Munkaidő, részmunkaidő, túlóra, munkaközi ebéd, munkakezdés ideje 2016-os szabályok!
Hirdetés
Hirdetés
Munkaidő, részmunkaidő, túlóra, munkaközi ebéd, munkakezdés ideje – munkajogi szabályok 2016!
Mit jelent a munkaidőkeret? Hogyan és mikor változhat a munkakezdés ideje? Heti 40 óra munkavégzés után kötelezheti-e a cég hétvégi munkára a dolgozót? A túlórát mikor és hogyan kell kifizetni, vagy kiadni? /Folytatódik a munkajogi sorozat\./
Hirdetés
Rosszak a munkavállalói tapasztalatok a rugalmas munkavégzés kapcsán.
Hirdetés
Azt állítják, a cégek általában nem tartják be a munkaidőkereteket. Sok esetben nem is csak a munkaidő betartása okoz gondot, de a munka közi ebéd vagy a jelenléti ív és a bérnyilvántartás is.
Cselédi Zsolt munkajogász a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, amennyiben jogszabályban előírt képesítésre van szükség a munka elvégzéséhez, a továbbképzés a munkavállalót terheli. Ha viszont a munkavállaló írja elő a képzést, akkor hozzá kell járulnia annak elvégzéséhez, anyagilag vagy munkaidő rendelkezésre bocsátásával – tette hozzá.
Hirdetés
Sabacz Róbert, a Kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya munkaügyi ellenőrzési osztályának főosztályvezető-helyettese hozzátette, hogy ezek a problémák az ellenőrzések során csak ritkán jönnek elő, a bejelentések elenyésző számát képezik.
Cselédi Zsolt úgy folytatta, hogy a munka törvénykönyve rögzíti a munkaidőt, teljes munkaidő esetén az napi 8, heti 40 óra.
Hirdetés
Hozzátette, hogy munkaidőnek minősül minden olyan tevékenység, amit a munkavállaló a munkáltató kérésére vagy javára végez, ilyen például az e-mailekre való válaszlevél írása is. Szavai szerint ha ez teljes időtartamban meghaladja a napi nyolc órát, és nincs az általánostól eltérő munkabeosztás vagy időkeret, akkor a nyolc órát meghaladó időszakra rendkívüli munkavégzést kell nyilvántartani és elszámolni.
A műsorban elmondta, a munkaidőkeret azt jelenti, hogy a napi, illetve a heti munkaidőt nem az általános munkarend figyelembevételével osztja be a munkavállaló, hanem a munkanapokra egyenetlenül.
Hirdetés
Napi négy óránál kevesebbre nem lehet beosztani egy munkavállalót, de a heti pihenőnapokat bizonyos korlátozásokkal el lehet mozgatni – fűzte hozzá. Általános szabály szerint a munkaidőkeret hossza négy hónap, amit további feltételek teljesülése esetén hat hónapra, kollektív szerződés esetén pedig akár 12 hónapra meg lehet hosszabbítani.
A jogász kiemelte, hogy a napi munkaidő-maximummal és pihenőidő-minimummal kapcsolatos szabályok a következők: a napi 8 órás munkaidőt maximum 12 órára lehet emelni, bizonyos feltételekkel.
Hirdetés
Ennél többet dolgozni elvileg nem szabályos – tette hozzá Cselényi Zsolt. A minimális pihenőidő 11 óra, ami azt jelenti, hogy az előző munka befejezése és a következő munkakezdés között minimum 11 órának kell eltelnie. A folytatólagos munkarendben dolgozók esetén ez a minimum 8 óra – magyarázta.
Sabacz Róbert megjegyezte, hogy a munkaidőkerethez fűződő, vagyis a munkaidő-beosztással kapcsolatos szabálytalanságok jönnek elő túlnyomó többségben az ellenőrzések során.
Hirdetés
A munkaidőkeret egyébként rugalmas alkalmazási formát tesz lehetővé a munkaadóknak – fűzte hozzá.
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
