Orbán Viktor így reagált Gulyás Gergely lemondására: a politikus kitálalt

Gulyás Gergely kitálalt: Így reagált Orbán Viktor a lemondására

Gulyás Gergely személyesen közölte Orbán Viktorral, hogy távozik a Fidesz parlamenti frakciójának éléről. /A politikus az ATV Egyenes Beszéd című műsorában részletesen beszélt döntésének hátteréről, a miniszterelnök reakciójáról, az Alaptörvény módosításáról, valamint arról is, hogyan képzeli el a Fidesz jövőjét az ellenzéki oldalon\./

A lemondását egyszerre nevezte személyes döntésnek, politikai figyelmeztetésnek és tiltakozásnak. Gulyás szerint az Országgyűlés által elfogadott új szabályok olyan korlátozásokat vezetnek be, amelyek nemcsak őt, hanem az ellenzéki képviselők jelentős részét is közvetlenül érintik.

A politikus nyilvánosan nekiment a Tisza-kormánynak, több, Magyar Péter által megfogalmazott állítást pedig határozottan cáfolt. Beszélt lehetséges utódjáról, a Fidesz választási vereségének okairól és arról is, hogy az érintett képviselők akár nemzetközi jogi fórumokhoz fordulhatnak.

Orbán Viktor nem próbálta lebeszélni a távozásról

Gulyás Gergely pénteken személyesen tájékoztatta Orbán Viktort arról, hogy lemond a Fidesz parlamenti frakcióvezetői posztjáról. Elmondása szerint a pártelnök és korábbi miniszterelnök nem próbálta megváltoztatni a döntését, hanem egyszerűen „tudomásul vette” azt.

A politikus beszámolója alapján a találkozón nem alakult ki hosszabb vita a lemondásról. Gulyás úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor előtt világossá tette döntésének okait, a pártelnök pedig elfogadta, hogy ebben a helyzetben nem kívánja tovább vezetni a képviselőcsoportot.

A bejelentés ugyanakkor a Fideszen belül sem volt mindenki számára előre ismert. Havasi Bertalan, a párt szóvivője a lemondás nyilvánosságra kerülésének napján azt mondta, hogy megdöbbentette Gulyás döntése, és korábban nem értesült róla. Gulyás ezt megerősítette, és elmondta: Havasival valóban nem beszélt előzetesen a távozásáról.

A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor már a hivatalos bejelentés előtt tudott a szándékáról. A lemondás tehát nem a sajtón keresztül jutott el a pártelnökhöz, hanem Gulyás személyesen közölte vele.

Döntését két alapvető okkal indokolta. Egyrészt tiltakozni kívánt az Alaptörvény hétfőn elfogadott 17. módosítása ellen, másrészt az új rendelkezések személyesen is érintik, mert azok alapján 2030 után ő maga sem indulhatna ismét országgyűlési képviselőként.

Gulyás szerint nem lenne megfelelő, ha a legnagyobb ellenzéki párt frakcióját hosszabb távon olyan politikus vezetné, aki a következő választáson már nem indulhat. Úgy véli, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportjának élére olyan személynek kell kerülnie, aki nem esik az új korlátozás alá, és akinek lehetősége marad arra, hogy a választóktól ismét mandátumot kérjen.

A lemondás ellenére Gulyás egyelőre nem adja vissza képviselői mandátumát. Felidézte, hogy a választási vereség után már felajánlotta: akár át sem veszi a mandátumát. A párt vezetése azonban akkor arra kérte, hogy maradjon a parlamentben, és tapasztalatával segítse a Fidesz-frakció munkáját.

„Olyan határokat lép át a Tisza-kormány, amit eddig senki”

Gulyás Gergely szerint a Fidesz azért maradt távol az Alaptörvény módosításáról szóló parlamenti szavazástól, mert a képviselőcsoportnak nem volt elegendő mandátuma ahhoz, hogy megakadályozza a javaslat elfogadását.

A politikus úgy értékelte, hogy ilyen körülmények között a távolmaradás volt az egyik legerősebb politikai eszköz, amellyel a párt jelezhette tiltakozását. Hozzátette, hogy saját lemondását is ennek a tiltakozásnak a részeként kell értelmezni.

„Ma egy olyan alkotmánymódosítást fogad el az Országgyűlés, ami ellen minden lehetséges eszközzel tiltakozni kell. Miután nem vagyunk olyan arányban a parlamentben, hogy ezt meg tudnánk akadályozni, ezért maradtunk távol. A lemondásom is figyelmeztetés és tiltakozás, hogy olyan határokat lép át a Tisza-kormány, amit eddig senki”

– fogalmazott Gulyás Gergely.

A politikus elismerte, hogy a Fidesz 16 éves kormányzása után sokan megkérdőjelezhetik, van-e erkölcsi alapja a pártnak arra, hogy most az alkotmányos szabályok megváltoztatása ellen tiltakozzon. Gulyás szerint azonban ez nem változtat azon, hogy a most elfogadott rendelkezéseket súlyosnak és elfogadhatatlannak tartják.

Álláspontja szerint az Alaptörvény módosításának egyes elemei 1990 óta példátlanok. Úgy véli, a változtatások nem egyszerűen technikai vagy politikai természetűek, hanem alapvető választójogi kérdéseket érintenek.

Gulyás azt mondta, a korlátozás az ő passzív választójogát is érinti, vagyis azt a jogát, hogy jelöltként elinduljon egy országgyűlési választáson.

„Az én passzív választójogomat megvonja a hatalom.

Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb ellenzéki párt frakciójának az a jó, hogyha olyan vezetője van, aki indulhat a választásokon. Én pillanatnyilag nem esem ebbe a körbe.”

A politikus állítása szerint nem csupán néhány képviselőt érintenek az új szabályok. Számításai alapján a korlátozás a Mi Hazánk képviselőinek felét, a Fidesz-frakció közel kétharmadát, a KDNP képviselőcsoportjának pedig mintegy háromnegyedét kizárhatja a későbbi indulás lehetőségéből.

Gulyás ezért úgy látja, hogy a rendelkezés érdemben átalakíthatja az ellenzéki pártok parlamenti és választási lehetőségeit. Véleménye szerint egy ilyen horderejű változtatás ellen a Fidesznek minden rendelkezésére álló politikai és jogi eszközzel fel kell lépnie.

Cáfolta Magyar Péter állítását a frakciószavazásról

Az interjúban szóba került Magyar Péter azon közlése is, amely szerint a Fidesz-frakcióban szavazást tarthattak Gulyás Gergely lemondásáról. Gulyás ezt egyértelműen és határozottan cáfolta.

„Ez egy új gyakorlat, hogy a miniszterelnök különböző állításokat ír ki különböző felületeire, amiknek nincs köze a valósághoz. Ilyen szavazás nem volt a Fidesz-frakcióban”

– jelentette ki.

A politikus szerint lemondása saját döntés volt, amelyről személyesen tájékoztatta Orbán Viktort, majd közölte azt a frakció tagjaival is. Állítása alapján a képviselőcsoport nem szavazott arról, hogy maradjon-e a frakció élén, és nem a frakció többségének döntése kényszerítette távozásra.

Gulyás az interjúban utódjáról is beszélt, konkrét nevet azonban nem árult el. Elmondta, hogy a Fidesz-frakció tagjaival már közölte, kit tartana alkalmasnak a tisztség betöltésére.

Annyit elárult, hogy az általa támogatott személy jelenleg is a parlamenti képviselőcsoport tagja, és nem Szentkirályi Alexandra. Ennél részletesebben azonban nem kívánta bemutatni a jelöltet, mert a frakció hivatalosan még nem választotta meg az új vezetőt.

A várakozások szerint Gulyás utódjáról egy-másfél héten belül dönthetnek. Az új frakcióvezető megválasztásáig a képviselőcsoportnak rendeznie kell a vezetőváltás részleteit, és meg kell határoznia, hogy ki irányítsa a Fidesz parlamenti munkáját az új politikai helyzetben.

Gulyás szerint a legfontosabb szempont az, hogy olyan vezető kerüljön a frakció élére, aki hosszú távon is képes képviselni a pártot, és akit az új szabályok nem akadályoznak meg abban, hogy egy későbbi választáson ismét jelöltként induljon.

A lemondott frakcióvezető ugyanakkor jelezte, hogy képviselőként továbbra is részt kíván venni a parlament munkájában. A Fidesz nem készül arra, hogy teljes egészében kivonuljon az Országgyűlésből, mert Gulyás szerint jelenleg több érv szól a mandátumok megtartása és a parlamenti munka folytatása mellett, mint annak feladása mellett.

Úgy látja, hogy az ellenzéki képviselőknek a parlamentben is meg kell jeleníteniük álláspontjukat, még akkor is, ha a kormányoldal többsége miatt önmagukban nem tudják megakadályozni a vitatott törvények vagy alkotmánymódosítások elfogadását.

A Fidesznek bele kell tanulnia az ellenzéki szerepbe

Gulyás Gergely az interjúban a Fidesz helyzetéről és a választási vereség okairól is részletesen beszélt. Úgy fogalmazott, hogy a pártnak 16 év kormányzás után most bele kell tanulnia az ellenzéki szerepbe.

A politikus szerint egy hosszú kormányzati időszak után természetes, hogy a párt működését, kommunikációját és parlamenti stratégiáját is át kell alakítani. A Fidesznek már nem kormányzó erőként, hanem a legnagyobb ellenzéki pártként kell meghatároznia saját feladatait.

Gulyás a választási vereség mögött több, egymással összefüggő okot lát. Ezek között említette a gazdasági növekedés elmaradását, amely szerinte jelentősen befolyásolhatta a választók hangulatát és a kormány teljesítményének megítélését.

A vereséghez hozzájárulhatott maga a hosszú, 16 éves kormányzati időszak is. Gulyás szerint ennyi idő után a társadalomban megerősödhetett a változás iránti igény, és sok választó akkor is új irányt kereshetett, ha korábban támogatta a Fideszt.

A politikus a korrupciós vádakat is a vereség fontos okai között említette. Külön kitért a jegybankügyre, amely szerinte komoly politikai károkat okozott a pártnak, és hozzájárult ahhoz, hogy a választók egy része elveszítse bizalmát a korábbi kormányban.

Gulyás az Európai Unióhoz fűződő konfliktusos viszonyt is megemlítette. Álláspontja szerint az uniós viták hosszú időn keresztül meghatározták a kormány politikáját és kommunikációját, miközben a konfliktusok gazdasági és társadalmi következményei is megjelentek.

A lemondott frakcióvezető szavaiból az derült ki, hogy a Fidesznek az ellenzéki időszakban nemcsak a Tisza-kormány döntéseivel kell szembenéznie, hanem saját korábbi hibáit és a választási vereség okait is értékelnie kell.

A pártnak Gulyás szerint újra kell gondolnia, hogyan tud hiteles ellenzéki alternatívát kínálni, miközben vállalnia kell a felelősséget azokért a problémákért is, amelyek a korábbi kormányzás idején alakultak ki.

A politikus ugyanakkor úgy véli, hogy a Fidesz parlamenti jelenlétére továbbra is szükség van. Nem támogatja a teljes kivonulást, mert szerinte a képviselői munka, a felszólalások, az indítványok és a jogi fellépések lehetőséget adnak arra, hogy a párt ellenzéki álláspontja nyilvánosan is megjelenjen.

Strasbourghoz is fordulhatnak az érintett képviselők

Gulyás Gergely egy másik, Magyar Péter által megfogalmazott állítást is cáfolt. A miniszterelnök azt közölte, hogy a Fidesz előre elkészített alkotmánybírósági beadvánnyal próbálhatja befolyásolni Sulyok Tamás köztársasági elnököt.

Gulyás szerint ez nem felel meg a valóságnak.

„Abból, amit a miniszterelnök mondott, egyetlen szó sem igaz”

– jelentette ki.

Elmondása szerint a Fidesz nem egyeztetett az államfővel az Alaptörvény módosításáról, és nem vett részt olyan megbeszélésen sem, amelynek célja a rendelkezések hatálybalépésének késleltetése lett volna.

Gulyás azt is cáfolta, hogy a párt előre elkészített alkotmánybírósági beadvánnyal kívánta volna nyomás alá helyezni a köztársasági elnököt. Állítása szerint nem történt olyan egyeztetés, amelyen a Fidesz a módosítás aláírásának vagy kihirdetésének megakadályozását próbálta volna elérni.

A politikus ugyanakkor nem zárta ki, hogy a korlátozással érintett képviselők később jogi eljárásokat indítsanak. Úgy véli, hogy az új rendelkezések súlyosan korlátozzák a választójogot, ezért akár nemzetközi jogi fórumokhoz is fordulhatnak.

Gulyás szerint az érintett képviselők a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is megtámadhatják a szabályozást. Egy ilyen eljárásban azt vizsgálhatnák, hogy a módosítás összhangban áll-e az alapvető politikai és választójogok védelmével.

Az Európai Unió Bírósága előtti eljárás lehetőségét sem zárta ki, hivatalos pártdöntés azonban egyelőre nem született arról, hogy pontosan milyen jogi lépéseket tesznek.

Gulyás hangsúlyozta, hogy a jogi lehetőségeket előbb részletesen meg kell vizsgálni. A Fidesznek és az érintett képviselőknek azt is mérlegelniük kell, hogy melyik fórumon, milyen jogalapon és milyen formában lehet eredményesen fellépni az új szabályozással szemben.

A politikus szerint a lemondása önmagában nem jelenti azt, hogy visszavonulna a közélettől, vagy feladná a parlamenti munkát. Továbbra is részt kíván venni a Fidesz-frakció tevékenységében, és támogatni akarja azt az új vezetőt, akit a képviselőcsoport megválaszt.

Gulyás Gergely összességében úgy értékelte, hogy lemondása egyszerre szolgálja a tiltakozást és a Fidesz parlamenti működésének hosszabb távú érdekeit. Szerinte olyan frakcióvezetőre van szükség, aki maga is indulhat a következő választásokon, és hitelesen vezetheti a pártot az új ellenzéki helyzetben.

A Fidesz tehát nem készül kivonulni a parlamentből. Gulyás szerint jelenleg több érv szól amellett, hogy a képviselők folytassák munkájukat, részt vegyenek a vitákban, és minden rendelkezésükre álló politikai, parlamenti és jogi eszközzel fellépjenek az általuk elfogadhatatlannak tartott kormányzati döntésekkel szemben.

2026. július 15. (szerda), 08:28