalba, távozóban van a legfőbb ügyész, két nagy alkotmánymódosítás lépett hatályba, az alkotmánybírósági beadványok pedig nem állították meg a folyamatot. A kétharmad stabil, Brüsszellel ismét megnyílt a pénzügyi csatorna, és már az előző rendszer legnagyobb gazdasági konstrukcióit vizsgálják.
A Tisza nem úgy kezdett kormányozni, mint aki négy év alatt szeretne valamikor odaérni a választási programjához. Az első száz napban Magyar Péter megszerezte a politikai mozgásteret, a következő időszak legnagyobb kérdése pedig az lesz, mire használja fel.
A Tisza száz nap alatt elmosta a régi rendszer közjogi védműveinek jelentős részét. Most úgy tűnik, a víz elérte a gazdasági kikötőt is.
2026. augusztus 18. (kedd), 18:02
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
