Hivatalosan is kimondta az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka: uniós jogot sért a magyar kormány által létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZVH) működését megalapozó törvény. A vélemény ugyan még nem jelent végleges ítéletet, ám a luxembourgi bíróság gyakorlata alapján szinte mindig előrevetíti a döntés irányát – és most ez egyáltalán nem fest jól a kabinet számára.
A főtanácsnok több mint egy tucat uniós jogszabályba ütköző rendelkezést sorolt fel, amelyek alapján a magyar jogalkotás komoly konfliktusba került az uniós alapelvekkel. A 2023-ban létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal ugyanis szinte bárkit ellenőrizhet, akit – saját megítélése szerint – „a magyar szuverenitás veszélyeztetőjeként” azonosít.
Az Európai Bizottság már korábban kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, ám a kormánnyal folytatott levelezés nem vezetett eredményre. Így 2024 októberében pert indítottak a magyar állam ellen, és azt kérik az EU bíróságától, hogy mondja ki:
Magyarország a törvény elfogadásával megsértette az uniós jogból eredő kötelezettségeit.
A Bizottság szerint a hivatal olyan széles jogosítványokat kapott, amelyek nem esnek valódi bírói kontroll alá, ez pedig európai szemmel különösen aggályos.
Brüsszel értékelése szerint a jogszabály akadályozhatja az uniós polgárok, civil szervezetek és médiaszolgáltatók magyarországi működését, miközben sérülhetnek alapvető demokratikus jogok:
A Bizottság figyelmeztetése szerint a szabályozás súlyos, akár visszafordíthatatlan következményekkel is járhat, mivel a hivatal vizsgálatai jó hírnevet rombolhatnak, különösen civil szervezetek vagy sajtóorgánumok esetében.
Erre már volt is példa: a Fővárosi Törvényszék kimondta, hogy az SZVH megsértette az Átlátszó jó hírnevét, amikor azt külföldi finanszírozással és dezinformációval hozta összefüggésbe.
A főtanácsnok szerint a jogszabály több ponton ütközik az uniós elsődleges és másodlagos jogba, beleértve azokat az alapelveket is, amelyek a demokratikus, pluralista társadalom működésének feltételei.
Bár a mostani dokumentum még nem ítélet, a tapasztalat azt mutatja, hogy az esetek döntő részében követi azt a bíróság.
Az Európai Bizottság újabb eljárást indíthat, immár pénzügyi szankciók kiszabására.
A bírságot a magyar állam vagy befizeti, vagy – a jól ismert uniós mechanizmus alapján – levonhatják a Magyarországnak járó uniós forrásokból, kamatokkal növelve.
A történet tehát korántsem ért véget: ha Luxemburgban is megszületik az elmarasztaló ítélet, a kormánynak szembe kell néznie a ténnyel, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal törvényét minden bizonnyal át kell írni, különben pénzügyi és jogi következmények sora indulhat el.
És hogy mi lesz ebből? Nos, Brüsszel egyelőre türelmes, de a jelek szerint egyre kevésbé fogadja el a magyar kormány szuverenitásra hivatkozó érvelését.
2026. február 13. (péntek), 09:31
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.