Szeptember 1-jéig követeli Orbán Viktor letartóztatását!

Alekosz ultimátumot küldött: szeptember 1-jéig várja Orbán Viktor letartóztatását.

Nagy Alekosz augusztus 20-án hosszú közölte, hogy szerinte szeptember 1. a „határidő” arra, hogy Orbán Viktor börtönbe kerüljön. /A véleményvezér nemcsak letartóztatásokról, hanem vagyonelkobzásról, élő televíziós közvetítésről és egy általa elnevezett program elindításáról is írt\./

Alekosz szerint szeptember 1-jén lejár a türelmi idő

A bejegyzés már a címével sem kerülgeti a témát: „Börtöntöltelékek”. Alekosz rögtön az első mondatokban megjelöli a dátumot, majd tudatja az illetékesekkel, hogy szerinte az eddigi türelmi időszak lezárult.

„Szeptember 1. Ez a határideje annak, hogy Orbán Viktor Börtönbe kerüljön. Nincs több türelem.”

Alekosz maga is elismeri, hogy „jogilag ez nem ilyen egyszerű”, de gyorsan túl is lép ezen a részleten.

Úgy véli, Orbánt már korábban előzetes letartóztatásba lehetett volna helyezni, és most elérkezett az idő a határozott fellépésre.

A bejegyzés azonban politikai vélemény, nem hatósági döntés. Magyarországon a letartóztatás elrendeléséről kizárólag bíróság határozhat. Vádemelés előtt erre csak az ügyészség indítványa alapján kerülhet sor, és a törvényben meghatározott feltételeknek is teljesülniük kell. A letartóztatás célja nem a büntetés előrehozása, hanem például a terhelt jelenlétének biztosítása vagy annak megakadályozása, hogy veszélyeztesse a bizonyítást. Ezt a Legfőbb Ügyészség tájékoztatója is egyértelműen rögzíti.

A szeptember 1-jei határidő tehát Alekosz saját ultimátuma. Sem a nyomozó hatóságnak, sem az ügyészségnek, sem a bíróságnak nem keletkezik feladata attól, hogy valaki bekarikáz egy dátumot a naptárban, vagy nagybetűvel leírja a „BÖRTÖN” szót.

Alekosz ennek ellenére részletes forgatókönyvet vázolt fel.

Orbán Viktor mellett Tiborcz Istvánt, Rogán Antalt, Lázár Jánost, Mészáros Lőrincet, Matolcsy Györgyöt, Szijjártó Pétert és Várkonyi Andreát is megnevezte.

A bejegyzés azonban politikai vélemény, nem bírósági ítélet: az érintettek büntetőjogi felelősségét ilyen általánosságban semmi nem alapozza meg.

Minimum tizenkét hónapot szabna ki, és élő közvetítést is szeretne

A hagyományos igazságszolgáltatásban először megvizsgálják a bizonyítékokat, majd ezek alapján döntenek arról, indokolt-e valamilyen kényszerintézkedés. Alekosz elképzelésében a sorrend ennél jóval gyorsabb lenne.

A véleményvezér szerint az általa felsorolt embereket minimum tizenkét hónapra előzetesbe kellene helyezni, és ezalatt majd „a törvény is utoléri” őket.

Ez jogállami szempontból fordított sorrend lenne. A személyi szabadságot nem lehet azért elvonni valakitől, hogy a hatóságoknak később legyen idejük megfelelő ügyet és bizonyítékokat találni hozzá.

A letartóztatás oka és törvényes jogalapja már a döntés pillanatában szükséges.

Ha valakivel szemben konkrét bűncselekmény gyanúja merül fel, annak ugyanúgy végig kell mennie a büntetőeljárás törvényes szakaszain, mint bárki más esetében. Vizsgálat, bizonyítékok, gyanúsítás, ügyészi döntés, majd szükség esetén bírósági eljárás kell hozzá. A letartóztatás még ezek után sem automatikus.

Alekosz azonban nem állt meg a letartóztatás gondolatánál. Azt is szeretné, ha az általa elképzelt eseményeket a teljes magyar sajtó élőben közvetítené, és egyetlen fontos pillanat sem maradna le a képernyőről.

A műsorvezetői feladatra is talált embert: saját bevallása szerint szívesen elvállalná. Így a bejegyzés egyszerre lett politikai kiáltvány, büntetőeljárási forgatókönyv és egy főműsoridős televíziós produkció terve.

Alekosz még nevet is adott az elképzelt folyamatnak. Szerinte szeptember 1-jétől a gyakorlatban is elindulhat az „Út a Börtönbe program”.

Arról nem írt részletesen, hogy a programnak lenne-e jogszabályi háttere, felelős intézménye, költségvetése vagy bármilyen hivatalos támogatása.

A terv egyelőre kizárólag Alekosz közösségi oldalán létezik.

A bejegyzés hangneme valahol egy ügyészi vádbeszéd, egy indulatos politikai felszólalás és egy realityshow szereplőválogatása között helyezkedik el. Alekosz pedig láthatóan nem akarta félbehagyni a gondolatmenetet: ha már börtön, akkor legyen névsor, indulási dátum, élő közvetítés és műsorvezető is.

Vagyonelkobzást is emlegetett, de erről sem egy Facebook-poszt dönt

Alekosz a hosszú bejegyzésben közpénzek visszaszerzéséről, politikai felelősségről és vagyonelkobzásról is beszélt. Több ismert ember esetében előre megjósolta, hogy szerinte mi történhetne a vagyonukkal.

A vagyonelkobzás azonban nem politikai vélemény alapján működik. Büntetőeljárásban alkalmazható intézkedésről van szó, amelynek pontos feltételeit jogszabály határozza meg. Ehhez bizonyított tények, törvényes eljárás és hatósági, illetve bírói döntés szükséges.

A posztban szereplő személyekről tett bűnösségi kijelentések ezért nem kezelhetők bizonyított tényként. Valaki lehet rendkívül dühös egy korábbi politikai rendszerre, követelhet vizsgálatokat, elszámoltatást és a közpénzek visszaszerzését is, de a „szerintem börtönbe kellene mennie” és a „bűnös” között továbbra is ott áll az egész büntető igazságszolgáltatás.

Alekosz egyes szereplőknél maga is bizonytalanabbá válik. Néhány ember esetében még „eldöntendő státuszról” ír, másoknál pedig megjegyzi, hogy nem biztos a börtönbüntetés.

Ez arra utal, hogy az általa felvázolt rögtönítélő rendszerben is megjelent valamiféle mérlegelés. Az azonban továbbra sem világos, hogy ebben az elképzelt folyamatban ki töltené be a bíróság szerepét. A bejegyzés alapján egyelőre úgy tűnik, főként maga Alekosz.

A szövegben valódi politikai elégedetlenség keveredik a véleményvezérre jellemző grandiózus előadásmóddal. Alekosz közpénzekről, médiagyakorlatról, politikai felelősségről és vagyonelkobzásról beszél, miközben konkrét büntetéseket oszt ki olyan embereknek, akiknek ügyében sem nyomozati, sem ügyészi, sem bírói szereppel nem rendelkezik.

Éppen ezért a bejegyzést komoly jogi programként nehéz volna értelmezni. Véleményként, dühös politikai performanszként és alekoszi műfajú társadalmi kiáltványként viszont annál könnyebb.

Kevés ember képes egyetlen Facebook-posztban egyszerre kormányprogramot, ítélethirdetést és főműsoridős televíziós show-t létrehozni. Alekosznak most ez is sikerült.

Orbán Viktor közben egészen más üzenetet tett közzé

Orbán Viktor augusztus 20-án, hosszabb közösségi médiás csend után jelentkezett újra. A nemzeti ünnep alkalmából egy videót osztott meg, amelyhez ezt írta:

„Voltunk, vagyunk, leszünk. Boldog születésnapot, Magyarország!”

Alekosz néhány órával később ehhez képest jóval konkrétabb és komorabb jövőképet vázolt fel Orbán számára. A két augusztus 20-i üzenet között politikai, jogi és logisztikai értelemben is jelentős különbség volt.

Egyik oldalon egy rövid nemzeti ünnepi köszöntés jelent meg, a másikon pedig letartóztatásokról, vagyonelkobzásról, élő közvetítésről és egy új program elindításáról szóló hosszú bejegyzés.

Alekosz kijelölte szeptember 1-jét, de a dátumnak önmagában nincs semmilyen hatósági vagy bírósági joghatása. Aki kizárólag a Facebook-poszt alapján rendkívüli büntetőeljárási fordulatra számít, annak érdemes visszafogott elvárásokkal közelítenie a naphoz.

Ha Orbán Viktorral vagy a felsorolt személyek bármelyikével kapcsolatban konkrét bűncselekmény gyanúja alapján eljárás indul, annak végig kell mennie a törvényes úton. Bizonyítékokra, nyomozásra, ügyészi döntésekre és adott esetben bírósági eljárásra van szükség.

Egyvalami viszont vitathatatlan: Alekosz nem szeret ködösen fogalmazni. Szeptember 1., börtön, élő közvetítés, vagyonelkobzás és saját műsorvezetés – a stratégiai célokat meglehetősen egyértelműen kijelölte.

Az már más kérdés, hogy a magyar jogrendszer továbbra is ragaszkodik a bizonyítékokhoz, az ártatlanság vélelméhez és ahhoz az apró formasághoz, hogy letartóztatásról végső soron bíró döntsön, ne egy Facebook-poszt.

Alekosz mindenesetre meghúzta a vonalat a naptárban: szeptember 1.

Most már csak az ügyészségnek, a rendőrségnek, a bíróságnak és nagyjából a teljes magyar büntetőeljárási törvénynek kellene alkalmazkodnia hozzá.

2026. augusztus 21. (péntek), 13:45