Október 5-én, hétfőn a Nemzetbiztonsági Bizottság előtt várnak válaszokat Szijjártó Pétertől a kínai BYD-nél vállalt vezetői munkájával kapcsolatban – közölte pénteken Czakó-Czirbus Pál, a testület tiszás tagja. /A vizsgálatban azt szeretnék tisztázni, milyen körülmények között került a volt külügyminiszter a vállalathoz, és felvet\-e nemzetbiztonsági kockázatot a karrierváltása\./
Miniszteri tárgyalások után vállalati vezetői munka
Szijjártó Péter tizenkét évig irányította a külügyi tárcát. Kormányzati megbízatásának lezárulta után rövid ideig ellenzéki országgyűlési képviselőként folytatta, majd lemondott mandátumáról, és a BYD-hez igazolt.
Új munkakörében a vállalat külső kapcsolataival és új üzleti területeinek fejlesztésével foglalkozik. Miniszterként korábban ugyanennek a kínai autógyártónak a magyarországi beruházásairól tárgyalt.
Éppen ezt az egymást követő két szerepet kifogásolja Czakó-Czirbus: szerinte tisztázni kell a korábbi állami döntések és a későbbi munkavállalás körülményeit. Önmagában a magánszektorban vállalt állás ugyanakkor nem bizonyít jogsértést.
Állami fejlesztések és vendégmunkások a kérdések között
Czakó-Czirbus a Külügyminisztérium irataira hivatkozva azt állította, hogy Szijjártó miniszterként több milliárd forint értékű infrastruktúra kialakítását segítette elő a BYD számára.
Vendégmunkások ügyében szintén kérdéseket vetett fel: állítása szerint több ezer kínai munkavállaló gyorsított magyarországi belépését engedélyezték a vállalatnak. Úgy fogalmazott, hogy ez a létszám megegyezett a beruházáshoz kapcsolódóan ígért munkahelyek számával.
Ezek a képviselő közlései, nem a bizottság lezárt vizsgálatának megállapításai. Annak tisztázása is az ügy része lehet, milyen döntések születtek, és azokban pontosan milyen szerepet játszott a korábbi miniszter.
Szeptemberben indult el a hivatalos vizsgálat
Apáti István bizottsági elnök szeptember 16-án számolt be arról, hogy a testület döntött a Szijjártó BYD-s munkaviszonyával kapcsolatos vizsgálat megindításáról. Elmondása szerint a munkavállalás körülményeit és az esetleges nemzetbiztonsági kockázatokat akarják feltárni.
Korábban már a kapcsolatfelvétel is akadályba ütközött. Miután a bizottság megkereste a Külügyminisztériumot Szijjártó elérhetőségéért, a tárca azt jelezte, hogy a volt munkatársakkal való kapcsolattartás ügyében nem illetékes.
Hivatalos vizsgálat nélkül az Országgyűlés Hivatala sem adta ki az adatokat.
Érzékeny információk védelmét is tisztáznák
Nemzetbiztonsági szempontból a korábbi miniszterként megszerzett tudás áll az aggályok középpontjában. Czakó-Czirbus szerint egy volt külügyminiszter „nem üres kézzel távozik”, mert nem nyilvános külgazdasági, stratégiai és nemzetbiztonsági információkat is ismerhet.
Bizonyított információátadásról azonban a rendelkezésre álló forrásanyag nem számol be. A képviselő által felvetett kockázatot ezért nem lehet úgy bemutatni, mintha már megállapították volna, hogy Szijjártó védett adatokat adott át a BYD-nek.
Orosz vonatkozású kérdések ugyancsak előkerülhetnek. A 24.hu beszámolója szerint a magyar–orosz kapcsolatokról, valamint a külügyi informatikai rendszereket érintő korábbi kibertámadásokról is kérdeznék a volt minisztert; ezek a BYD-s munkaviszonytól elkülönülő témák.
Meghallgatás következhet, büntetőjogi döntésről nincs szó
Parlamenti bizottsági vizsgálatról van szó, amelynek célja a felvetett körülmények tisztázása. Szijjártót ebben az ügyben nem büntetőeljárás gyanúsítottjaként várják a testület elé, és a meghallgatás önmagában nem jelent felelősségmegállapítást.
Távolmaradása esetén Apáti István szerint a Nemzetbiztonsági Bizottság nem tud olyan érdemi szankciókat kezdeményezni, mint az újonnan létrehozott parlamenti vizsgálóbizottságok. Az elnök ezt azzal magyarázta, hogy a nemzetbiztonsági testület állandó országgyűlési bizottság.
Hétfőn tehát közvetlen válaszokat szeretnének kapni a volt minisztertől. Nyitott kérdés marad, hogy megjelenik-e, és a vizsgálat milyen megállapításokra jut a munkaviszonyáról, illetve az ahhoz kapcsolódó aggályokról.
2026. október 02. (péntek), 17:20
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.