Rendkívüli közjogi változás:hétfőtől Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfői jogköröket
Hétfőtől Forsthoffer Ágnes gyakorolja a köztársasági elnök jogköreit – rendkívüli közjogi fordulat Magyarországon
Magyarország történetének egyik legnagyobb közjogi átalakulása veszi kezdetét: 2026. július 20-án, hétfőn megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatása, és az új államfő megválasztásáig Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke gyakorolja a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit. /A döntés nem egy lemondás, hanem az Alaptörvény tizenhetedik módosításának következménye, amelyet az Országgyűlés fogadott el, majd Sulyok Tamás – súlyos alkotmányossági aggályainak hangoztatása mellett – maga írt alá\./
Az Országgyűlés döntött Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetéséről
Az Országgyűlés 2026. július 13-án rendkívüli jelentőségű szavazást tartott Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításáról. A javaslatot 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadták el. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja nem vett részt a szavazásban, míg a Mi Hazánk képviselői nemmel szavaztak. A módosítást Magyar Péter miniszterelnök nyújtotta be a kormány nevében.
Az elfogadott rendelkezések között szerepel, hogy a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Ez a szabály közvetlenül Sulyok Tamásra vonatkozik, akit eredetileg 2024-ben, öt évre választott meg az Országgyűlés, és akinek mandátuma rendes körülmények között 2029. március 4-ig tartott volna.
A módosítás azonban jóval több kérdést érint az államfő személyénél.
A módosítás alkotmányos alapot teremt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozásához is. Az új intézmény feladata a jogellenesen felhasznált közvagyon felkutatása és visszaszerzésének elősegítése lenne, a tervek szerint közvádlói jogosítványokkal. A kormány ezt az Orbán-korszak intézményi és gazdasági örökségének felszámolásaként mutatja be, míg az ellenzék egy része szerint a Tisza-kormány az alkotmányozó többségét politikai ellenfeleinek eltávolítására használja.
Sulyok Tamás aláírta a saját megbízatását megszüntető módosítást
Sulyok Tamás 2026. július 18-án, szombaton jelentette be, hogy aláírja az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. Az államfőnek az Országgyűlés döntését követően öt nap állt rendelkezésére, és az utolsó napon hozta nyilvánosságra határozatát.
Az államfő hangsúlyozta, hogy nem ért egyet a döntéssel, annak tartalmát azonban nem küldhette az Alkotmánybíróság elé. Az Alaptörvény módosításával kapcsolatban a köztársasági elnök csak azt vizsgálhatja, hogy az elfogadás során betartották-e az eljárási szabályokat, tartalmi alkotmányossági felülvizsgálatot nem kezdeményezhet. Sulyok Tamás szerint ezért két lehetőség maradt előtte: vagy aláírja a módosítást, vagy az aláírás megtagadásával maga sérti meg az Alaptörvényt.
Sulyok Tamás nyilatkozatában úgy fogalmazott: „A jog számomra alapvetés.” Döntését az államfői intézmény iránti kötelességével indokolta, hozzátéve: „Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje.”
Az államfő ugyanakkor rendkívül súlyos bírálatot fogalmazott meg a módosítással kapcsolatban. Álláspontja szerint egy hivatalban lévő, alkotmányosan megválasztott köztársasági elnök politikai indokokra alapozott eltávolítása olyan precedenst teremt, amely kiszolgáltatottá teszi az államfői intézményt a mindenkori parlamenti többségnek.
Sulyok Tamás szerint az eljárás töréspontot jelent a rendszerváltás utáni magyar alkotmányos rendszerben. Azt állította, hogy a módosítással megszűnik a köztársasági elnöki intézmény korábbi legitimitása, mivel az utódja egy politikai döntéssel eltávolított államfő helyébe lép majd. Véleménye szerint ezzel az államfői tisztség elveszítheti a végrehajtó hatalomtól való függetlenségét és a fékek és ellensúlyok rendszerében betöltött szerepét.
Forsthoffer Ágnes hétfőtől átveszi az államfői feladatokat
Sulyok Tamás megbízatása 2026. július 20-án 0 órakor szűnik meg. Ettől az időponttól az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolja az államfő feladat- és hatásköreit. Fontos közjogi különbség, hogy Forsthoffer Ágnest nem választották meg ideiglenes köztársasági elnökké: házelnökként, az Alaptörvény rendelkezése alapján automatikusan helyettesíti a távozó államfőt.
Ez azt jelenti, hogy átmenetileg hozzá kerülnek a köztársasági elnök alkotmányos jogosítványai. Aláírhatja és kihirdetésre továbbíthatja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, egyes esetekben visszaküldheti azokat megfontolásra a parlamentnek, illetve előzetes normakontrollt kérhet az Alkotmánybíróságtól.
Forsthoffer Ágnes közölte, hogy az új helyzetben az Alaptörvényhez és Magyarország alkotmányos rendjéhez hűen kíván eljárni. Kijelentette: „Az átmeneti időszakban minden erőmmel azon leszek, hogy a rám ruházott feladatokat kiegyensúlyozottan, pártatlanul és az ország érdekeit szolgálva végezzem”.
A köztársasági elnök helyettesítésének időszakában Forsthoffer Ágnes nem gyakorolhatja országgyűlési képviselői jogait, és az Országgyűlés elnökeként sem járhat el. A házelnöki feladatokat ezért ideiglenesen az Országgyűlés által kijelölt egyik alelnök veszi át. Forsthoffer Ágnes Hallerné dr. Nagy Anikó alelnököt javasolta erre a tisztségre, a kijelölésről a parlament hétfői ülésén dönt.
Az Országgyűlésnek az államfői megbízatás megszűnésétől számított 30 napon belül meg kell választania Sulyok Tamás utódját. A következő köztársasági elnök megbízatása az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tarthat. Forsthoffer Ágnes tehát várhatóan csak a jelölési és választási folyamat lezárásáig látja el az államfői feladatokat.
A turizmusból érkezett politikus lett Magyarország ideiglenes államfői jogkörének gyakorlója
Forsthoffer Ágnes 1980. március 24-én született Balatonfüreden. Közgazdász és turisztikai szakember, aki politikai pályája előtt hosszú éveken keresztül a balatoni turizmusban dolgozott.
Forsthoffer Ágnes körülbelül 20 éven át dolgozott a turizmusban, és a politikába is ebből a világból érkezett. A Tisza Párt turisztikai szakértőjeként vált országosan ismertté, majd 2025-ben a párt egyik alelnöke lett. Bemutatkozásaiban közgazdászként, turisztikai szakemberként, édesanyaként és feleségként határozta meg magát.
A 2026. április 12-i országgyűlési választáson a Veszprém vármegyei 2. számú egyéni választókerületben szerzett mandátumot. Az új parlament megalakulásakor, 2026. május 9-én az Országgyűlés elnökévé választották. A titkos szavazáson 193 képviselő támogatta, és ketten szavaztak ellene. Ezzel Szili Katalin után ő lett a rendszerváltást követő Országgyűlés második női elnöke.
Házelnökként alig több mint két hónapot töltött hivatalában, amikor az Alaptörvény szabályai alapján rá hárult a köztársasági elnök helyettesítésének feladata. A kialakult helyzet különlegessége, hogy egy korábban elsősorban gazdasági és turisztikai szakemberként ismert politikus rövid idő alatt az ország egyik legfontosabb közjogi tisztségviselőjévé, majd ideiglenesen az államfői jogkörök gyakorlójává vált.
Forsthoffer Ágnes előtt különösen érzékeny időszak áll. Miközben a Tisza Párt alelnöke és országgyűlési képviselője, az államfői feladatok ellátása során politikailag pártatlanul kell eljárnia. Döntéseit ezért nem pártpolitikai szereplőként, hanem a nemzet egységét kifejező köztársasági elnöki intézmény ideiglenes képviselőjeként kell meghoznia.
Magyar Péter és Orbán Viktor teljesen ellentétesen értékeli a történteket
Magyar Péter miniszterelnök az Alaptörvény módosításának aláírását politikai és közjogi fordulópontként értékelte. Közösségi oldalán azt írta: „Sulyok Tamás aláírásával elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a közös döntéseink életbe lépjenek.”
A miniszterelnök szerint a módosításokkal olyan változtatások léphetnek életbe, amelyek korlátozzák a hatalmat, megerősítik a bírói önigazgatást, átalakítják az Alkotmánybíróság működését, és lehetőséget teremtenek a jogellenesen megszerzett közvagyon visszaszerzésére. Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy az állam ezzel ismét a szabad magyar polgárokat szolgálhatja.
A kormányfő azt is közölte, hogy a következő köztársasági elnök személyéről széles körű egyeztetést szeretne. Állítása szerint nem zárt ajtók mögött, hanem a pártok, közéleti szereplők, civil szervezetek és magánemberek bevonásával kívánják megtalálni azt a jelöltet, aki képes megtestesíteni a nemzet egységét. A Tisza Párt vezető testülete hétfőn kezdheti meg a lehetséges jelöltek megvitatását.
Orbán Viktor volt miniszterelnök ezzel szemben az alkotmányos önkény bizonyítékának nevezte Sulyok Tamás eltávolítását. Bejegyzésében kijelentette: „Az önkény immár nem fenyegetés, hanem valóság.” A Fidesz szerint a köztársasági elnököt politikai nyomás alá helyezték, méltatlan helyzetbe hozták, majd egy személyre szabott alkotmánymódosítással távolították el tisztségéből.
A történtek így nem csupán személycserét jelentenek a Sándor-palota élén. A vita középpontjában az áll, hogy meddig terjedhet egy kétharmados parlamenti többség alkotmányozó hatalma, és felhasználható-e ez a hatalom egy hivatalban lévő közjogi méltóság megbízatásának megszüntetésére. A kormány az Orbán-rendszer intézményi lebontását és a demokratikus ellenőrzés helyreállítását látja a döntésben, bírálói viszont attól tartanak, hogy az új többség ugyanazokat az eszközöket kezdi alkalmazni, amelyek ellen korábban maga is fellépett.
A következő hetek legfontosabb kérdése ezért az lesz, kit jelölnek Magyarország új köztársasági elnökének. Az új államfő személye és működése döntheti el, hogy Sulyok Tamás eltávolítását a közvélemény később egy szükséges intézményi megújulásnak vagy egy veszélyes közjogi precedens kezdetének tekinti majd.
2026. július 19. (vasárnap), 12:52
Kapcsolódó cikkünk
Forsthoffer Ágnes álomszép ruhában jelent meg a francia nagykövetség fogadásán
Álom, milyen gyönyörű ruhában jelent meg Forsthoffer Ágnes a francia nagykövetség fogadásán
Elegáns...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
