/Kilencvennégy esztendős korában elhunyt Raduly József, a legidősebb magyar válogatott labdarúgó – a hírről a családhoz közeli forrás értesítette a Nemzeti Sportot, míg az örökös tiszteletbeli elnök haláláról a Vasas is beszámolt a közösségi oldalán\./
Raduly József – 1927–2022 (Fotó: Tumbász Hédi)
Komolyan azt hittem, örökké él majd...
Kétezerhúsz szeptemberében beszélgethettem vele, és írhattam róla abból az alkalomból, hogy hatvanöt évvel azelőtt játszotta első válogatott meccsét Lausanne-ban Svájc ellen, majd a másodikat novemberben a Népstadionban a svédekkel szemben.
Raduly József a 65 évvel ezelőtti első válogatottságáról, Puskás csokráról
Az Év Sportolója Gála: Megérdemlem én ezt? – Raduly JózsefFutball, elegánsanHazavittük, Zuglóban a Postás-telepen lakott, kicsit ücsörögtünk egy árnyas fa alatt, megkérdeztem, mi volt, amikor a lábai régiek voltak... Golyónak hívták, a Vasas angliai túráján írták róla, olyan gyors, mint egy tűzgolyó, a szlengben ebből maradt a Golyó.
Ugyanabban az esztendőben született, mint Puskás Ferenc és Kubala László. Raduly József igazán a „grund akadémiáján” nőtt fel, akik látták, azt mondták, a labdával született. Mégis, amikor kortársai a válogatottban léptek pályára, ő hazájától több ezer kilométerre a hadifogoly-válogatottban játszott.
A miért ismert: 1944-ben hátországi szolgálatra a Hunyadi-páncélosok közé került, később a háború egy német alakulathoz sodorta, hadifogságba esett, talán banális, de a futball segítette át sok nehézségen.
Aztán hazahozta az élet.
Nem tudom másként írni, mert 1951-ben bekerült a hazatérő transzportba. A Postásban játszott, és amikor a Fradival megrekedtek a tárgyalások – mert abba a klubba akart igazolni, ahol korábban Rudas Ferencnek, Sárosi doktornak, Toldi Gézának, Gyetvai Lászlónak szedte a labdát –, Baróti Lajos a Vasasba vitte.
Baróti Lajos rendre javasolta a válogatottba, de Sebes Gusztáv már leosztotta a lapokat. Később, már egy hadifogságból hazatérő élettapasztalatával jegyezte meg, huszonnégy éves korától játszhatott csak magas szinten, Budai II Lászlóval és Sándor Károllyal szemben ez szinte behozhatatlan hátrány. S azt se rejtsük véka alá, amíg Puskás Ferenctől vagy Mészöly Kálmántól jó poén volt egy-egy utalás a múltjára, Sebes Gusztáv a páncélosokra utaló Hunyadi Lászlója sértőbb volt, mert érződött a pártkatona megvetése.
Ha egy szóban kellene meghatározni, mi az, ami megfogott benne, azt mondom, a jósága. Ebben minden benne van. A kilencven fölötti ember tapasztalata, aki szó szerint megjárta a hadak útját, és tisztában volt vele, ahhoz képest, hogy éhezett, nem érdemes azon zsörtölődni, hogy csupán kétszer kapott helyet a legjobbak között – még akkor sem, ha a Himnuszt hallgatni visszaadhatatlan élmény. Az élethez víg kedéllyel kell hozzáállni.
Ültünk az árnyas fa alatt, és azt is megkérdeztem, mit üzen ezzel az élettapasztalattal.
„Egy tisztelendő úr ismerősöm szerint a szeretet a legkisebb helyen is elfér. Ez olyan szép, nem? És igaz is.”
Annyira igaz, hogy Raduly József az idők végeztéig ott lesz a szívünkben.
2022. március 24. (csütörtök), 09:01
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.