/Újabb súlyos részletek kerültek elő a Szijjártó Péter minisztersége alatt lebonyolított lélegeztetőgép\-beszerzésekről\./
Az ügyben már nem csupán az a kérdés, hogy túl sok gépet vásároltak-e, illetve indokoltak voltak-e a kifizetett összegek.
Előkerültek a 2020-as minősítések
A Külügyminisztérium átvilágítása során megtalált dokumentumok szerint a tárcához kirendelt katonaorvos három kategóriába sorolta a gépeket. Az „A” jelölést a kórházi használatra alkalmas, a „B” minősítést a súlyos kompromisszummal használható, de nem javasolt, a „C” kategóriát pedig a használatra egyáltalán nem javasolt eszközök kapták.
Velkey közlése szerint körülbelül 8413 gép került az „A” kategóriába, míg 7874 készülék „B” vagy „C” minősítést kapott. Ez azt jelenti, hogy a megvizsgált berendezések jelentős részénél már akkor komoly kifogások merültek fel.
Nem egyszerű esztétikai hibákról volt szó
Az egyik katonaorvosi észrevétel szerint a beadott levegőmennyiséget szabályozó gomb lötyögött, és tizenháromszor lehetett körbeforgatni a két végállapot között. Az értékelés alapján emiatt nem lehetett pontosan beállítani a készüléket.
Velkey szerint más gépekről leestek a tekerőgombok, egyes eszközöknél pedig csak annyit rögzítettek: „nem megfelelő”.
A problémás gépek később „jó” minősítést kaptak
Velkey állítása szerint a három eredeti kategóriából később csak kettő maradt a minisztériumi nyilvántartásban. Az „A” minősítésű készülékek „kiváló” besorolást kaptak, míg a „B” és „C” kategóriába tartozó gépek egyaránt „jó” minősítés alá kerültek.
A „B” és „C” kategóriába sorolt készülékek viszont egyaránt „jó” minősítést kaptak.
Így ugyanabba a pozitív kategóriába kerülhetett egy súlyos kompromisszummal használható gép és egy olyan készülék is, amelynek alkalmazását eredetileg egyáltalán nem javasolták. Velkey szerint ezek közül problémás berendezések kórházakba és szociális intézményekbe is eljuthattak. A vizsgálatnak kell megállapítania, hogy ténylegesen használták-e ezeket betegeken.
Feljelentés történt, Szijjártó felelősségét is vizsgálhatják
Orbán Anita külügyminiszter bejelentette, hogy a tárca feljelentést tett a 2020-as, nagyjából 300 milliárd forint értékű beszerzések miatt. A minisztériumi átvilágítás szerint a feltárt információk felvetik a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját.
Szijjártó Péter 2020-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője volt, a beszerzéseket pedig az általa irányított tárca bonyolította. Ezért tisztázni kell, milyen információk jutottak el hozzá, tudott-e a minőségi problémákról, és ki engedélyezte a kategóriák későbbi megváltoztatását.
Jelenleg nincs jogerős megállapítás arról, hogy Szijjártó Péter személyesen bűncselekményt követett volna el.
Az viszont már nagyon konkrét ténykérdés, hogy egy „használata egyáltalán nem javasolt” eszközből pontosan hogyan lett „jó”.
2026. augusztus 31. (hétfő), 20:39
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.