/Hiába emelkedik egy nyugdíj az infláció mértékével, a keresetekhez képest tovább nőhet a lemaradása – erre figyelmeztet a Nyugdíjasok Országos Képviselete \(NYOK\)\./
Emelkedhet a nyugdíj, miközben tovább nő a lemaradás
Önmagában a nagyobb összeg még nem jelenti azt, hogy javul a nyugdíjasok helyzete a dolgozókéhoz képest. Amennyiben a keresetek gyorsabban nőnek az áraknál, a kizárólag inflációhoz igazított ellátások egyre kisebb részét teszik ki az átlagfizetésnek.
Éppen ezt kifogásolja a NYOK. Közlésük szerint a 2010-es évek elején az átlagnyugdíj még a nettó átlagbér 65–70 százalékának felelt meg, mára viszont 50 százalék alá csökkent ez az arány. A szervezet ezt az idősek folyamatos elszegényedéseként értékeli, és elégtelennek tartja a jelenlegi emelési módszert.
Álláspontjuk szerint ezért szükséges a vegyes indexálás: olyan számítás, amelyben az infláció mellett a bérek változása is szerepet kapna.
Külön programmal rendeznék a leszakadó ellátásokat
Két problémára kétféle megoldást javasolnak. Az éves emelés szabályainak megváltoztatása a további leszakadást fékezné, a már kialakult különbségeket pedig szakaszos korrekciós programmal mérsékelnék.
Indoklásuk szerint a régebben és az újabban megállapított nyugdíjak közötti eltérés tarthatatlan mértékűvé vált. Közleményük ezért a 2008 óta folyósított ellátások célzott rendezését sürgeti, valamennyi nyugdíj értékállóságára figyelemmel.
A vegyes indexálásról 2027-ben hozatnának döntést, az alkalmazását pedig 2028-tól kérik. Ez az érdekképviselet javasolt menetrendje; konkrét emelési százalékot vagy személyenként kiszámolható többletet a nyilatkozat nem tartalmaz.
Támogatják a kisnyugdíjak emelését, de vitatják az elosztást
Kormányzati oldalról már ismertették a jövő évre tervezett változtatásokat. Az október 31-i hivatalos tájékoztató 2027 januárjára 3 százalékos általános emeléssel, 120 ezer forintos nyugdíjminimummal és a kisnyugdíjak további, sávos növelésével számol. A minimum rendezése és a sávos emelések a kormány közlése szerint mintegy 455 ezer nyugdíjast érintenének.
Ezek közül az alacsony ellátások emelését, különösen a minimum rendezését a NYOK is támogatja.
Érvelésük szerint a nyugdíj összegét elsősorban a szolgálati időnek és a befizetett járulékoknak kellene meghatároznia. Szociális segítséget indokoltnak tartanak, de azt hosszabb távon elkülönítenék a nyugdíjrendszertől. Rászorultság vizsgálatakor pedig a teljes jövedelmet, így a külföldről folyósított nyugdíjat is figyelembe vennék.
Az ígéret már szerepel a TISZA programjában
Nem ismeretlen elképzelést tesznek a kormány elé. A TISZA 2026. február 7-én bemutatott választási programja világosan fogalmazott:
„Vállaljuk, hogy a nyugdíjak újra követni fogják a bérek alakulását.
Ehhez képest a 2027-re ismertetett általános emelés továbbra is az inflációhoz igazodik. A kisnyugdíjak külön növelése fontos változtatás lehet az érintetteknek, de önmagában nem valósítja meg a nyugdíjak általános bérkövetését.
A választási program és a bemutatott emelési szabályok között tehát egyelőre maradt mit felzárkóztatni. A NYOK most konkrét döntési és bevezetési időpontot javasol ehhez; az ismertetett intézkedésekből ugyanakkor nem következik, hogy a kormány végleg lemondott volna a korábbi vállalásáról.
Kérdőív helyett érdemi beleszólást szeretnének
„Valódi társadalmi egyeztetést, ne formális online kérdőíveket!” – áll a szervezet sajtónyilatkozatában.
Külön megszólítják a parlamenti frakciókat, mindenekelőtt a kormánypárti képviselőcsoportot: azt szeretnék, hogy a 2027-es költségvetés tárgyalásakor egyeztessenek velük. Időben történő bevonást, megfelelő tájékoztatást és visszajelzést várnak, mert hiányolják a nyugdíjrendszer jövőjéről szóló információkat.
Az érdekképviselet ezek szerint nem pusztán kitöltené a kérdőívet: a válaszokra is kíváncsi. A nyugdíjasok számára pedig az lesz a kézzelfogható fejlemény, ha a felzárkóztatási javaslatokhoz elfogadott szabályok, meghatározott összegek és végrehajtási határidők társulnak.
Felhasznált források
2026. november 03. (kedd), 16:26
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.