Oroszország robothadsereget épít.
A napokban publikált egy kifejezetten részletes jelentést a CNA biztonságpolitikai elemzőcég a mesterséges intelligencia orosz haderőben betöltött szerepéről. A 258 oldalas dokumentum azzal indít, hogy bár Oroszország más országokhoz képest viszonylag keveset, a GDP alig 1%-át költi technológiai innovációkra, az orosz vezetés jelentős erőfeszítést tett abba, hogy felépítse az ország tech-szektorát, melynek eredményeképpen az orosz techcégek, mint a Yandex, a Telegram, a Kaspersky vagy a Mail.
A civil alkalmazás mellett rengeteg erőfeszítést tesznek az orosz vezetők a haderő modernizációjába, ezen belül is a robotika, mesterséges intelligencia fejlesztésébe. A tanulmány azt írja, hogy a 2009 óta tartó intenzív orosz haderőfejlesztés része az önműködő fegyverrendszerekkel való kísérletezés, illetve folyamatosan azon tanakodnak az orosz katonai döntéshozók, hogy milyen szerepe lehet a mesterséges intelligencián alapuló rendszereknek a harctéren.
FEDOR (Final Experimental Demonstration Object Research). A Russian official posted a video on his Facebook page of FEDOR, a humanoid robot being worked on by the Russian Foundation of Advanced Research Projects. It’s shown using tools, driving a car and shooting guns at targets. pic.twitter.com/81pxezjIlr
— World of Engineering (@engineers_feed) March 7, 2019
A CNA rámutat:
OROSZORSZÁG NYÍLT CÉLJA, HOGY A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB ARÁNYBAN AUTOMATIZÁLT HADEREJÉT ÉPÍTSÉK FEL ÉS SZÁMOS K+F PROGRAMOT INDÍTOTTAK, HOGY EZ MEGVALÓSULJON.
Az orosz hadügyminisztérium 2021 áprilisában jelentette be, hogy egy külön részleget hoznak létre, melynek célja a mesterséges intelligencia harctéri alkalmazásának kutatása lesz, de még jóval ezelőtt bejelentette Szergej Sojgu hadügyminiszter, hogy harckész az első orosz katonai robot, az Uran-9-es és egy teljesen új hadosztályt hoznak létre, melyet ilyen UGV-kkel fognak felszerelni.
A jelentés arról is ír, hogy az orosz döntéshozók körében az egyik fő dilemma az, hogy pontosan mekkora teret engedjenek a mesterséges intelligenciának a haderőben. Mint írják, tisztában vannak azzal, hogy az esetleges emberi veszteségeket el lehet kerülni harctéri AI alkalmazásával, viszont a teljesen önműködő fegyverrendszerenek sajátos kockázatai vannak, így tehát jó eséllyel még sokáig nem veszik ki teljesen az emberi döntéshozókat a rendszerből.
Amerika ellen készülődnek.
Nem csupán robotfegyverek fejlesztésére használnák az oroszok a mesterséges intelligenciát, a katonai döntéshozók számos olyan rendszerrel kísérleteznek, amelyek segítségével javíthatják a hírszerzési, harctéri tájékozódási képességeket, illetve Oroszország elektronikus harcászati, kiberhadviselési rendszereinek hatékonyságát.
Az elemzők arra is kitérnek:
OROSZORSZÁG AZZAL SZÁMOL, HOGY AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK FOLYAMATOS DESTABILIZÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE ANNAK JELE, HOGY AMERIKA AZ ELSŐ ADANDÓ ALKALMAT MEGRAGADJA MAJD, HOGY REZSIMVÁLTÁST HAJTSON VÉGRE AZ ORSZÁGBAN,
ezért a képességeiket úgy fejlesztik, hogy hatékonyan fel tudják venni a harcot egy esetleges amerikai invázió ellen.
A jelentés négy fő csapásvonalat határoz meg, melynek mentén jelenleg folyik az orosz katonai AI-fejlesztés:
A dokumentum részletesen taglalja több konkrét már létező vagy fejlesztés alatt álló AI-alapú rendszer működését, de a legszemléletesebb ezek közül talán egy rakétatüzérségi ökoszisztéma működése, amely kiválóan illusztrálja, hogy képesek különféle, AI által támogatott katonai rendszerek együttműködni.
Az ökoszisztéma egy éles konfliktus során így működne:
A jelentés egyébként ír az autonóm légvédelmi rendszerekről is: ezzel kapcsolatosan a legérdekesebb megjegyzés talán az, hogy
AZ OROSZ KATONAI VEZETÉS A CNA SZERINT AZ AMERIKAI KATONAI REPÜLŐGÉPEKET TARTJA A LEGNAGYOBB BIZTONSÁGI FENYEGETÉSNEK AZ ORSZÁGRA NÉZVE.
Hozzáteszik: az orosz légierő képességei elmaradnak az amerikai légierő képességeitől, így minden erejükkel azon vannak az orosz katonai döntéshozók, hogy az amerikai légi fölényt korszerű légvédelmi rendszerekkel egyenlítsék ki, a földről megbénítva egy esetleges összecsapás során az amerikai csapásmérő képességeket. Konkrétan arról írnak, hogy számos Pancír légvédelmi rendszer tűzvezérlő rendszerét felszerelték már az oroszok mesterséges intelligencián alapuló technológiákkal, de folyamatban van újfajta, AI-alapú célzórendszereket használó légvédelmi rendszerek fejlesztése is.
Nukleáris fegyvereket is robotizálnak.
A jelentés kitér arra is, hogy Oroszország
NUKLEÁRIS FEGYVEREINEK KÉPESSÉGEIT IS TÁMOGATNÁ MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL, ELSŐSORBAN AZZAL A CÉLLAL, HOGY AZ ÚJ GENERÁCIÓS HORDOZÓRAKÉTÁK KÉPESEK LEGYENEK MINIMALIZÁLNI AZ AMERIKAI RAKÉTAVÉDELMI RENDSZEREK ÁLTAL TÁMASZTOTT FENYEGETÉST.
Erre több példát is említenek: a jelenleg fejlesztés alatt álló Burevesztnyik nukleáris robbanófejjel felszerelhető cirkálórakéta vezérlőrendszerét már most is mesterséges intelligencia segíti. Feltételezik továbbá, hogy az Avangárd névre hallgató hiperszonikus rakétának a repülési útvonalát is mesterséges intelligencián alapuló rendszerek határozzák meg. Megemlítik továbbá a Poszeidón nukleáris drónt is, viszont hozzáteszik: nem világos, hogy a tengeralattjáróról indítható fegyverrendszernek mely elemeit irányítja AI, feltételezhetően a navigációs rendszernél használnak ilyet.
Az elemzők kitérnek arra is, hogy
- Oroszország dolgozik egy „drónraj”-rendszer kialakításán, melyet elsősorban tengeralattjárók ellen használnának.
- a Szu-35-öt és MiG-35-ös vadászgépek számítógépes rendszereit is mesterséges intelligenciával szerelik fel, továbbá kísérleteznek azzal, hogy Szu-57-es vadászgépeiket egy Sz-70-es drónok irányítására való számítógépes központtal látják el,
- fejlesztettek egy gyalogosok által hordozható (drón)irányítási rendszert, amely Sztrelec névre hallgat, ezt ráadásul Szíriában már tesztelték is,
- dolgoznak a T-14-es harckocsik önműködővé tételén,
- több önműködő tengeralattjáró is fejlesztés alatt áll, a Vityaz UUV-t hamarosan leküldik a Mariana-árok mélyére is, illetve Project 22160 néven fut egy önműködő őrnaszád fejlesztése is,
- fut egy R-2200 névre hallgató projekt is, melynek célja egy önműködő szállítóhelikopter fejlesztése,
- fejlesztettek egy POM-3 név alatt futó földi telepítésű aknát is, amely képes különbséget tenni civil és katonai célpontok közt, hosszabb távon pedig baráti és ellenséges célpontokat is várhatóan meg tud majd különböztetni,
- építettek egy önműködő Kamaz-teherautót,
- hamarosan bemutatnak egy Sz-500-as névre hallgató, új légvédelmi rakétarendszert is,
- a Rosztyek fejleszt egy katonai célú kvantumszámítógépet is.
Nemzetközi együttműködés.
A jelentés kitér arra is, hogy Oroszország egyre nagyobb részben támaszkodik nemzetközi segítségre mesterséges intelligencia-projektjeiben, e téren is elsősorban kínai vállalatokra.
A riportban azt írják, hogy nincs egyelőre annak egyértelmű jele, hogy a kínai cégek katonai projektekben is részt vesznek, viszont megjegyzik, hogy ha van ilyen együttműködés, valószínűleg ez teljes titokban zajlik. Meg is neveznek pár olyan vállalatot, amely egyre több összefonódást mutat orosz érdekeltségekkel:
ILYEN A HUAWEI, A DAHUA TECH, A VINCI GROUP ÉS A FITSCO.
Egyelőre öt területet ismertetnek melyen kínai-orosz együttműködés valósul meg,
Hozzáteszik: jelenleg a kínai-orosz együttműködés gyerekcipőben jár és Oroszország elsősorban még mindig saját fejlesztésű AI-technológiákra támaszkodik, de a jövőben bővülhet a stratégiai együttműködés a két ország közt.
A jelentésben az is olvasható, hogy az AI területén Oroszország Japánnal és Dél-Koreával, sőt, még az Egyesült Államokkal is együttműködik, az utóbbi területen viszont csupán oktatástudományi jellegű együttműködés valósul meg.
