Nagy Feró: rákot eszem, és konyakkal öblítem le.. Felvág a milliomos nagypapa, eközben másoknak ennivalóra sem telik

/Gyerekkorában utálta a spenótot és a sóskát, de mára megszerette\./

Nagy Feró szívesen tölt időt a konyhában. A köztársasági elnök által egy héttel ezelőtt, március 15-én Kossuth-díjjal kitüntetett rockénekesnek nincsenek nagy álmai, azt vallja, a boldogsághoz elég egy baráti társaság, no meg néhány üveg bor.

Milyen ételeket főz szívesen mostanában?

A legkedvesebb ételem a mézes-csilis rák, amit annak idején Dörner Györgytől tanultam, s azóta fokozatosan továbbfejlesztettem: legalább egy marék fokhagymát használok hozzá, és két csomag petrezselyemzöldet. A főzést általában egy pohár borral kezdem, persze azért a tepsibe is öntök egy keveset, mert hogy néz az ki, hogy én iszom, a ráknak meg nem adok? A legfinomabb része a tepsi oldalára odasült mártás, azt friss kenyérrel szoktam felitatni. Egyébként én a kezdetektől fogva úgy főzök, hogy megnézem, milyen alapanyagok vannak odahaza, s ha nagyon gyér a kínálat, akkor is főzök egy csurgatott levest köménymaggal, ecettel ízesítve.

Ha véletlenül találok egy kis szalonnát, azt is beleaprítom. A minestrone levesem állítólag kitűnő, de abból csak nagy adagot tudok főzni.

Hogyan kapcsolódik össze a bor és a gasztronómia az életében?

Főzés közben szeretek borozgatni, s néha már nem tudom eldönteni, hogy főzni szeretek jobban, vagy inni. A mézes-csilis rákot például rozéval locsolom, de a végén már inkább shirazt kortyolgatok hozzá.

Szeretem a finom borokat, jókat lehet beszélgetni poharazgatás közben.