Óraátállítás eltörlése: döntött az Európai Parlament
Hiába döntött az Európai Parlament: 2026-ban is át kell állítani az órákat
Az eltörlésről már döntöttek, a változás mégis elmaradt
Miközben 2026 augusztusát írjuk, továbbra is ugyanaz a kérdés foglalkoztatja az embereket: vajon idén állítjuk át utoljára az órákat, vagy még hosszú évekig marad a sokak által gyűlölt rendszer?
Az Európai Parlament már 2019. március 26-án támogatta az évi kétszeri óraátállítás megszüntetését. A javaslat szerint a változásnak eredetileg 2021-ben kellett volna megtörténnie, ám a szükséges európai megállapodás azóta sem született meg.
Így 2026-ban is ugyanúgy „játszunk az idővel”, mint korábban. A következő átállításra ősszel kerül sor:
2026. /október 25\./
Ezen a hajnalon egy órával vissza kell állítani az órákat, vagyis áttérünk a téli időszámításra. A telefonok, számítógépek és internetre kapcsolódó eszközök többsége automatikusan elvégzi az átállítást.
Miért nem törölték még el?
A helyzet elsőre egyszerűnek tűnik, valójában azonban komoly politikai és gazdasági egyeztetések hátráltatják a folyamatot. Az Európai Parlament elfogadta a saját álláspontját, de a jogszabály életbe lépéséhez az Európai Unió Tanácsának támogatása is szükséges.
A Tanácsban továbbra sincs meg a szükséges minősített többség, ezért végleges határozat és konkrét bevezetési dátum sem született. A jelenlegi rendszer addig marad érvényben, amíg a két uniós intézmény nem állapodik meg a változtatásról. Az Európai Unió Tanácsának tájékoztatása
A tervezet szerint minden tagállam maga dönthetné el, hogy a nyári vagy a téli időszámítást választja véglegesen. Ha azonban az országok összehangolás nélkül döntenének, Európa időzónái könnyen átláthatatlanná válhatnának.
Ha például Németország a téli, Franciaország pedig a nyári időszámítást tartaná meg, az komoly fennakadásokat okozhatna a közlekedésben, a kereskedelemben és a nemzetközi együttműködésben. Az országok földrajzi helyzete és életmódja is eltérő: az északi államok inkább a világosabb reggeleket, míg a déli régiók a hosszabb, napfényes estéket részesítenék előnyben.
Biológiai szempontból egyre nehezebben védhető
Az óraátállítás az 1970-es évek olajválságának idején vált általánossá, amikor az energiatakarékosság volt az egyik legfontosabb cél. Azóta azonban rengeteget változott a világ. A modern világítási és fűtési technológiák mellett az elérhető energiamegtakarítás mára gyakorlatilag elenyészővé vált.
Az egészségügyi következmények viszont egyre nagyobb figyelmet kapnak. Szakértők szerint az átállítást követő napokban többen küzdenek alvászavarral, fáradtsággal, koncentrációs problémákkal és ingerlékenységgel. Nőhet a szív- és érrendszeri problémák kockázata, és még a közúti balesetek száma is emelkedést mutathat.
A szervezet belső órája nem képes egyik napról a másikra alkalmazkodni. Különösen a gyermekek, az idősek és a váltott műszakban dolgozók érezhetik meg az átállítás következményeit.
A lakosság már döntött, Európa azonban tovább vár
Az Európai Bizottság korábbi konzultációjában részt vevők 84 százaléka az óraátállítás megszüntetését támogatta. Több országban is egyértelmű többség áll a változtatás mellett, a lakossági akarat azonban önmagában nem elegendő.
Jelenleg nincs konkrét dátum arra, mikor szűnhet meg végleg az óraátállítás Európában. A kérdés továbbra is politikai egyeztetések sorozatán múlik. Bár időről időre ismét napirendre kerül a változtatás, végleges áttörés eddig nem történt.
Egy biztos: 2026-ban még állítjuk az órát. Legközelebb 2026. október 25-én kell visszatekerni a mutatókat. Hogy ez lesz-e az utolsó alkalom? Nos… ezt még maga Európa sem tudja pontosan.
2026. augusztus 09. (vasárnap), 11:08
Kapcsolódó cikkünk
Óraátállítás eltörlése: döntött az Európai Parlament
Október 25-én visszaállítjuk az órákat – miért maradt el az eltörlés?
Magyarországon 2026. október...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
