Munkaidő, részmunkaidő, túlóra, munkaközi ebéd, munkakezdés ideje 2016-os szabályok!

Munkaidő, részmunkaidő, túlóra, munkaközi ebéd, munkakezdés ideje – munkajogi szabályok 2016!

Mit jelent a munkaidőkeret? Hogyan és mikor változhat a munkakezdés ideje? Heti 40 óra munkavégzés után kötelezheti-e a cég hétvégi munkára a dolgozót? A túlórát mikor és hogyan kell kifizetni, vagy kiadni? /Folytatódik a munkajogi sorozat\./

Rosszak a munkavállalói tapasztalatok a rugalmas munkavégzés kapcsán.

Azt állítják, a cégek általában nem tartják be a munkaidőkereteket. Sok esetben nem is csak a munkaidő betartása okoz gondot, de a munka közi ebéd vagy a jelenléti ív és a bérnyilvántartás is.

Cselédi Zsolt munkajogász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, amennyiben jogszabályban előírt képesítésre van szükség a munka elvégzéséhez, a továbbképzés a munkavállalót terheli. Ha viszont a munkavállaló írja elő a képzést, akkor hozzá kell járulnia annak elvégzéséhez, anyagilag vagy munkaidő rendelkezésre bocsátásával – tette hozzá.

Sabacz Róbert, a Kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya munkaügyi ellenőrzési osztályának főosztályvezető-helyettese hozzátette, hogy ezek a problémák az ellenőrzések során csak ritkán jönnek elő, a bejelentések elenyésző számát képezik.

Cselédi Zsolt úgy folytatta, hogy a munka törvénykönyve rögzíti a munkaidőt, teljes munkaidő esetén az napi 8, heti 40 óra.

Hozzátette, hogy munkaidőnek minősül minden olyan tevékenység, amit a munkavállaló a munkáltató kérésére vagy javára végez, ilyen például az e-mailekre való válaszlevél írása is. Szavai szerint ha ez teljes időtartamban meghaladja a napi nyolc órát, és nincs az általánostól eltérő munkabeosztás vagy időkeret, akkor a nyolc órát meghaladó időszakra rendkívüli munkavégzést kell nyilvántartani és elszámolni.

A műsorban elmondta, a munkaidőkeret azt jelenti, hogy a napi, illetve a heti munkaidőt nem az általános munkarend figyelembevételével osztja be a munkavállaló, hanem a munkanapokra egyenetlenül.

Napi négy óránál kevesebbre nem lehet beosztani egy munkavállalót, de a heti pihenőnapokat bizonyos korlátozásokkal el lehet mozgatni – fűzte hozzá. Általános szabály szerint a munkaidőkeret hossza négy hónap, amit további feltételek teljesülése esetén hat hónapra, kollektív szerződés esetén pedig akár 12 hónapra meg lehet hosszabbítani.

A jogász kiemelte, hogy a napi munkaidő-maximummal és pihenőidő-minimummal kapcsolatos szabályok a következők: a napi 8 órás munkaidőt maximum 12 órára lehet emelni, bizonyos feltételekkel.

Ennél többet dolgozni elvileg nem szabályos – tette hozzá Cselényi Zsolt. A minimális pihenőidő 11 óra, ami azt jelenti, hogy az előző munka befejezése és a következő munkakezdés között minimum 11 órának kell eltelnie. A folytatólagos munkarendben dolgozók esetén ez a minimum 8 óra – magyarázta.

Sabacz Róbert megjegyezte, hogy a munkaidőkerethez fűződő, vagyis a munkaidő-beosztással kapcsolatos szabálytalanságok jönnek elő túlnyomó többségben az ellenőrzések során.

A munkaidőkeret egyébként rugalmas alkalmazási formát tesz lehetővé a munkaadóknak – fűzte hozzá.

Forrás : hirado.hu

2016. január 13. (szerda), 16:07