Országos GYÁSZ: Bekövetkezett a SZÖRNYŰ TRAGÉDIA! Most közölték a rettenetes hírt! Hosszú betegség után meghalt a a magyar sportoló, rengetegen gyászolják
Hirdetés
Hirdetés
Hetvenegy éves korában elhunyt Csapó Géza olimpiai ezüst- és bronzérmes kajakozó – számolt be a hírről az MTI.
/A sportági szövetség közösségi oldala az MVM Szegedi Vízisport Egyesület tájékoztatására hivatkozva számolt be szerdán este a sportember haláláról\./
Hirdetés
Az 1970-es években világszerte csak „kajakkirályként” emlegetett legendás versenyző 1972-ben Münchenben harmadik, majd 1976-ban Montrealban második lett 1000 méteren.
Csapó Géza 1950–2022 (Fotó: MTI)
Ezek mellett hat világbajnoki címet szerzett: 1971-ben, Belgrádban a 4x500 méteres váltó tagjaként, 1973-ban Tamperében 500 és 1000 méteres egyesben, illetve 10 ezren párosban, 1974-ben Mexikóvárosban 1000 egyesben, 1975-ben Belgrádban 500 egyesben győzött.
Pályafutása befejezését követően a szegedi klubnál előbb módszertani csoportvezetőként, később vezetőedzőként is dolgozott.
Hirdetés
NÉVJEGY: CSAPÓ GÉZASzületett:1950. december 29., SzolnokSportága:kajakKlubjai:Szolnoki MTE (1966–1972), SZEOL AK (1973–1980)Eredményei:olimpiai ezüstérmes (K–1 1000 m, 1976, Montreal), olimpiai bronzérmes (K–1 1000 m, 1972, München), hatszoros világbajnok (1971, Belgrád: 4x500 m-es váltó; 1973, Tampere: K–1 500 és 1000 m, K–2 10 000 m Bakó Zoltánnal; 1974, Mexikóváros: K–1 1000 m; 1975, Belgrád: K–1 500 m), világbajnoki 2. (1974: K–1 500 m), világbajnoki 3. (1970, Koppenhága: 4x500 m-es váltó), 13-szoros magyar bajnok, az Év sportolója (1973)
(MTI)
2022. szeptember 15. (csütörtök), 09:18
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
Mindenegyben blog 2026. május 17. (vasárnap), 15:27
Hirdetés
Sulyok Tamás válaszolt Magyar Péter fenyegetőzésére Magyar Péter lemondásra szólította fel Sulyok Tamást Az országgyűlés szombati alakuló ülésén Magyar Péter felszólította Sulyok Tamást, hogy mondjon le köztársasági elnöki pozíciójáról. A miniszterelnök szerint az elmúlt években számos közjogi intézmény elveszítette a társadalom bizalmát, ezért úgy fogalmazott, hogy ezek vezetőinek szembe kell nézniük a felelősségükkel, és távozniuk kell a tisztségükből. A köztársasági elnököt külön is megnevezte Magyar Péter beszédében külön kiemelte Sulyok Tamás köztársasági elnököt, akit ismét lemondásra szólított fel. A kormányfő úgy fogalmazott: „Ideje távozni, elnök úr, ameddig még lehet!” A kijelentés nagy visszhangot váltott ki, különösen azért, mert az államfő pozíciója közjogi szempontból is kiemelt jelentőségű. A Sándor-palota rövid választ adott A Telex ezt követően a Sándor-palota álláspontja felől érdeklődött. A válasz rövid, de egyértelmű volt: „A köztársasági elnök jogállását és a hivatalviselésének feltételeit az Alaptörvény egyértelműen szabályozza.” Ezzel a Sándor-palota arra utalt, hogy Sulyok Tamás helyzetét nem politikai felszólítások, hanem az Alaptörvény rendelkezései határozzák meg. Sulyok Tamás gratulált, de figyelmeztetett is A köztársasági elnök az alakuló ülésen gratulált Magyar Péter pártjának, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendkívüli győzelem rendkívüli felelősséggel jár együtt. A Tisza Pártnak azt kívánta, hogy „védje és vezesse tovább a hazát”, de azt is világossá tette, hogy minden politikai hatalom kizárólag jogállami keretek között értelmezhető. A jogállam megbontásának veszélyére figyelmeztetett Sulyok Tamás arra is figyelmeztetett, hogy „a jogállam megbontása” beláthatatlan következményekkel járna. Az ügy azért vált különösen érzékennyé, mert a vita már nemcsak személyi kérdésről szól, hanem arról is, meddig terjedhet egy új politikai többség mozgástere a közjogi intézmények vezetőivel szemben.
