Nagyon sok magyart fenyeget a szegénység
Hiába a bérfejlesztés, uniós összehasonlításban még nem vesszük fel a versenyt a legtöbb ország minimum fizetésével. Mindeközben a munkát vállalók közel egytizedét fenyegeti a szegénység – derült ki az Eurostat adataiból. Az atv./hu által megkérdezett szakértők más\-más dolgot emeltek ki ezzel kapcsolatban\: egyikük szerint a jövedelemszintet tekintve van előrelépés a szegénységből, annak ellenére, hogy az adórendszer pont az alsóbb rétegeket sújtja inkább, míg a másik úgy véli, a közmunka „duzzasztotta fel” a dolgozói szegénységet\./
Hiába a munka, nem törvényszerű, hogy az megvéd a szegénységtől. Magyarországon a dolgozók tizedét fenyegeti a szegénység – világít rá egyik friss felmérésben az Eurostat. A munkanélküliek helyzete cudarabb: csaknem felük, 48,2 százalék számít szegénynek. Az Eurostat azt nézte: mekkora az egy főre jutó összes jövedelem medián értéke. Magyarul: az az összeg, amelynél az ország egyik fele többet, míg a másik kevesebbet kap.
Egy másik jelentés már a minimálbéreket vizsgálta, szintén az Eurostat jóvoltából. Ebben – amely az uniós minimálbéreket veti össze – Magyarország a lista végén, hátulról az 5. helyet foglalja el a 445 eurós értékével.
Jól látszik tehát, hogy a bérek terén hazánk leszakadni látszik, még annak ellenére is, hogy komoly bérfelzárkóztatás lépett életbe egyes ágazatokban, a minimálbér mellett pedig a garantált bérminimum is emelkedő pályán halad. Itt fontos kiemelni: vásárlóerő-paritáson mérve az értékeket más a helyzet. Például a szlovákok 480 eurós minimálbére annyit ér ott, mintha nálunk 424 euró lenne a minimum juttatás. Igaz, így is több marad a zsebükben, hiszen egy ottani minimálbéresnek kevesebb, mint feleannyit kell adóznia, mint magyar sorstársának.
Forrás: Reuters
Emelkedő életszínvonal, vesztes szegények
A szegénységi mutatók és jövedelemszintek relatívak, pont azért, mert egy magyar ember a magyar viszonyokhoz képest lesz szegény vagy gazdag, nem Németországhoz vagy Kambodzsához képest – nyilatkozta Madár István az atv.hu-nak, majd hozzátette: „hogy tud-e kávét venni belőle, a német az valószínűleg tud, a magyar meg kevésbé”.
A MINIMÁLBÉR EMELÉSÉNEK LEHETNE EGY OLYAN HATÁSA, HOGY TÖBBEN ÉRJÉK EL A MEDIÁNJÖVEDELEM 60%-ÁT, ÉS EZÁLTAL ARRA IS KÉPES, HOGY A DEFINÍCIÓSZERŰ JÖVEDELMI SZEGÉNYSÉGET ENYHÍTSE.
Kiemeli: a jelenlegi környezetben a minimum bérek emelésének kevesebb áldozata van a munkaerőhiány miatt.
Noha a 2008-as válságot követően nem alakult kedvezően a 2010-es évek eleje, de egy óvatos fordulat után a bérek elkezdtek emelkedni. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor az árak is emelkedtek, illetve a bérből is jelentős részt vonnak el adó formájában. A közgazdász szerint a jövedelemszinteket tekintve van előrelépés a szegénység irányából, ugyanakkor erősen áfa-alapú az adózásunk, ami a szegényebbeknek nagyobb adóterhet jelent, mint a gazdagoknak. Kiemeli a lineárissá vált személyi jövedelemadót is, amelynek köszönhetően „az első megszerzett forintunkat ugyanúgy adóztatjuk, mint a milliárdosok utolsó megszerzett forintját”. Eközben a világ nagy részén máshogyan működik a személyi jövedelemadó rendszere. A szegények kevésbé adóztatja, illetve a gazdaságnövekedés „győzteseinek” bérnövekedését tompítja.
Emberek tömege alig-alig „üti meg” a szegénységi küszöböt
Azóta növekszik a dolgozói szegénység, hogy „a közmunkát ilyen nagyon durván földuzzasztották” – ezt már Bass László mondta az atv.hu munkatársának, majd azzal folytatta: 2013 előtt 60-80 ezer közmunkás volt egy hónapban, ez tavaly felment 220 ezerre, most megint kicsit visszaesett, 180 ezernél tart. Annyit jelent ez szerinte, hogy a családfő dolgozik, és a család jövedelme messze leszakadt az átlagtól. Példát is hozott: van egy négytagú család, ahol a családfő közmunkába áll, és 80 ezer forintot visz haza havonta, az anya meg otthon van a gyerekekre vigyázva, akik után kapnak 30 ezer forintot.
Ha megnézzük a szegénységi rátákat a szociológus szerint, azok stagnálnak, vagy kis mértékben javulnak. A közmunka arra jó, hogy nagyjából erre a szegénységi küszöbre hozza fel a családot. Hozzátette:
KORÁBBAN, HA VALAKINEK BEJELENTETT ÁLLÁSA VOLT, AKKOR SEM KERESETT JÓL, DE LEGALÁBB A SZEGÉNYSÉGI KÜSZÖB FELETT VOLT.
A tömeges közmunkát megelőzően a munkanélküliek tábora erősítette a szegényeket, most viszont megjelentek azok, akik dolgoznak, és ennek ellenére sem keveredtek ki ebből az élethelyzetből.
Nagyok az egyenlőtlenségek Magyarországon, és úgy tűnik, hogy növekednek – emelte ki Bass László, mindezt azután, hogy elmondta: még mindig kevés információjuk van arról, hogyan is oszlanak el a jövedelmek, pedig ez kulcskérdés, magából a minimálbért taglaló adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Szerinte jellemző, hogy a felső jövedelmi tized „meglehetősen elszakad a társadalom egészétől”. A riasztó viszont az – emeli ki – hogy a középréteg alul csoportosul, vagyis sokan vannak, akik közel vannak a szegénység veszélyéhez. Itt olyan átlagemberről van szó, aki biztonságban éri magát, de kevés kell a „katasztrófához”. Kiemelte: az emberek tömege, még ha nem is szegény, alig-alig van a szegénységi küszöb felett. Olyannyira, hogy egy váratlan, negatív esemény könnyen bajba sodorhatja a családot.
atv.hu
2018. február 28. (szerda), 22:31
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
