Putyin: Magyarországhoz kell csatolni Erdélyt - a beszéd, ami után Románia berezelt

/Alaposan ráijesztett a románokra Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki egy hétvégi interjúban arról beszélt\: ha valaki fel akarja vetni a második világháború után meghúzott határok kérdését, akkor a magyar\-román határ ügyére is ki kell térni\./

A vezető román médiumok zöme hüledezve számolt be a Bloomberg hírügynökségnek adott interjúról.

Az orosz elnöki hivatal honlapjára pénteken fölkerült interjúban a riporter az aznap Vlagyivosztokban megtartott, Putyin és Abe Sindzo japán miniszterelnök közötti találkozó kapcsán föltette a kérdést: hajlandó lenne-e Moszkva visszaadni Japánnak a Kuril-szigetek egy részét a szorosabb gazdasági együttműködés fejében, és a Balti-tenger partján található orosz enklávé, Kalinyingrád – a korábbi Kelet-Poroszország – ügyét is fölvetette.

Putyin a Kuril-szigetek kapcsán leszögezte: Oroszország nem adja el területeit.

„Olyan megoldást kell találni, amely nyomán egyik felet sem éri kár, amely nyomán egyik fél sem érzi magát sem nyertesnek, sem vesztesnek” mutatott rá az orosz elnök.

A Kínával fennálló területi viták rendezése kapcsán kifejtette: Kínának sem adtak semmilyen területeket. „Azok a területek vitatottak voltak, és negyven éven keresztül tárgyaltunk a Kínai Népköztársasággal, míg végül megállapodtunk. A terület egy részét Oroszország kapta, a másokat Kína.

Alapvető van a Japánhoz kapcsolódó történet és a Kínával folytatott tárgyalásaink között. A japán probléma a második világháború nyomán állt elő, és a második világháborút követő nemzetközi egyezmények tárgyalják, miközben a kínai partnereinkkel a határról folytatott egyeztetéseknek semmi közük a második világháborúhoz vagy bármely más katonai konfliktushoz” – szögezte le Putyin.

A Kalinyingrádra vonatkozó megjegyzésre – amely kapcsán a riporter közbe vetette: az csak tréfa volt – Putyin szintén komolyan válaszolt. „Félretéve a viccet, ha valaki felül akarja vizsgálni második világháború kimenetelét, akkor tárgyalhatunk.

De akkor nem csupán Kalinyingrádról kell tárgyalnunk, hanem Németország keleti részéről, az egykor Lengyelország részét képező Lvov városáról, és így tovább.

És ott van a listán Magyarország és Románia is” – mutatott rá Putyin. Hozzátette: Kalinyingrád ügye Pandóra szelencéjét nyitná ki.

Forrás: hunhir.info

Putyin döntött a támadásról!.

– Jelenleg biztos vagyok benne, hogy döntött a támadásról − mondta tegnap este Joe Biden amerikai elnök utalva Vlagyimir Putyin orosz államfőre, aki szerint az elkövetkezendő napok bármelyikében megindíthatja az Ukrajna elleni inváziót. Biden állítását − az eddigiekhez hasonlóan − amerikai hírszerzési információkra alapozta, melyek szerint az orosz egységek elsősorban az ukrán fővárost vennék célba.

 

− Kijevet fogják támadni, a várost, melyben közel hárommillió ártatlan ember él

− mondta Biden. Az amerikai elnök hozzátette: még mindig nincs túl késő diplomáciai utat választani a feszültségek csillapítására. 

Biden kijelentését megelőzően a két szakadár köztársaság, a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság vezetői bejelentették, evakuálják a civil, nagyobb részben orosz ajkú civil lakosságot az esetleges harcok által érintett területekről. 

Az amerikai elnök − nyomatékosítva kijelentését − azt is elmondta, hogy az orosz szárazföldi erők 40-50 százaléka az ukrán határ közelében van elhelyezve, az elmúlt években eddig nem látott közelségben.

Ezzel szemben amerikai tisztviselők azt állítják, az egységek pozicionálása már több mint egy hete tart, és nem feltétlenül jelenti azt, hogy az oroszok támadásra készülnek. 

A feszültségek ilyen szintű eszkalációjához hozzájárult az is, hogy pénteken Donyeckben felrobbantották az oroszbarát köztársaság katonai vezetőjének gépjárművét. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet emellett arról számolt be, csak pénteken mintegy hatszáz robbanás történt a feszültségek által leginkább érintett Kelet-Ukrajnában. 

A megnövekedett katonai aktivitás következtében a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaság vezetői mobilizálták teljes haderejüket.

A Kreml tagadja Washington vádjait. Emellett Moszkva menekülttáborok felállítását rendelte el és minden, a szakadár köztársaságokból érkező civil tízezer rubel (körülbelül negyvenezer forintnyi) támogatást kap.

Eddig csaknem hatezer civilt evakuáltak az érintett régiókból. A hét végén nukleáris hadgyakorlatot is tartanak majd az orosz erők. 

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök az orosz–ukrán feszültségről beszél a washingtoni Fehér Házban 2022. február 15-én. (Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds)

80 ezer orosz katona állomásozik az ukrán határ közelében, és folyamatosan újabb emberek és harci eszközök érkeznek a régióba..

Közösségi oldalakra feltöltött videókon jól látszik, mekkora orosz haderő érkezett az ukrán határra..

Évtizedekkel ezelőtt még felderítőgépek, műholdak, kémek vadásztak volna efféle információkra, de a közösségi oldalak idején úgy látszik, ilyesmire nem is mindig van szükség: videók tucatjai mutatják be, mekkora haderő gyülekezik az orosz–ukrán határon.

(A legfrissebb hírek itt)

Ekkora csapatmozgósításra a hidegháború óta nem volt még példa, s kétségtelen, ez már jóval több sima kardcsörtetésné: egy ekkora inváziós hadsereg mozgósítása, az utánpótlás helyszínre szállítása nyilvánvalóan sokmilliárd rubeles költséggel járt, Vlagyimir Putyin orosz elnök valóban hatalmas erőket hozott mozgásba. Az is kétségtelen, hogy – a haderő a felkészültségét és méretét tekintve – bármikor csapást mérhetnek az ukránokra az orosz katonák.

De nézzük a felvételeket!

Ez a videó, amely két nappal ezelőtt került fel a TikTokra, az ukrán határnál gyülekező orosz páncéloshadtesteket mutatja.

@raskolbas19810 #Украина #путин #война #зеленский ♬ оригинальный звук - user7573595603740

....

Hogy az orosz csapatok nem csak az anyaország felől közelíthetik meg az ukrán határt, mutatja ez a Bresztben (Fehéroroszország) készült videó is:

Брест pic.twitter.com/qwbsOUBsHy

— IgorGirkin (@GirkinGirkin) February 14, 2022

Cikkajánló