Sulyok Tamást akár azonnal leválthatják: drámai közleményt adott ki a Sándor-palota
Azonnali hatállyal leválthatják Sulyok Tamást: közzétette a drámai segélykiáltást a Sándor-palota
A Sándor-palota nem hátrál: Sulyok Tamás a helyén maradna
/Komoly közjogi vita alakult ki Sulyok Tamás köztársasági elnök jövője körül, miután a kormányoldal egy olyan Alaptörvény\-módosítást készített elő, amely a hivatalban lévő államfő megbízatásának megszűnését eredményezné\./
A Sándor-palota korábban világossá tette, hogy Sulyok Tamás nem kíván önként távozni. A közleményben azt írták: „A köztársasági elnök - esküjéhez híven - a hatályos Alaptörvénynek megfelelően látja el feladatát.” A hivatal álláspontja szerint az államfő politikai indokokra hivatkozó eltávolítása súlyosan ellentmondásos helyzetet teremt, és az elnöki intézmény tekintélyét is érinti.
A helyzet előzménye, hogy a 2026. április 12-i országgyűlési választás után Magyar Péter többször is felszólította Sulyok Tamást a lemondásra. A határidőként megjelölt május 31. után azonban az államfő nem távozott, így a politikai vita új szakaszba lépett. A kérdés most már nem az, hogy Sulyok Tamás lemond-e, hanem az, hogy az Országgyűlés módosíthatja-e úgy az Alaptörvényt, hogy ezzel megszüntesse a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását.
A Velencei Bizottsághoz fordult az államfő
Sulyok Tamás a kialakult helyzet miatt a Velencei Bizottsághoz fordult. Ez a testület az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó szerve, amely különösen érzékeny közjogi és jogállamisági kérdésekben ad szakmai véleményt. A Sándor-palota szerint az államfő azt kérte, hogy a testület értékelje a fennálló alkotmányos kérdéseket, és segítsen az ellentmondásos helyzet európai alkotmányos értékek mentén történő megoldásában.
A Sándor-palota közleményében az is szerepelt, hogy Sulyok Tamás továbbra is kész együttműködni a kormánnyal, az Országgyűléssel és valamennyi alkotmányos szervvel. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy az államfő alkotmányos kontrollját nem lehet egyszerűen akadálynak tekinteni, különösen akkor, ha uniós forrásokról, jogállami feltételekről és törvényhozási folyamatokról van szó.
A Velencei Bizottság delegációjának magyarországi látogatása 2026. július 2-án került napirendre, miután a testületet Magyar Péter is meghívta az Alaptörvény-módosítás véleményezésére. A testület döntése ugyanakkor nem kötelező erejű, vagyis politikai és jogi súlya lehet, de közvetlenül nem akadályozhatja meg a magyar parlament döntését.
Egyetlen mondat dönthet az államfő sorsáról
A társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosítás egyik legfontosabb része kifejezetten Sulyok Tamás hivatalát érinti. A tervezet szerint: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.”
Ez a mondat azért váltott ki erős vitát, mert nem a hagyományos megfosztási eljárásról szól, hanem egy alkotmánymódosítással rendezné a hivatalban lévő államfő távozását. A tervezet alapján az Országgyűlés az új államfőt 30 napon belül választaná meg, és az új köztársasági elnök az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tölthetné be tisztségét.
A kormányzati oldalon ezt azzal indokolják, hogy az államfői intézménybe vetett bizalom helyreállítására van szükség.
Áder János kemény szavakkal reagált
Az ügyben megszólalt Áder János volt köztársasági elnök is, aki alkotmányellenesnek nevezte Sulyok Tamás és más közjogi méltóságok tervezett elmozdítását. Szerinte politikai véleményekből nem következhetnek jogi eljárások, és nem elegendő indok egy köztársasági elnök leváltására az, ha egy kormány szerint nem megfelelően testesíti meg a nemzet egységét.
Áder János úgy fogalmazott, hogy a kialakult helyzet „alkotmányos puccs, közjogi szőnyegbombázás, egy hideg polgárháború kezdete vagy egy orwelli világ megérkezése.” A volt államfő szerint a köztársasági elnök elmozdításának jelenleg is megvan az Alaptörvényben rögzített útja: a megfosztási eljárás, amelyet az Országgyűlés kétharmados többséggel indíthat meg, majd az ügy az Alkotmánybíróság elé kerülhet.
Áder szerint az, hogy Sulyok Tamás nem szólalt meg bizonyos politikai ügyekben, önmagában politikai kritika lehet, de nem jogi alap a hivatalából való eltávolításra. Úgy látja, ha az államfőt alkotmánymódosítással távolítják el, azzal az utód tekintélye is sérülhet, mert egy olyan folyamat után kerülne a hivatalba, amelyet sokan vitatnának.
Most a parlament és a közjogi vita döntheti el a folytatást
A következő napokban az lesz a legfontosabb kérdés, hogy az Alaptörvény 17. módosítása milyen formában kerül az Országgyűlés elé, és milyen politikai többséggel fogadják el. Ha a módosítás hatályba lép, a tervezet alapján Sulyok Tamás megbízatása a hatálybalépést követő napon megszűnne.
Ez azt jelenti, hogy az ország egyik legfontosabb közjogi tisztségéről szóló vita nagyon gyorsan döntési helyzetbe kerülhet. A Sándor-palota egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy az államfő a hatályos Alaptörvény alapján látja el feladatait, a kormányoldal viszont az alkotmányos rendszer átalakításának részeként tekint a változtatásra.
A történet súlyát az adja, hogy nem csupán egy személyről, Sulyok Tamásról van szó. A vita arról is szól, meddig terjedhet egy új parlamenti többség mozgástere, milyen garanciák védik a közjogi tisztségeket, és lehet-e politikai okból olyan alkotmánymódosítást elfogadni, amely egy hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatásának végét jelenti.
A Sándor-palota lépése ezért valóban segélykiáltásként is értelmezhető: az államfő nem belpolitikai alkut, hanem nemzetközi alkotmányjogi véleményt kért. A kérdés most az, hogy ez a szakmai vélemény képes lesz-e befolyásolni a politikai döntést, vagy a parlamenti többség a saját útján viszi végig az Alaptörvény módosítását.
2026. július 02. (csütörtök), 10:30
Kapcsolódó cikkünk
Nem mondatják le Sulyok Tamást, sokkal megalázóbb dolog várhat rá: Megvan a jogalap a megfosztáshoz
Nem mondatják le Sulyok Tamást, sokkal rosszabb várhat rá: Megvan a jogalap a...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
