/A ház egyik felében anyukám, a másikban én lakom – mesél Molnár Anikó lapunknak arról, hogyan alakították át nemrégiben édesanyja házát\./
– Persze, egy klasszikus elrendezésű, hosszú parasztházat nem egyszerű otthonossá és kényelmessé kialakítani, így én is többször elölről kezdtem ezt a projektet. Csak néztem a sárga köveket és a kék falakat, és nagyon idegennek tűnt az egész. Mivel amúgy is közel áll hozzám a buddhizmus, a meditáció, átfestettem az egész lakrészemet a föld színeire.
Buddha-képek és egyéb, a meditációt segítő tárgyak kerültek az otthonomba, és máris sokkal jobban éreztem magam. A kedvencem azonban a pince lett, ahová vágattam egy lejáratot, és a terméskővel borított falaival ez a helyiség lett a végén a hálószobám.
Persze meg kellett oldani a szellőzést, ami nem volt egyszerű feladat, de mára ez a probléma is kipipálásra került. Hét kutyám van, így evidens volt, hogy nekik is kell egy olyan helyiség, ahol aludhatnak, játszhatnak.
