Óriási a pánik a FIDESZBEN! Durva, ami történik!
PÁNIKÜZEMMÓDBA KAPCSOLT A FIDESZ: egyre hangosabbak, de valódi tervet továbbra sem mutatnak
Az energiaválság az ellenzéket is vizsgáztatja
/Magyarországot egyszerre sújtja szélsőséges hőség, aszály, vízhiány és energiakrízis\./
Ebben a helyzetben nemcsak a Tisza-kormány teljesítménye mérhető le. Az is kiderül, hogy az ellenzéki pártok képesek-e felelősen viselkedni, szakmai javaslatokat tenni, és szükség esetén együttműködni a kormánnyal.
A Fidesz első komolyabb ellenzéki erőpróbáján azonban nem megoldási javaslatokkal jelentkezett. A párt kommunikációját eddig leginkább a sértések, a felelősséghárítás és a politikai intézmények legitimitásának megkérdőjelezése határozta meg.
Van az a pillanat, amikor egy pártról kiderül, hogy valódi politikai közösség-e, vagy csupán a hatalomgyakorlásra beállított gépezet. A Fidesz most éppen ezt a vizsgát írja.
A válasza eddig egyszerűnek tűnik: mindenért a jelenlegi kormány felel, a válságból semmi nem tartozik az előző tizenhat év örökségéhez, együttműködni pedig csak úgy hajlandó, ha előtte minden érintettet megtámadhat.
Ez nem átgondolt ellenzéki stratégia, hanem a hatalom elvesztésének egyik leglátványosabb tünete.
A Fidesz hosszú idő óta először került olyan országos válsághelyzetbe, amelyet nem a kormányból és nem egy kiépített államapparátus éléről kezel. Nincs nála a minisztériumok irányítása, az operatív törzs, az állami kommunikáció és a költségvetés feletti rendelkezés.
Most ellenzéki pártként kellene bizonyítania, hogy rendelkezik szakpolitikai tudással, képes használható javaslatokat tenni, és az emberek biztonsága érdekében hajlandó félretenni a pártpolitikai csatákat.
Ehhez képest a párt feltűnően kevéssé van jelen a válság tényleges kezelésében. Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója szerint a Fidesz egyelőre szerepkeresésben van: elsősorban támadja a kabinetet, de komoly együttműködési szándék nem mutatkozik rajta.
A Fidesz tizenhat év alatt nem csupán kormányozni tanult meg. Hozzászokott ahhoz, hogy az állam, a párt és a politikai kommunikáció ugyanannak a rendszernek a részeként működik. Most, hogy az állam már nem az övé, láthatóan azt sem találja, hogyan kellene viszonyulnia hozzá.
Elmentek az egyeztetésre, előtte mégis megtámadták a házigazdát
Forsthoffer Ágnes, a köztársasági elnöki jogköröket ideiglenesen gyakorló házelnök a Sándor-palotába hívta a miniszterelnököt és a parlamenti frakciók vezetőit.
A találkozó célja az volt, hogy valamennyi érdemi politikai szereplő tájékoztatást kapjon az energiakrízisről, kérdéseket tehessen fel, és megismerhesse a kormány következő intézkedéseit. A Fidesz és a KDNP is elfogadta a meghívást.
Egy normálisan működő demokráciában ennek természetesnek kellene lennie. Válság van, az államfői feladatokat ellátó közjogi méltóság összehívja a politikai vezetőket, azok pedig leülnek egymással tárgyalni.
A Fidesz azonban még ezt az egyeztetést is újabb politikai csatatérré változtatta.
A párt elnöksége a találkozó előtt a Sándor-palota „illegális lakásfoglalójának” nevezte Forsthoffer Ágnest. A belső körlevél hitelességét a Fidesz kommunikációs igazgatója is megerősítette.
Vagyis a párt elfogadta a meghívást, bement az épületbe, részt vett a megbeszélésen, közben pedig azt állította, hogy az egyeztetés összehívójának nincs joga ott tartózkodni.
Ez nem az erő jele. Sokkal inkább annak a pártnak a zavara, amely képtelen elfogadni, hogy az állami intézmények nélküle is működhetnek.
A találkozó után Bóka János fideszes frakcióvezető azt állította, hogy az ország energiaellátásának működőképessége jelentős részben az előző tizenhat év fejlesztéseinek köszönhető. A jelenlegi válság kezeléséért ugyanakkor kizárólag a Tisza-kormányt tette felelőssé.
Ez lett a Fidesz új ellenzéki matematikája: ami működik, az a tizenhat éves fideszes kormányzás eredménye, ami nem működik, az néhány hónapnyi tiszás alkalmatlanság következménye.
Az előző kormány fejlesztéseit természetesen nem kell letagadni.
A Fidesz minden korábbi sikert magának akar megtartani, de egyetlen következményt sem hajlandó vállalni. Tizenhat évig nála volt a kétharmad, a kormány, az államapparátus, az energiapolitika és a beruházási döntések joga.
Most mégis úgy viselkedik, mintha véletlenül arra sétáló járókelő lenne, aki éppen akkor ért a helyszínre, amikor kiszáradt a Duna és visszaesett Paks termelése.
A Fidesz a saját kemény magjának foglya lett
A párt jelenlegi viselkedése rövid távon érthető. A megmaradt törzsszavazói között sokan nem együttműködést, hanem folyamatos és látványos támadást várnak.
Ebben a politikai közegben minden közös egyeztetés árulásnak, minden elismert kormányzati eredmény gyengeségnek, minden nyugodt mondat pedig meghátrálásnak tűnhet.
Ez a stratégia alkalmas lehet a legelkötelezettebb szavazók megtartására. Ugyanakkor aligha szólítja meg azokat, akik éppen az állandó háború, a sértegetés és a politikai hisztéria miatt fordultak el a párttól.
Virág Andrea szerint pontosan ez a Fidesz dilemmája: más stratégia kellene a megmaradt tábor egyben tartásához, és más ahhoz, hogy új választókat szerezzen. A jelenlegi konfrontatív politika elsősorban az előbbit szolgálja.
A Fidesz tehát egyre hangosabban beszél ugyanazokhoz az emberekhez, miközben csodálkozik azon, hogy ettől még nem lesznek többen.
Ágh Attila politológus szerint a párt reakcióiban a korábbinál is erősebb pánik jelei látszanak. A Sándor-palotában tartott egyeztetés szerinte szimbolikus esemény is volt, mert megmutatta, hogy az állami intézmények egy válsághelyzetben képesek a politikai szereplőket közös asztalhoz ültetni.
A Fidesz számára éppen ez lehet az igazán veszélyes felismerés.
Nem az, hogy Magyar Péter tartott egy újabb sajtótájékoztatót, hanem az, hogy a korábbi kormánypárt nélkül is működni kezdett egy politikai rendszer.
Van miniszterelnök, van parlament, van ideiglenes államfői feladatellátás, vannak frakcióvezetői egyeztetések, működnek az intézmények, és az állam nem omlott össze attól, hogy Orbán Viktor már nincs a kormány élén.
Ezért kell Forsthoffert illegitimnek nevezni. Ezért kell a kormány minden döntését kapkodásként bemutatni. Ezért kell azt sugallni, hogy a választás után létrejött rendszer valójában nem is működhetne.
A Fidesz láthatóan már nem egyszerűen a Tisza-kormány intézkedéseit vitatja. Magát a hatalomváltást nem tudja politikailag feldolgozni. A pánik pedig leginkább abból látszik, hogy már nemcsak az ellenfelét támadja, hanem a nélküle működő valóság legitimitását is megkérdőjelezi.
A válság megmutatja, ki alkalmas a kormányzásra és az ellenzéki szerepre
A Tisza-kormányt ugyanúgy keményen számon kell kérni. Nem elegendő a kommunikáció: biztosítani kell az energia- és vízellátást, nyilvánosságra kell hozni a fontos adatokat, és vállalni kell a felelősséget minden hibás döntésért.
Az ellenzék feladata azonban nem az, hogy némán üljön, és arra várjon, hátha még rosszabb lesz az országnak.
Egy felelős ellenzéki párt javaslatokat tesz, szakértőket ajánl, információkat kér, ellenőrzi a kormány munkáját, és támogatja azokat az intézkedéseket, amelyek az emberek biztonságát szolgálják. Utána ugyanúgy elmondhatja, mit tett volna másként.
A Fidesz ehelyett úgy viselkedik, mintha minden újabb probléma politikai befektetés lenne. Minél nagyobb a feszültség, annál jobb lehet neki. Minél nehezebb helyzetbe kerül a kormány, annál közelebb érezheti magát a visszatéréshez.
Csakhogy az emberek nem feltétlenül azt fogják látni, milyen hangosan és ügyesen támad a Fidesz. Azt is észrevehetik, hogy amikor országos összefogásra lenne szükség, Orbán Viktor pártja továbbra is kizárólag ellenségeket keres.
Az energiakrízis nemcsak a Tisza-kormányt vizsgáztatja, hanem az ellenzéket is. A Fidesz első nagyobb ellenzéki erőpróbáján azonban nem szakmai megoldásokkal, hanem sértésekkel, felelősséghárítással és az intézmények legitimitásának megkérdőjelezésével jelentkezett.
Ez a hangnem a kemény mag megtartására még alkalmas lehet, új választókat viszont aligha szerez.
A párt jelenleg nem kormányképes ellenzékként viselkedik, hanem hatalom nélkül maradt harci gépezetként. Ugyanazokat a gombokat nyomogatja, mint korábban: támadás, sértés, illegitimitás és felelősséghárítás.
Csakhogy ez a gépezet most már nem irányítja az országot.
És minél hangosabban zakatol, annál világosabban hallatszik, hogy nincs új terve.
2026. augusztus 05. (szerda), 08:35
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
