Módosított 40+Női nyugdíjazás. A következő feltételeknek kell megfelelni!

/Mindenekelőtt tudnunk kell, hogy szolgálati időt csak akkor szerzünk, ha TB biztosítási jogviszonyban álltunk és az e jogviszony révén szerzett keresetünkre, jövedelmünkre vagy ellátásunkra előírt mindenkori nyugdíjjárulékot levonták tőlünk vagy ez alól jogszabály mentességet biztosított\./

Hölgy Olvasóim már bizonyára tudják, hogy a szolgálati idő nem azonos a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági idő fogalmával, miután a jogosultsági időre szigorúbb szabályozás vonatkozik (nem minden szolgálati idő számítható be a jogosultsági idő tartamába).

 

 

– elsősorban a kereső tevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony révén szerzett szolgálati idő (erről később részletesen írok), valamint

– a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben (ideértve a méltányossági gyermekgondozási segélyt is), gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

A gyermekgondozási segélyben eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt szerzett szolgálati idő.

A súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával  fizetési nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama alatt  szerzett szolgálati idő.

A szabályozás a fentiekben ismertetett szolgálati időn kategóriákon felül más szolgálati időt a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem vesz figyelembe.

 

 

Jellemzően ilyen – egyébként a nyugdíj összegének kiszámítása során már szolgálati időnek minősülő -, a kedvezményre való jogosultsághoz figyelembe nem vehető időtartamok a következők:

– a tanulmányi idő (Sem a szakmunkásképzésben, szakiskolai képzésben, sem a felsőoktatásban eltöltött, egyébként szolgálati időként elismerhető évek sem vehetők számításba a jogosultság meghatározásakor. A Kúria határozata alapján a volt szakiskolai tanulók e minőségben eltöltött ideje nem minősül szakmunkástanuló-viszonynak, vagy tanulószerződés alapján szakképző iskolában tanulói viszonynak, ezért szolgálati időnek nem tekinthető, vagyis nem számítható be a nők kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe sem. Az az időszak, amely alatt egy hölgy fizetés nélküli szabadságon volt és egyidejűleg ösztöndíjasként felsőfokú nappali tanulmányokat folytatott, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időként szintén nem ismerhető el. Természetesen az érintett időszak az öregségi nyugdíj összegének megállapításához a szolgálati időbe felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányi időként beszámítást nyerhet, csak a nők kedvezményes nyugdíja szempontjából nem minősül jogosító időnek.),

– a munkanélküli/álláskeresési ellátás folyósításának tartama,

– a rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás folyósításának tartama,

– a 18 év feletti tartósan beteg hozzátartozó ápolása miatt folyósított ápolási díj folyósításának tartama,

– a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékkal szerzett idő,

– a passzív (a TB biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított) táppénzen töltött idő,

– az 1998. január 1-jét megelőzően – nem gyermekgondozás vagy gyermekápolás miatt igénybe vett – fizetés nélküli szabadság egyébként szolgálati időnek minősülő első 30 napja.

 

 

a jogosultsági időbe a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata (jellemzően az adott év július 15. és augusztus 31. közötti időszakára vonatkozóan), amennyiben arra a TB nyilvántartásaiban bejelentési adat található, ideértve az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is.

Miután a szakmunkástanulók esetében jellemzően a tanulói jogviszony teljes tartamára található bejelentési adat, a jogosultság elbírálásánál a nyári szünet idejére naptári évenként a július 15-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonyként kell figyelembe venni. Ha ennek ellentmondó adat áll a rendelkezésre, a jogosultsági idő beszámításánál arra is figyelemmel kell lenni. (Az ONYF példája szerint ha az egyik ipari tanuló hölgy munkakönyvi adatai szerint július 20-án, egy másik ipari tanuló hölgy augusztus 25-én pótvizsgát tett, akkor jogosultsági időként az első hölgy esetében a július 21-től augusztus 31-ig terjedő időtartamot, míg a második hölgy esetében csak az augusztus 26-tól augusztus 31-ig terjedő időtartamot lehet beszámítani.)

Bejelentési adat hiányában a szakmunkástanuló, illetőleg a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatának időtartama egyéb hitelt érdemlő bizonyíték, esetleg tanúbizonyítási eljárás lefolytatása alapján is elismerhető.

Nagyon sok hölgy Olvasóm nehezményezi, hogy miért nem számítják be a tanévek alatti rengeteg gyakorlati napot, amikor tényleges munkát végeztek. Az évközbeni szakmai gyakorlat azonban a képzés része volt, ami nem minősül keresőtevékenységgel járó biztosítási jogviszonynak, tehát jogosultsági időként nem lehet figyelembe venni. Ezért annak sincs jelentősége, hogy az érintett évente/hetente hány napot töltött gyakorlaton.

(Sok érintett hölgy méltatlankodik emiatt. Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy a felsőfokú oktatásban részt vett hölgyek még több évet veszítenek a jogosultsági idejükből, hiszen az egyetemi, főiskolai évek egyáltalán nem számíthatók be a jogosultsági időbe még akkor sem, ha egyébként szolgálati időnek minősülnek.)

 

 

A hölgyek kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időből tehát főszabályként 32 évet kell kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerezni.

Ha a hölgy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket ápol, ez a 32 év feltétel 30 évre csökken.

Ennél kevesebb kereső tevékenységgel szerzett szolgálati idő csak akkor vehető figyelembe, ha a hölgy nagycsaládos (saját háztartásában nevelt öt gyermeknél egy évvel, utána gyermekenként további egy-egy évvel, de maximum 7 évvel csökkenthető a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő előírt legalább 32 éves, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése esetén 30 éves tartama).

E tekintetben fontos tudnunk, hogy saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy személyére tekintettel családi pótlékot folyósítottak.

A szolgálati időről részletesen olvashat a következő összefoglalómban:

http://www.drfarkasandras.hu/elveszett-paradicsom/szolgalati-ido-es-jogosultsagi-ido

 

 

Beszámítható a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszony időtartama – ennek kell alapesetben legalább 32 évnek lennie.

A TB biztosítási jogviszonnyal járó, munkavégzésre irányuló jogviszonyokat felsorolom majd a későbbiekben (a harmadik alapfeltétel taglalása során), amikor arról írok, milyen jogviszonyokat kell megszüntetni a nők kedvezményes nyugdíja folyósításának első napja előtti napra.

Kiemelek viszont néhány olyan speciális tételt, amelyekkel kapcsolatban már sok kérdést kaptam és amelyek beszámíthatók a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időbe:

–  a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján a prémiumévek programban való részvétel időtartama (függetlenül attól, hogy a résztvevőt munkavégzésre kötelezték vagy sem),

–  az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás ideje, vagyis az ezen időszakban végzett alkalmi munkavállalói napok,

–  az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama,

– a gyermekgondozási segély folyósítása alatti engedélyezett munkavégzés időtartama (ilyen esetben a gyermekgondozási segély munkavégzéssel azonos időtartamra eső folyósítási idejét gyermekneveléssel töltött időként a szolgálati idő kétszeres számításának tilalma miatt nem lehet beszámítani),

– a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett, szolgálati időnek minősülő időtartam azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag esetén kizárólag a tagság időtartama minősül jogosultsági időnek, az első belépés teljes naptári éve nem,

– a szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is (erről részletesen írtam az előbbiekben),

– a TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. §-ának hatálya alá tartozó időtartam az arányos szolgálati időszámítás alkalmazása nélkül (vagyis ha a kedvezményes nyugdíjat kérelmező hölgy elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme az adott időszakban a mindenkori minimálbérnél kevesebb volt, akkor a biztosítási időnek nem csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe, mint a nyugdíjszámítás során, hanem a teljes időtartam – de természetesen csak a kedvezményes nyugdíjra való jogosultság megállapítása szempontjából.

Ez különösen a részmunkaidőben foglalkoztatott hölgyek részére kedvező.),

– a korkedvezményre jogosító munkavégzés időtartama az öregségi nyugdíjjogosultságra vonatkozó általános szabályok szerint (a korkedvezmény azonban nem vonható le a szükséges 40 évi jogosultsági időből vagy az azon belül szükséges 32 évi keresőtevékenységgel szerzett szolgálati időből! A korkedvezmény kizárólag az érintett személyre irányadó nyugdíjkorhatár éveinek számából vonható le, hogy az így megkapott életkorban igényelhesse a korhatár előtti ellátását – de nem a nők kedvezményes nyugdíját!),

– a fagyszabadság időtartama, ha azt a 15/1971. (V. 22.) ÉVM-MüM együttes rendelet alapján állapították meg,

– a javító-nevelő munkavégzés időtartama.

 

 

 

a) legalább 40 évi (keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel) szerzett jogosultsági idő szerzése, amelyből

b) alapesetben legalább 32 évi szolgálati időt kell keresőtevékenységgel (munkával) szerezni, és

c) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják az érintett hölgy számára, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem állhat (azaz lényegében az ezt a napot megelőző napra meg kell szűnnie a munkavégzésre irányuló összes jogviszonyának – munkaszerződés, megbízási szerződés, stb.).

 

 

A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18.§-a szerint:

(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki

a) legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és

b) azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj.

5. § (1) bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.

(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő.

(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.

(2d) A (2c) bekezdésben előírt jogosultsági idő – ha a jogosult a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy évvel, minden további gyermek esetén további egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken. Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek.

A Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm.rendelet szerint:

12. § (1) A Tny. 18. § (2b)-(2c) bekezdése szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági időnek

a) az 1997. december 31-ét követően a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontjában, valamint (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogviszonyban – ideértve az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatást, a szakmunkástanuló és a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlatát, továbbá a Tbj. 1998. január 1-je és 1999. december 31-e között hatályos 7. § (2) bekezdése szerinti biztosítási időt is -;

b) az 1998. január 1-jét megelőzően

1. az a) pont szerinti jogviszonyban,

2. a kisiparosként,

3. a magánkereskedőként,

4. az alkalmi fizikai munkát végzőként,

5. a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként,

6. a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként,

7. a gazdasági munkaközösség tagjaként,

8. az ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként,

9. a kisszövetkezet tagjaként,

10. a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként,

11. a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként,

12. az egyéni gazdálkodóként,

13. a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként,

14. a külföldi munkavállalóként,

15. a külföldi munkavállaló előadóművészként,

16. az ügyvédi munkaközösség tagjaként,

17. a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,

18. a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,

19. a közjegyzőként,

20. az önálló bírósági végrehajtóként,

21. a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadóművészi tevékenységet folytatóként,

22. a munkaviszonyban nem álló előadóművészként, valamint

23. a 29. § (8) bekezdése, a 36. §, a 41. § és a 44. § (2) bekezdése alapján

szerzett szolgálati idő minősül.

(2) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíj összegét valamennyi megszerzett szolgálati idő alapján kell megállapítani.

(3) A Tny. 18. § (2a)-(2d) bekezdésének alkalmazása során

a) a gyermekgondozást segítő ellátásban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő,

b) a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel egy tekintet alá esik a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő.

Forrás : http://hironline24.net

2016. augusztus 23. (kedd), 22:54