Nem finomkodott: Megfegyelmezte Dúró Dórát a Szinetár Dóra!
Szinetár Dóra könyörtelenül szembesítette Dúró Dórát: erre nem volt elég a házszabály.
Szinetár Dóra kemény kérdést szegezett Dúró Dórának
/Komoly felháborodást váltott ki, hogy a Mi Hazánk hat képviselője ülve maradt, miközben az Országgyűlés többi jelen lévő tagja felállva, egyperces néma csenddel emlékezett a roma holokauszt áldozataira\./
Szinetár Dóra nyílt levélben reagált a történtekre. Nemcsak azt kérte számon, miért nem álltak fel, hanem arra is figyelmeztetett, milyen veszélyes következménye lehet annak, ha a politika emberek egész csoportjait bélyegzi meg.
A színésznő Dúróék saját politikáját fordította vissza ellenük:
„Mi lesz, ha mentek ti is a levesbe?”
Szinetár arra kérdezett rá, mi történik akkor, ha egyszer nem a romák, a melegek vagy más, politikailag támadhatóvá tett közösségek kerülnek célkeresztbe, hanem éppen azok, akik ma magabiztosan döntik el, kit tartanak elfogadhatónak.
A figyelmeztetés lényege az volt, hogy a kirekesztés módszerét később már azok sem feltétlenül tudják irányítani, akik eredetileg alkalmazni kezdték.
Szinetár nem bizonyította, hogy Dúró Dóra vagy a Mi Hazánk képviselői gyűlölik a romákat. A párt ezt kifejezetten tagadta. A színésznő azonban feltett egy olyan kérdést, amely jóval túlmutatott a parlamenti egyperces néma csend ügyén: milyen társadalmat épít az a politika, amely újra és újra csoportokat jelöl ki problémaként?
A ledarált történelemkönyvről szóló mondat különösen nagyot ütött
Szinetár levelének egyik legerősebb mondata Dúró Dóra legismertebb korábbi politikai akciójára utalt:
„Ti a történelemkönyveteket is ledaráltátok olvasás előtt?”
A célzás egyértelmű volt. Dúró Dóra 2020-ban egy iratmegsemmisítővel ledarálta a Meseország mindenkié című mesekönyv egyik példányát, tiltakozásul annak LMBTQ-témái ellen. Nem sokkal később egy másik mesekönyvet széttépett és kidobott.
A történelemkönyv ledarálásáról szóló mondat ezért nem véletlen szófordulat volt. Szinetár pontosan arra a politikai performanszra utalt, amelynek üzenete az volt, hogy bizonyos gondolatokat és ábrázolásokat nem vitával, hanem látványos megsemmisítéssel kell elutasítani.
A színésznő ezzel arra figyelmeztetett, hogy a tömeges politikai üldözések nem egyik napról a másikra kezdődnek. Először az válik elfogadhatóvá, hogy bizonyos embereket kevesebbnek, veszélyesebbnek vagy kevésbé odatartozónak tekintsenek. A történelemben ennek számos tragikus következménye volt.
Lehet vitatkozni Szinetár hangnemével, és túlzónak lehet tartani a történelmi párhuzamot. Egy radikális vagy kirekesztő politikai mondatból természetesen nem következik automatikusan egy újabb népirtás. A mögötte álló kérdés azonban ettől még jogos: mi történik, ha a társadalom elfogadja, hogy embereket származásuk, vallásuk, szexualitásuk vagy más csoporthoz tartozásuk alapján kezeljenek gyanúsabbként?
Szinetár üzenete szerint a gyűlöletet nem lehet pontosan szabályozni.
A Mi Hazánk szerint nem a romák ellen tiltakoztak
Toroczkai László szerint a Mi Hazánk képviselői azért maradtak ülve, mert a Tisza megsértette a parlamenti megállapodásokat. Állítása alapján a néma felállásról előzetesen egyeztetni kellett volna a frakciókkal, és egy felszólaló képviselő nem kérhette volna ezt váratlanul.
A párt hangsúlyozta, hogy minden olyan áldozat előtt fejet hajt, akit származása miatt gyilkoltak meg. Toroczkai nem mondta azt, hogy képviselőik rasszista szándékból maradtak ülve, ezért nem lenne korrekt így értelmezni a magyarázatát.
Ettől azonban még megmaradt egy egyszerű probléma: a házszabály megsértését később is szóvá lehetett volna tenni.
A Mi Hazánk képviselői felállhattak volna hatvan másodpercre, majd kérhettek volna rendkívüli házbizottsági ülést, tarthattak volna sajtótájékoztatót, és elmondhatták volna, miért tartják szabálytalannak a Tisza eljárását.
A történet folytatása még beszédesebb volt. Másnap az Országgyűlés már szabályosan, előzetesen egyeztetett formában emlékezett meg a roma holokauszt áldozatairól. A Mi Hazánk jelen lévő képviselői ekkor felálltak, Dúró Dóra és Novák Előd viszont nem tartózkodott a teremben.
Ez részben alátámasztotta Toroczkai állítását, miszerint a párt az eljárás ellen tiltakozott, nem magát a megemlékezést utasította el. Egyúttal azt is megmutatta, mennyire felesleges és félreérthető volt az előző napi gesztus.
Másnap felálltak, és ettől nem lett kevésbé ellenzéki a Mi Hazánk. Nem omlott össze a programjuk, és egyetlen politikai állításukat sem kellett visszavonniuk. Egyszerűen csendben maradtak egy percig. Előző nap is ugyanez lehetett volna a normális megoldás.
A pártnak ráadásul néhány hónapon belül már másodszor kellett magyaráznia egy romákat érintő kínos parlamenti jelenetet. Májusban a Mi Hazánk képviselői akkor kezdtek kivonulni az Országgyűlésből, amikor egy nagyrészt roma fiatalokból álló sükösdi tamburazenekar érkezett. Toroczkaiék később azt közölték, hogy az Örömóda és más programelemek miatt tervezték a távozást, a műsorrend következtében pedig kínos egybeesés alakult ki.
Most a roma holokauszt áldozatairól szóló megemlékezés alatt maradtak ülve, majd ismét azt kellett bizonygatniuk, hogy a valódi indok egészen más volt. Lehet, hogy mindkét magyarázat igaz, de a politikában a gesztusnak önmagában is jelentése van. Nem mindig elég utólag elmagyarázni a szándékot.
Szinetár végül egy egyszerű emberi mércét állított fel
A nyílt levél végén Szinetár Dóra elhagyta a történelmi párhuzamokat, és egy sokkal egyszerűbb gondolattal fordult Dúró Dórához.
Nem azért, mert egyetért velük, hanem azért, mert vannak olyan alapvető emberi normák, amelyek nem függhetnek attól, ki melyik pártra szavaz.
Nem kell egyetérteni a Tiszával, és a parlamenti megemlékezés megszervezését is lehet szabálytalannak tartani. Egy népirtás áldozatainak emléke azonban nem valamelyik párt politikai tulajdona.
Szinetár legerősebb állítása nem az volt, hogy Dúró Dóra gyűlöli a romákat. A levél erre nem bizonyíték. A valódi kérdés az, milyen következménye lehet annak, ha a politika folyamatosan emberek csoportjait jelöli ki veszélyként vagy problémaként.
A politika hajlamos azt hinni, hogy a gyűlölet irányítható. Szinetár üzenete szerint ez súlyos tévedés. Ha valakinek a származása, szexualitása, vallása vagy más csoporthoz tartozása elegendő ok lesz arra, hogy kevésbé elfogadhatónak tekintsék, akkor már nemcsak az aktuális célpont számít, hanem maga a módszer.
És ehhez a módszerhez később bárkit hozzá lehet rendelni.
Ezért volt ennyire kegyetlen Szinetár kérdése: mi lesz, amikor egyszer ti kerültök sorra?
Dúró Dórának joga van válaszolni, vitatni a nyílt levél állításait, és elmondani, miért tartja igazságtalannak a párhuzamot. Ezt a kérdést azonban egy házszabályi jegyzőkönyvvel már nehéz lesz elintézni.
2026. augusztus 13. (csütörtök), 06:48
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
