Olyan hőség lesz, hogy munkaszüneti napot rendelhetnek el!Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet!– óriási károkat okoz majd!
Olyan hőség lesz, amiben már dolgozni sem lehet – óriási károkat okoz majd
/Köztudott, hogy extrém hőségben lehetetlen ugyanannyit dolgozni, min más normális környezeti viszonyok között, ezért nagy a veszélye annak, hogy a globális felmelegedésnek köszönhetően nagyon komolyan visszaeshet a termelékenység\./
– A hőség hatására erőteljesebben izzadunk, folyadékot és ásványi anyagokat is veszít a szervezetünk, amit feltétlenül pótolnunk kell. A csecsemőknél, kisgyermekeknél és az időseknél fokozottan ügyeljünk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, ami a nagy melegben akár napi 3–4 liter is lehet.
– Bágyadtság, kedvetlenség, száraz bőr, repedezett, lepedékes nyelv utalhat arra, hogy a szervezetnek több folyadékra van szüksége. Az idős emberek hajlamosak arra, hogy keveset igyanak, ezért kérdezzünk rá, hogy mennyi vizet ittak, s ha nem elegendőt, akkor azonnal pótolják! – utalt a figyelmeztető jelekre és a teendőre a szakember, hozzátéve: aki teheti, 11 és 15 óra ne tartózkodjon a napon.
2030-ig 2 billió dolláros kárt okoz majd, egy ENSZ-kutatás szerint a világ gazdaságainak a globális felmelegedés. Szinte emberi ésszel felfoghatatlan az összeg, az sem segít, ha átváltjuk forintra: 569 ezer milliárd forintot tesz ki 14 év alatt az üvegház hatás. Ez nagyjából annyi, amennyi GDP-t ebben az időszakban mindenestől megtermel majd Magyarország.
Nem lehet ugyanannyit dolgozni, ha közben megsülünk vagy hőgutát kapunk
Az okozza a veszteség nagy részét, hogy az egyre forróbb környezetben az emberek képtelenek ugyanannyit dolgozni, mint korábban. A növekvő hőterhelés következtében 43 országban lesz várható a gazdasági teljesítmény visszaesése, főként ázsiai országok érintettek: Kínát, Indonéziát, Malajziát emeli ki a Bloomberg cikke a globális gazdaság fontosabb szereplői közül.
2,1 millió halott, elveszett német GDP
Több mint 2 millió ember halt meg 1980 és 2012 között a mintegy 21 ezer természeti katasztrófa közvetlen következményeként, ezek között voltak áradások, sárlavinák, extrém hőhullámok, szárazság, erős szél vagy tűz. 4 ezer milliárd dolláros kárt okoznak ezek a katasztrófák, ami nagyjából megfelel az éves német GDP-nek.
Tord Kjellstrom a Health and Environment International Trust igazgatója közreműködött a jelentés elkészítésében, szerinte 2030-ra a csökkenő termelékenység miatt Kína évente 1, Indonézia pedig 6 százalékát veszítheti el GDP-jének.
Nem lehet ugyanolyan intenzitással dolgozni magas hőterhelés mellett, a munkaintenzív ipari ágazatokban, a kutató szerint lassabb munkavégzésre és gyakoribb szünetekre kell felkészülni. Csak a gazdagabb országok tudnak érdemben felkészülni a klímaváltozás hatásaira pedig. Például át lehet állni másfajta munkaidő-beosztásra és energiahatékonyabb hűtésre, az új gyárak esetében – idézte a Bloomberg cikke a szakértő szavait.
Az is egy érdekes, hogy épp azok a szegényebb országok szenvedik majd el nagyobb mértékben a klímaváltozás okozta károkat, amelyek kisebb arányban járultak hozzá a klímaváltozás kialakulásához az üvegházhatású gázok kibocsátásán keresztül.
A klímaváltozás inkább a kevésbé megfizetett, alacsonyabb képzettséget igénylő munkahelyek számában okozhat majd jelentős csökkenést, mind a nehéz fizikai munka, a mezőgazdaság vagy a feldolgozóipar területén. Az energiaellátásra komoly terheket ró majd, hogy közben az irodákban, kiskereskedelemben megnő az igény a klímaberendezésekre. A tanulmány szerint 2 gigawattal több áramot igényel Bangkok, a hőmérséklet minden 1 Celsius fokkal történő emelkedése esetén.
Kulcskérdésnek számít, hogy mi lesz a párizsi klímamegállapodásból
Különösen sürgető és fontos kérdés, hogy mi lesz, a még nem minden ország által aláírt klímavédelmi megállapodás sorsa és eredménye, amelyet tavaly decemberben deklaráltak .
A globális felmelegedés a Földön eközben újabb mérföldkőhöz érkezett nemrég : május 23-án a Déli-sarkon a történelemben először mértek küszöbérték feletti légköri szén-dioxid-szintet.
És még nem is beszéltünk öko-menekültekből álló hullámról, amely Európát fenyegeti. A Közel-Kelet és Észak-Afrika lakói egy új tanulmány szerint hamarosan tömegesen kényszerülnek elhagyni szülőföldjüket az elviselhetetlenné váló hőség és kiszáradás miatt.
Forrás : http://privatbankar.hu
2020. június 26. (péntek), 20:53
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
