Már nem hisznek a migránsok a svéd álomban. /Rekordszámban vonják vissza menedékkérelmüket a bevándorlók a hosszas elbírálás, a szigorú bevándorlási szabályok, a családegyesítési nehézségek és a svéd kormány készpénzfizetési kampánya miatt\./
Rekordot döntött a visszavont menedékkérelmek száma Svédországban: az év első 8 hónapjában már 4.542 bevándorló döntött úgy, hogy mégsem akar a skandináv országban maradni – írja az Independent.
A beadott új kérelmeknél is rohamos csökkenést tapasztalt a bevándorlási hivatal, tavaly óta a menedékjogot igénylők száma a felére csökkent – ugyanazt az időszakot számítva.
Szinte mindenki Svédországba akart menni, mert ott könnyű élni
Svédország egykor még Európa egyik legnépszerűbb bevándorlási célországa volt, 2014 és 2015 között megkétszereződött a bevándorlási kérelmek száma, és elérte a 160 ezret.
A migránsok eleinte bizalommal fordultak a svéd kormányhoz, mivel az akkor még engedékeny hivatal minden második bevándorlónak menedékjogot adott. A migránsok meglepően magas szociális juttatásokat kaptak, és a barátságos lakosság majdhogynem tárt karokkal fogadta a háborúk és a gazdasági nehézségek elől menekülő embereket.
De a tavalyi migránsáradat után Svédország gyökeres változásokon ment keresztül. Már nem azt az utópisztikus, barátságos ország, mint amiről korábban hallottak. A jó szándék ellenére elfogyott a hely, és a kormány nem tudta elég gyorsan feldolgozni a kérelmeket. A bevándorlók így bizonytalanságban vészelték át a telet egy átmeneti szálláson, míg a hivatal az újonnan érkezettek papírjaival volt elfoglalva.
A 160 ezer menedékjogért várakozó bevándorló közül mindössze 500 talált munkát.
Dönteni kellett: befogadás vagy gondoskodás?
A migránsáradat miatt még 2015-ben döntenie kellett a kormánynak: vagy folytatja a tárt kapuk politikáját, vagy a megérkezett migránsokra és gazdaságának fenntartására koncentrál. 2016-ra megszülettek azok a korlátozó intézkedések, melyek az új érkezőket voltak hivatottak távol tartani.
Új határellenőrzést vezettek be, megnehezítették a családegyesítést, a menedékjoggal nem rendelkező migránsoknak pedig nem biztosítottak szállást, majd őrizetbe vették őket, ha nem hagyták el az országot rövid időn belül.
A svéd közvélemény is sokkal harciasabban kezdett fellépni a bevándorlókkal szemben. Egy idei februári jelentés szerint a svédek 40 százaléka aggódott az oktatásból kibukók, a munkanélküliek és a szociális juttatásokból élők miatt. A közvélemény-kutatás addig még soha nem hozott ilyen magas számokat.
“A svédek nem rasszisták”
Ylva Johansson munkaügyi és bevándorlási miniszter szerint a bevándorlók miatti félelem és aggódás nem a rasszizmusból ered.
“De az, hogy megtöltik a speciális menekültházakat olyan emberekkel, akik nem dolgoznak és nem tartoznak a társadalomhoz, persze hogy feszültségek okoz” – mondta a menekültszállás távoli elhelyezése miatt, és kijelentette, hogy nagyon veszélyes helyzetet teremt, amikor a senki följére raknak egy hatalmas embertömeget, akiknek semmi köze nincs a társadalomhoz.
A megváltozott attitűd és szabályok miatt a svéd bevándorlásügy összesen 60 ezer bevándorlási kérelemre számít a 2016-os évben, és kiderítették, hogy mennyit “spórolhatnak” az idei számok csökkentésével: pontosan 5,6 milliárd eurót, ami körülbelül 1,7 billió forintnak felel meg.
forrás: hirado.hu
2016. október 09. (vasárnap), 18:30
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.