Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. október 7 -én, vagyis ma tölti be a 70. életévét.
Vlagyimir Putyin Leningrádban (1991 szeptembere óta Szentpétervár) született 1952. október 7 -én.
/Putyin 1975 \-ben végzett a Leningrádi Állami Egyetem Jogi Tanszékén \(Nemzetközi Jogi ág\)\./
Akadémiai diploma – tudomány kandidátusa (jog).
1997 -ben a Szentpétervári Bányászati Intézetben megvédte az ásvány- és erőforrásbázis -reprodukció stratégiai tervezése a feltörekvő szabad piacgazdasági kapcsolatok összefüggésében (Szentpétervár és a leningrádi régió) című dolgozatát.
A Leningrádi Állami Egyetem elvégzése után a Szovjetunió KGB -be került. Első munkahelye a titkárságon, majd a KGB Leningrádért és a Leningrádi régióért felelős titkosszolgálati egységében volt. A moszkvai tanulmányok után a KGB Leningráddal és a Leningrádi Régióval foglalkozó irodájának N. 1. osztályára (külföldi hírszerzés) helyezték át.
1985 -ben megbízást kapott a Német Demokratikus Köztársaság KGB -irodájában. 1990 -ig Drezdában dolgozott. Vezető operatőr, asszisztens és osztályvezető asszisztens. 1990 januárjában visszatért a Szovjetunióba.
1990 februárjától a Leningrádi Állami Egyetem rektora külügyi asszisztenseként, majd Anatolij Szobcsák leningrádi polgármester tanácsadójaként dolgozott.
1991 júniusában Putyint nevezték ki a Szentpétervári Polgármesteri Hivatal külkapcsolati bizottságának elnökévé.
1991 augusztusában a polgármesteri hivatal többi tisztviselőjével együtt felléptek a rendkívüli állapot állambizottsága ellen.
1992 -ben Szentpétervár alpolgármesteri tisztségét töltötte be, miközben megtartotta a külkapcsolati bizottság vezetői posztját. 1994 márciusában, amikor Sobchak átvette a város adminisztrációjának élét, Putyint nevezték ki első helyettesének. Később, amikor a városvezetés és a polgármester posztjait összevonták, Putyin tisztségét alpolgármesternek, a város külügyi bizottságának elnökére nevezték át.
Miután Szobcsák 1996 júniusában elveszítette a pétervári polgármester -választást, Putyin lemondott posztjáról. 1996 augusztusában áthelyezték az orosz elnöki ingatlanigazgatóság egyik tisztségébe, annak főnöki helyettese minőségében (közvetlen felettese ebben a minőségében Pavel Borodin). Felügyelte az igazgatóság jogi osztályát és a külföldi vagyonnal kapcsolatos ügyeket.
1997. márciusától az elnöki személyzet helyettes vezetője, az elnöki fő ellenőrzési igazgatóság vezetője.
1998. május-júliusban-az elnöki stáb első helyettese (1996-1997-ben az elnöki stábot Anatolij Chubais, 1997-1998-ban Valentin Yumashev vezette).
1998. július – 1999. augusztus – a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB) igazgatója. Putyin elődje ebben a minőségében Nyikolaj Kovaljov volt. Ezzel párhuzamosan, 1999 márciusától augusztusáig – az Orosz Biztonsági Tanács titkára.
1999. augusztus 9-én Borisz Jelcin elnök televíziós beszédében azt mondta, hogy elhatározta, hogy elbocsátja a Szergej Sztaszin vezette kormányt, és felkérte az Állami Dumát, hogy hagyja jóvá Vlagyimir Putyint Oroszország új miniszterelnökeként. Jelcin elmondta, hogy Putyint látja utódjának, és reméli, hogy sikerül “megszilárdítani a társadalmat”.
1999. augusztus 16 -án az Állami Duma jóváhagyta Putyin miniszterelnöki kinevezését (a szavazásban részt vevő 439 -ből 233 törvényhozó támogatását kapta, 17 tartózkodás mellett).
1999. december 31 -én Borisz Jelcin elnök bejelentette lemondását, így Putyin kezébe helyezte az elnöki feladatokat.
2000. március 26 -án Oroszországban előrehozott elnökválasztás volt, amelyen tizenegy jelölt vett részt. Putyin lett a győztes, aki az első fordulóban a szavazatok 52,94% -át gyűjtötte be. Gennagyij Zjuganov kommunista jelölt második lett 29,21%-kal. Az újonnan megválasztott elnök beiktatására 2000. május 7-én került sor.
2004. március 14-én Putyint második ciklusra megválasztották, és az első fordulóban 71,31% -ot kapott (Nikolai Kharitonov kommunista jelölt volt a második helyezett 13,69% -kal).
2008. május 8 -tól 2012. május 7 -ig Putyin volt Oroszország miniszterelnöke (kinevezését a 448 -ból 392 törvényhozó támogatta). Elődje Zubkov Viktor volt.
2008-2012-ben Putyin vezette az Egységes Oroszország nemzeti pártot (anélkül, hogy a párt tagja lett volna).
2011. szeptember 24 -én Dmitrij Medvegyev akkori elnök felkérte az Egységes Oroszország párt 12. országos kongresszusát, hogy Putyint jelölje újra Oroszország elnökévé.
A 2012. március 4 -i választásokon Putyint 63,6% -os többségi szavazással választották elnöknek az első fordulóban. Második a kommunista Gennagyij Zjuganov 17,18%-kal. Putyin 2012. május 7 -én lépett hivatalba. 2012 -től az elnöki megbízatást hat évre meghosszabbították az alkotmány 2008. december 30 -án bevezetett módosítása értelmében.
2013. június 12. óta Putyin az Összoroszország Népfront civil mozgalom vezetője.
2018. március 18-án Putyint 76,69% -os többséggel újraválasztották Oroszország elnökévé. A második helyezett, Pavel Grudinin, az Orosz Föderáció Kommunista Pártja 11,77% -ot kapott.
Az orosz fegyveres erők főparancsnoka, az Államtanács, a Biztonsági Tanács, a Katonai-ipari Bizottság és az elnöki hivatal alatt álló egyéb tanácsadó testületek elnöke.
Az Orosz Földrajzi Társaság (2010 óta) és a Lomonoszovi Moszkvai Állami Egyetem (2013 óta) kuratóriumának, valamint az Oroszország – Esélyek országa nonprofit szervezet felügyelőbizottságának elnöke (2019 óta).
2020 -ban bejelentett bevétel – 9,995 millió rubel.
Ezredes, nyugdíjas.
Közel 20 orosz és külföldi kitüntetés és díj birtokosa.
Számos orosz és külföldi akadémia és egyetem tiszteletbeli doktora.
2007 -ben a Time magazin Putyint választotta az év emberének.
2013 -ban, 2014 -ben, 2015 -ben és 2016 -ban Putyin szerepelt a Forbes legerősebb személyek listájának élén.
1999-ben Vaszilij Shestakov és Aleksey Levitsky közreműködésével Vlagyimir Putyinnal közösen írták meg a Judo tanulása című könyvet.
2017 -ben a Showtime amerikai kábeltelevíziós csatorna vetítette Oliver Stone A Putyin -interjú című dokumentumfilmjét, amely két év alatt forgatott több mint két tucat találkozón alapul az orosz elnökkel.
Idegen nyelvek – német és angol nyelvtudás.
Hobbijaim: alpesi sí, jégkorong, horgászat.
A judo és a sambo birkózás sportmestere címe. Leningrád bajnoka szambóban (1973) és judóban (1976). 2006 -ban az Európai Judo Unió tiszteletbeli elnökévé nevezték ki. 2010 -ben elnyerte a Dél -koreai Yongin Egyetem Judo doktori címét.
Fekete öv karatéban. 2014 novemberében a Kyokushin-kan karate-do nemzetközi szervezet Putyin nyolcadik Kyokushin-kan dan díját kapta.
2013 -ban tiszteletbeli kilencedik danot szerzett koreai harcművészeti taekwondóban.
Magyar Tudat
2022. október 08. (szombat), 14:35
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.